Voltak persze véleménykülönbségeink az idők folyamán, de egymás tudásának kölcsönös tisztelete átsegített minket a jelentősebb szakmai\zenei vitáinkban.
        Mindig szívesen olvastam könyveit – amiből már 50 fölötti megjelenésekkel Magyarországon ő a listavezető –, cikkeit, hallgattam előadásait. Ezen írásom aktualitását most az adja, hogy hamarosan egy újabb válogatáskötete jelenik meg az életműve írásaiból. Ráadásul egy olyan kötet, amely már címében is felvállalta a 2016-ban megjelent »SZÖSSZENETEK« folytatását a címben szereplő 2. sorszámmal. Akkor írtam a könyvről a Librarius.hu-n (megjelent: 2017. január 31.), ezért most örömmel megyek bele a második kötet ismertetőjébe.
        E kötet felépítése nagyjából egyezik az előzővel, viszont vastagsága annak felénél kevesebb. Aki ismeri az 1. kötetet, annak nem ismeretlen a tagolás: az Előszó után jönnek a Cikkek, majd a Tanulmányok, Előadások, a Simon Géza Gáborral készült interjúk. A kötetet pedig a Névmutató és a Tartalomjegyzék zárja. Ez utóbbiak újdonsága, hogy mindkét kötet adatait egyben tartalmazza úgy, hogy a Tartalomjegyzékben az egyes anyagok időrendi sorrendben szerepelnek!

        Egy kis statisztika az új könyvből: 56 cikket\egységet tartalmaz. Ebből első megjelenés 30 db, 2 cikk a külföldön megjelent anyag első magyar fordítása. Az írások keletkezése 1970-2024 közötti. 15 zenészről van bemutatás vagy koncert\lemez ismertetése, esetleg megemlékezés (Kósa Zsuzsa – 1970., Németh János – 1970., Kőszegi Rhythm & Brass – 1975., Lakatos Antal – 1993., Bori Viktor – 1993., Bürger Miklós – 2018., Földesi Csongor – 2021., Lukácsházi Győző – 2022., Santa Diver – 2022., Oláh Laci – 2023., Hot Jazz Band – 2022., Gianni Coscia – 1993., Louis Armstrong – 1992., Lena Horne és Szabó Gabor – 2010).
A cikkek között van néhány koncert és fesztiválbeszámoló: Jam session Cegléden, Első-díj Montreux-ben, Nemzetközi Jazz Hétvége Nagykanizsán, Jazzhétvége Veszprémben, II. Harkányi Big Band és Jazz Fesztivál stb.

        Simon egyik jelentős kutatási területe – a jazz mellett – a hanglemez! Naná, hogy ebbe a kötetbe is jutott a hanglemeztörténet és kiadás témaköréből! Néhány érdekesebb cím a kötetben: Direktschnitt {Direktvágás}; Kis lemezlabelek Magyarországon; A Chmel Zongoraterem - bankárvilág a korai magyar jazzlemez forgalmazásban; Cseh-ukrán-német kooperáció egy Liszt felvételért Kijev, 1913; Lemezhíradó, 1944. március 19.; Újabb magyar hanglemeztörténeti kötet; 1956. október 23. A „Honvágy dal” felvétele a Magyar Rádióban.
        Vannak a kötetben kiállítás- és könyvismertetések, jazzelőadások (Joe Viera – 1975.), zenetörténeti szemelvények (legkorábbi: 1913, majd 1934., 1947., 1956.) Persze, a 9 tanulmány egy vaskosabb fejezete a kiadványnak (Róna Jazz; A magyar jazz történetéről; A jazzlemezkiadásról és forgalmazásról; Pécs és én; Hatvan esztendővel ezelőtt; A magyar jazztörténeti kutatás pionírja, Tiszay Andor; A Magyar Rádió zenei mindenesének pályakezdése; A jazztanszak, ahol Szakcsi Lakatos Béla is tanult - Az Országos Szórakoztatózenei Központ (OSzK) stúdiójának jazztanszaka (1963. január); A két Beamter „BUBI”.

        A két kötet ismertében mondom: nem nagyon van a magyar jazz- és zenetörténetnek olyan része, amely Simon kutatói tevékenysége elől – akárcsak hanglemez- vagy felvételtörténetisége okán is – rejtve maradt. S amire egyszer ráakadt, azt előbb-utóbb közzé is tette. Nem kis bánatára néhány vonalasabb szakembernek. Ráadásul mindezeket olvasmányosan, igazi profiként.
        Zenetörténeti, diszkográfiai, esztétikai kérdésekben ez a könyv nagyon jó cikkek gyűjteménye, iránymutató gondolatokkal, felvetésekkel. Méltó egy több mint 50 éves publicisztikai tevékenységet szemléltető bemutatására! A magyar zenetörténet iránt érdeklődőnek és kutatónak egyaránt ajánlott kézikönyve lehet!

Kiadó:  Jazz Oktatási és Kutatási Alapítvány (JOKA), Budapest 2025.
Formátum:  B5, keménykötés, 196 oldal