Interjú a 60 éves Bóna Lászlóval, a Budapest Jazz Club alapítójával

Bóna László szerint a magyar jazz helyzete ma sokkal kedvezőbb, mint a kétezres évek elején volt. Úgy látja, ebben jelentős szerepet játszottak azok a jazzklubok, amelyek akkoriban sorra nyitották meg kapuikat. Bár közülük többen később megszűntek, működésük hosszú távon hozzájárult a műfaj fejlődéséhez és a jazz közönségének bővüléséhez.

A Budapest Jazz Club 2008-as indulásakor már jelentős számú zenekar működött az országban, azóta pedig tovább nőtt a képzett jazzmuzsikusok és együttesek száma. A klubvezető szerint ma nagyobb a választék, mint valaha, ugyanakkor a fiatal zenészek számára továbbra sem könnyű a pályaépítés. A koncertszervezők feladata sem egyszerűbb. A változatos programkínálat mellett a gazdasági fenntarthatóságot is szem előtt kell tartani.

A BJC mögött az évek során stabil csapat alakult ki. Tulajdonostársa, Susszer Zoltán mellett fontos szerepet játszik a klub életében Keleti Kristóf, aki a marketing- és kommunikációs feladatokat irányítja, valamint Bóna Sarolta, aki a vendéglátásért felel. A háttérmunkában pénzügyi és technikai szakember, Réti Kati segíti a napi működést, valamint a zenészek által jól ismert hangtechnikusok: Baffai Boldizsár, Fűzfa Bence és Novák Marci.

A legnagyobb szakmai sikerének azt tartja, amikor a klub megkezdte a nemzetközi előadók rendszeres meghívását. Kezdetben semmiféle tapasztalattal nem rendelkeztek ezen a területen, de az évek során olyan kapcsolatrendszert és gyakorlatot építettek ki, amelynek köszönhetően a Budapest Jazz Club mára a nemzetközi jazzkörforgás elismert állomásává vált.

A közel két évtized alatt természetesen váratlan helyzetekből sem volt hiány. Emlékezetes maradt számára, amikor Kurt Rosenwinkel és zenekara Bécsben rekedt, amiről így mesél: „Nem vagyok egy fejfájós típus úgy egyébként sem, meg hát a jazz a lazaságról is szól, de pl. volt olyan, amikor Kurt Rosenwinkelék Bécsben ragadtak, és gyorsan el kellett menni értük, hogy kezdésre a klubban legyenek, vagy amikor Kurt Elling kitalálta, hogy a színpad mögötti kivetítést nem akarja, és húzzuk össze a függönyt, amit mi soha nem használtunk, és nem is nagyon akart működni, ráadásul a tisztasága is hagyott némi kívánnivalót.”

Kevesen tudják, hogy a klubvezető eredetileg dobosként kezdte pályafutását. Bár ma már csak ritkán ül hangszer mögé, időnként még mindig előfordul, hogy a BJC jam sessionjein csatlakozik a zenészekhez. Nem véletlen hát, hogy a novemberi Kőszegi Imre dobversenyen az egyik zsűritag lesz.

A műsorpolitika kialakításában természetesen szerepet játszik saját zenei ízlése, de hangsúlyozza, hogy ez nem jelent kizárólagosságot. Egy olyan klubban, ahol havonta közel harminc produkció lép fel, elengedhetetlen a sokszínűség. A zenekarok kiválasztásánál a művészi színvonal az elsődleges szempont, és ahogy a 2023-as interjúban fogalmazott, a klub műsorpolitikáját kezdettől fogva a minőségi jazz iránti elkötelezettség határozta meg, nem pedig az, hogy mennyire egyszerű velük együtt dolgozni.

Bóna László szerint a Budapest Jazz Club egyik legnagyobb erőssége, hogy a koncerteken valóban a zene áll a középpontban. Számos külföldi, különösen amerikai előadó emelte már ki, hogy a klub hangulata inkább egy kisebb koncertteremre emlékeztet, ahol a közönség figyelme teljes egészében a produkcióra irányul.

Hatvanadik születésnapja kapcsán visszatekintve úgy fogalmazott, hogy a ma megszerzett tapasztalataival talán már nem vágna bele egy ilyen vállalkozásba, ám ha újra a húsz évvel ezelőtti helyzetben lenne, ugyanúgy meghozná a döntést. És valószínűleg ez a bátorság, kitartás és a jazz iránti elkötelezettség az, amelyből a Budapest Jazz Club megszületett, és amelynek köszönhetően ma már megkerülhetetlen szereplője a magyar jazzéletnek.

A Jazz.hu szerkesztősége nevében boldog 60. születésnapot, jó egészséget és még sok sikeres évet kívánunk Bóna Lászlónak!

Fotó: Sztraka Ferenc