fbpx
Print this page

„egyik kulcskérdés az ízlés…. „ – interjú László Attilával

2021. április 15.

A MagyarJazz közönségszavazásán László Attila több kategóriában is dobogós helyet ért el, ám közülük kettőben a legjobbnak választotta a több mint 2000 szavazó. Az év jazz-zeneszerzője és az év jazz-hangszerelője kategóriák legjobbja lett.

A két kategória különbségéről és a tavaly kiadott lemezének újrakeveréséről is kérdeztem László Attilát.

  • MagyarJazz: Gratulálok, hogy 4 kategóriában is a legjobbak közé választott a közönség! Fontos az ilyen megerősítés még az olyan művészeknek is, akik mindig telt ház előtt játszanak?
  • László Attila: Köszönöm! Persze, nagyon jól esik a megerősítés. Talán azért is, mert ilyenkor érezheti pl. a szerző, hangszerelő, hogy az ötletei, zenéi, amit sokszor „saját gyermekeként” kezel, olykor célba találnak. Akár bevallja, akár nem, az eredmény motivál… Mondom ezt úgy, hogy egyébként nem vagyok a zenében a versenyeztetés híve. A közönségtől a visszajelzés viszont nagyon fontos. Azt azért mindig sajnálom, ha úgy érzem, valaki megérdemelte volna, de éppen nem kap jó visszajelzést. Ha velem történik ez, akkor magamat is sajnálom : )

 

  • MagyarJazz: A két kategória, amiben első lettél és majdnem a szavazatok negyedét kaptad, Az év jazz-zeneszerzője és az év jazz-hangszerelője. Elmondanád, mi a különbség a kettő között, és miért csak a zeneszerzőről hallhatunk általában? Miért fontos az egyik és a másik munka?
  • László Attila: A zeneszerző hozzáadott értéke a zenékhez azt hiszem jól ismert, - ő találja ki az adott darab lényeges elemeit - és olykor akár katartikus élményeket is tud kódolni a darabjaiban. Dallam, harmónia, vagy ritmusvilág lehet pl. a kiinduló pontja darabok megírásánál. A hangszerelő tovább „szobrászkodik” vele, ő öntheti konkrét formába, és alkalmazza adott együttes összeállítására a zeneszerző által megírt gondolatokat. Egy kicsit ez emlékeztet engem az építész munkájára, ott is adottságok vannak, amikből a legjobbat kell kihozni.
    Zeneszerzőnél is, hangszerelőnél is az egyik kulcskérdés az ízlés…. Zeneszerzőnél szerencsés, ha a darabja inspiráló a zenészek számára, akik előadják, vagy a hallgató éppenséggel magával tud vinni belőle valamit. Hangszerelőnél a szakmai tudás igen fontos azért, hogy a kívánt hatást elérhesse a zenemű.
    No, de az ízlés… az már egy nagyon összetett finom dolog. Azt nem lehet csak úgy „leakasztani”, az kialakult hosszabb-rövidebb idő alatt.
    Gondoljunk csak bele a saját ízlésvilágunkba. Ha megvan az összhang zeneszerző és hangszerelő között, akkor nagyon jó dolgok születhetnek.
    Nekem fontos a zenéimnél,
    hogy nem cserélném el őket.
    A kedvenc festőm Paul Klee, láttam kiállítását Budapesten is. A képeit nézve olyan érzése támadt az embernek, mintha mindegyiket másvalaki festette volna, de mégis a lényeg, amit közvetített, valahol ugyanaz… A stílus lehet többféle.
    Hangszerelőként igyekszem a darabokban a „világító” pontokat megtalálni, megtartani, és ahhoz igazítani a többit.

 

  • MagyarJazz: Számodra fontos, ki a hangszerelő?
  • László Attila: Nagyon fontos! A darabjaimat legtöbbször saját magam hangszerelem, de van néhány, amelyiknél erre mást kértem fel. Utólag azt mondhatom, hogy mindegyik választás telitalálat volt.

 

  • MagyarJazz: A legutóbbin ki volt a hangszerelő, és volt-e másik lemezed, amin még dolgoztál együtt hangszerelővel?
  • László Attila: A Magic City c. big band lemezemre Subicz Gábor és Ávéd János is hangszerelt egy-egy számot, a legutóbbi Concerto lemezemet pedig Oláh Krisztián hangszerelte. Mindegyikükkel másért volt nagyon élvezetes a közös munka. Régóta ismerjük egymást, de menet közben még jobban megismertük egymás ízlését, és nagyszerű az, amikor egy invenciózus hangszerelő felfogásával gazdagítva hallod viszont a zenédet.
    Concerto for Jazz Guitar & Chamber Orchestra lemezem hangszerelésére Oláh Krisztiánt kértem fel, gyönyörűen meghangszerelte a darabot! Az első pillanatoktól kezdve, azt mondhatom, tökéletes összhangban dolgoztunk. A három tételben alapvetően a gitár a „lead”, a vezető szólam. Lehet-e persze ezen csodálkozni ebben az esetben? A gitárszólamot, a darab formáját, harmonizálását kitaláltam végig, Krisztián pedig nagyszerű ötleteket adott a darab megszólalásához, és konkrétan megformálta a zenekari szólamokat is. Sokszor az volt az érzésem, hogy teljesen ráérzett arra, hogy éppen mi kell oda. No, meg elegáns, nagy zenei tudás van a munkája mögött.  A végén meg is kérdeztem tőle, szerinte hogy lehet, hogy ennyire ráérzett dolgokra? Azt felelte: a tanár úrék lemezein nőttem fel, apu zongorázott szinte mindegyiken.
    De jó érzés volt ezt hallani! Főleg úgy, hogy ezen az albumon is Oláh Kálmán zongorázik.


A fenti képre klikkelve letölthető a kotta, itt pedig a többi megnézhető: https://www.laszloattila.com/#kottak

  • MagyarJazz: Te dolgoztál-e hangszerelőként más lemezén?
  • László Attila: Igen, pl. a ’80-as években a Magyar Rádióban amerikai megrendelésre készítettem ilyeneket, sőt olyan is volt, hogy Bágya Andrással együtt írtunk hangszereléseket egy amerikai szerző darabjaihoz. Bágya a vonósokat írta, én a ritmus szekciót. Én akkoriban abban voltam igazán otthon. Később is előfordult, hogy másnak készítettem hangszereléseket, de újabban inkább a saját zenéimhez írok ilyeneket.

 

  • MagyarJazz: Úgy tudom, hogy épp a közeljövőben jelenik meg a tavaly - a Covid megjelenésekor - kiadott „Concerto for Jazz Guitar & Chamber Orchestra” című lemezed újrakeverése. Miért volt ez fontos? Miben változtattatok, hogy történik ez a munkafolyamat?
  • László Attila: Számomra különösen fontos ez a darab, sokat dolgoztam és foglalkoztunk vele. Tavaly éppen a március 10-i Müpa koncertünk előtt jelent meg az album, igyekeztünk, hogy elkészüljön. Aztán jött a járvány miatt az egy éve jól ismert „plató”, és úgy gondoltam, hogy most van idő arra, hogy ez a felvétel a lehető legjobb formáját mutassa meg. Újra kevertük a hangot Paczári Károllyal és szép exkluzív papír borítót kapott a lemez Nagyvári Nosek László tervei alapján.
    Boldog vagyok ezzel a hangzással és nyugodt szívvel ajánlom mindenkinek.

 

  • MagyarJazz: Neked mi hiányzik az online világból, és mi az, amit szívesen megtartanál a karantén időszak alatt bevezetett újításokból?
  • László Attila: Az analóg világ. : ) Az ember alapvetően analóg teremtmény, ne feledjük. Az online világ egészen különleges lehetőségeket ad számára sok területen, de ha csak a zenét nézzük, annak is van olyan része, amit nem tud pótolni a legjobb feltételek mellett sem az online felvétel vagy közvetítés. Erre legutóbb akkor jöttem rá, mikor a nemrég László Attila Fusion Circus felvételünkkor, egy év kihagyás után újra megszólaltak a hangszerek. Visszahozta a kedvünket…

 

  • MagyarJazz: Mire számítasz, a nyáron már lehetnek élő koncertek, közönség előtt tudtok játszani?
  • László Attila: Talán nyár végén, ősszel…

 

  • MagyarJazz: Nemrég adta le a BJC a Raktárplusz koncerteteket, amit különben Youtube-on is meg lehet nézni, hallgatni. Mégis rengetegen voltak kíváncsiak a Facebookon is a koncertre. Szerinted ez minek köszönhető? Hogy lehetne ezt később is felhasználni, mikor már lesznek élő koncertek, amiken valószínűleg kisebb figyelem fog már akkumulálódni.
  • László Attila: Érdekes látni oda–vissza, zenészeknek, közönségnek, hogy ki az, aki kitart ezek között a különös körülmények között. A zenésznek hinnie kell abban, hogy érdemes továbbra is gyakorolni, a közönségnek pedig, hogy el lehet csípni olyan pillanatokat, olykor egész produkciókat, ami az emberek életkedvét erősíti.

  • MagyarJazz: Tanítasz is a Zeneakadémia Jazztanszékén. Itt is online világ köszöntött be. Hogyan oldod meg a tanítást, a számonkérést, a kommunikációt, a zenekari gyakorlatot az interneten keresztül? Mit tanácsolsz azoknak a fiataloknak, akiknek nincs lehetőségük a zenekari gyakorlatokra? Hogyan tudod lelkesíteni, ösztönözni főleg a legfiatalabbakat, akiknek még csak 3 hónap sem jutott, hogy normál tantervben tanuljanak?
  • László Attila: A big band vagy az improvizációs gyakorlat tanítás is ilyen módszerrel jelentősen eltér a személyes oktatástól. Nagyzenekarnál inkább a repertoár fejlesztése és többféle stílus megismerése felé haladunk. Improvizációs gyakorlatnál is most nagyobb szerepet kapnak a stiláris dolgok.

 

  • MagyarJazz: A zenészek nehéz helyzetbe kerültek a pandémia miatt. Mit gondolsz, mivel lehetne támogatni titeket, hogyan lehetne segíteni a helyzeteteken? Mit tanácsolsz a fiatal zenészeknek?
  • László Attila: Ezt nagyon-nagyon sajnálom! Mindenféle támogatás jól jön a zenészeknek.
    Tavaly a járvány miatt elrendelt szünet előtti big band próbán azzal búcsúztam a növendékektől, hogy milyen érdekes az, hogy mikor a digitális világból már kezdett visszatérni az ember a „Földre”, jön egy kis vírus, és visszapöcköli az egészet az cyber térbe.
    Azt tanácsolom a fiatal zenészeknek, hogy ezt az egész helyzetet is próbálják jazzesen kezelni, real time-ban…

 

  • MagyarJazz: Min dolgozol jelenleg?
  • László Attila: A Rádió Bézs internetes rádió felkért egy 12 részes zenés életműsorozatra, melyeknek adásaiban beszélgetések és zenék lesznek hallhatóak a felvételeinkből. Szerdánként este 19:00 órától megy le az aktuális egy órás műsor, szombatonként 19:00 órától pedig az ismétlés hallható a rádió műsorán.
    https://www.radiobezs.hu/radiobezs/laszlo-attila

 

 

Fotó: Nagy Attila / Müpa