Előadásom összefoglalójára Nagy Szabina zenetanárt, a Farkas Ferenc Zene- és Aranymetszés Alapfokú Művészeti Iskola tanárát kértem meg. Így most az ő beszámolója következik.

Október 10-én péntek este a zene és a helytörténet iránti elkötelezettség töltötte meg a nagykanizsai Honvéd Kaszinó Kamaratermét, ahol Halász Gyula, a nagykanizsai jazzélet motorja tartott érdekes előadást a város jazztörténetéről.

Az előadás előtt a JazZeneklub vezetője, Baráth Zoltán mutatta be a Magyar Jazzkutatási Társaság és a Magyar Jazzszövetség tagját, Halász Gyulát, akinek több évtizedes munkássága üde színfoltja Nagykanizsa zenei életének. Számos cikk írója, aktív szervezője könyvbemutatóknak, fotó- és plakátkiállításoknak, jazzkoncerteknek. 1996-ban jelent meg a Jazz Kanizsán című könyve, valamint nevéhez fűződik a Sigmund Romberg Emlékbizottság megalapítása is. Kutatói és szervezői tevékenységét a Magyar Jazz Szövetség 2025-ben Pernye András-díjjal jutalmazta.

Az előadó bevezetőjének kezdetén egy friss hazai sikert emelt ki: a nagykanizsai jazzklub tagjainak nevében gratulált Krasznahorkai László irodalmi Nobel-díjához, mely szerinte azért is aktuális, mivel ő az első magyar irodalmi Nobel-díjas szerző, aki köztudottan szereti a jazzt.

A jazz európai és magyarországi elterjedésének rövid ismertetése után rátért a nagykanizsai jazzélet kialakulásához vezető gazdasági és társadalmi folyamatok szerepére, valamint a helyi jazz-személyek bemutatására. Ezek közül főként azokra fókuszált, akik a korai jazz időszakában meghatározó szerepet játszottak. Halász Gyula kiemelte az előadás helyszínének szimbolikus mivoltát is, hiszen a Honvéd Kaszinó (régi nevén Fegyveres Erők Klubja/FEK) volt a valamikori Nagykanizsai Jazzklub működésének második helyszíne.

 Pacsa Géza, Baráth Béla szax, Berczeli Béla vagy ifj. Felső József dob

A gyermekkori, fiatalkori jazzélmények felelevenítése után rövid magyar jazztörténeti áttekintéssel folytatódott a program. Ezt követte a zenei műfaj helyi vonatkozásainak kitárgyalása bemutatva a nagy elődöket: Hahn Barnabást (az első kanizsai jazz-band vezetőjét), Vannay Jánost, Stefán Rudolfot (művésznevén Arnberger Rudolf), Gondi Gyulát, Garzó Károlyt ( a „kanizsai Tabányit”) és másokat. Az est során zenei bejátszások is színesítették a programot.

 Gondi jazz band - HÁGA, 1938

Halász Gyula előadása, amely több évtizedes kutatómunkájába engedett betekintést, ismét bebizonyította, hogy a kanizsai jazz nem csupán egy fejezet a történelemkönyvben, hanem egy aktív, élő kulturális örökség, amely számos érdeklődőt vonz.

 Stefan Fedak fotók

Az este végül a közönség kérdéseinek megválaszolásával zárult. A lelkes jelenlévők közül többen is megfogalmazták, hogy szeretnék hallani a történet folytatását is, amely a közelmúlt és napjaink jazzéletét ölelné fel.

Reméljük, a város jazztörténetének második fejezetét hamarosan hallhatja a közönség!

Nagy Szabina

Nagykanizsa, Honvéd Kaszinó, 2025. október 11. 

Fotók: Bihary Gyula és Halász Gyula archívuma