fbpx

Gangkoncert a város szívében

2020. augusztus 01.

Erzsébetváros egyik legszebb középülete, a ma is inkább a régebbi, ERöMŰVHÁZ (Erzsébetvárosi Összevont Művelődési Központ) nevén emlegetett, a pontos címet nevében hordozó „Wesselényi17” egész évben várja a kultúra bármely területe iránt érdeklődőket. Változatos rendezvényein az irodalmi estek, tudományos és ismeretterjesztő előadások, családi és gyermekprogramok között rendszeresen fontos szerepet kap a zene. A jó időben az épület belsőudvarán, szabadtéren megtartott „Gangkoncert” sorozatba időnként a jazz is bekerül, hétfőn két tehetséges, pályája elején járó, de már számos díjat elnyert fiatal művész, Castagno Claudia és Oláh Vilmos lépett fel.

Bár előfordult, hogy például egy sajtótájékoztatón Korcsolán Orsolya hegedűművész formabontó módon, a gangon játszva jelentkezett be, de a „Gangkoncert” sorozatban fent a gangon a közönség egy része foglal helyet, a zenészek lent, a belsőudvaron játszanak.

A duóból Claudia jazzének szakon, Vilmos klasszikus gitár szakon, a „konzi”, azaz hivatalos nevén a Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium növendéke. Castagno Claudia Raquel Budapesten született. Édesapja Castagno Luis Eduardo a Buenos Aires-i zeneakadémia hegedűszakán végzett argentin énekes-gitáros előadóművész, és édesanyja, Garai Glória artista-előadóművész, egy argentin „Gaucho show” keretében sok éven keresztül járták a világot. A szülők felmenői is zenészek voltak, apai nagyapja fuvolaművész, az anyai pedig Dr. Garai Attila Weiner Leó- és Szabó Gábor-díjas jazz-zongorista énekes volt, de erről az ágról a nagymama, Kuna Magdolna énekesnő is a zenészi vérvonalat erősítette. Nem csoda, hogy a külföldi és hazai turnékon Claudia már 4 évesen énekelt szüleivel. Hamar felfigyeltek rá, Brunner Zsolt „CSICSI- PIMPINKIN” címen gyereklemezt készített vele. Claudia a Rajkó Talentumos évei közben több énekversenyt nyert, például a 2015-ös ceglédi Gigasztár, és az ugyanebben az évben rendezett Orchidea győztese lett. 2017-ben, 14 évesen, ő képviselte hazánkat a San Remo Junior nemzetközi énekversenyen, ahol harmadik helyen végzett, és még ebben az évben a Bartók Béla Zeneművészeti konzervatórium Jazz-ének szakára is felvételt nyert. A BJC-ben tartott félévi, és év végi vizsgákról jómagam is többször tudósítottam, ekkor figyeltem fel rá, és azóta próbálom nyomon követni pályafutását. Idén legfiatalabb indulóként bejutott az „Év fiatal jazz-zenésze” döntőjébe, de a roppant erős mezőnyben végül nem őt választotta a zsűri. A kiírás szerint 25 év alattiak jelentkezhetnek, és Claudia még hétszer nevezhet…

Oláh Vilmos szintén zenészcsaládban született. Cimbalomművész édesapja a kilencvenes években végzett az akkor még főiskolaként működő Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, és az East Gipsy Band egyik ötletgazda-alapítójaként a jazzrajongók is megismerték nevét. A műfajok közötti átjárást így tekinthetjük családi hagyománynak is az ifjabb Vilmos esetében. A közösségi oldalon, és egyéb fórumokon magát mind a klasszikus zene (pl. Oláh Vilmos hegedűművész), mind a jazz világában jól csengő Oláh Vilmos névtől magát megkülönböztetni akaró, Oláh Vilike néven szereplő fiatalember már több hazai és külföldi verseny, többek között a 2017-ben rendezett „Hommage to Luigi Legnani guitar competition”, és a 2018-as X. Nemzetközi Gitárverseny fődíjával büszkélkedhet. A „konzi után az LFZE klasszikus gitár szakára fog felvételizni, de oda valószínű könnyebben fog bejutni, mint most Juhász Gábor jazzkurzusaira, melyekre helyhiány miatt egyelőre a bejutás nem sikerült. Szerencsére ez nem szegte kedvét, minden lehetőséget megragadva képzi magát a jazzben továbbra is. Bejutott viszont Paul O'Dette lantművész mesterkurzusára, akivel a Zeneakadémia Solti termében Bach BWV 997 Sarabande és Gigue prelűdjét adta elő. Tavaly átruccant a jazzesek tanszéki vizsgájára, ahol nem meglepő módon vendégként Claudia kísérő zenekarában játszott.

Claudia régóta szeretett volna egy Voice and Guitar formációban énekelni, és kettejük egymásra találásakor ez meg is valósult. A 2017-ben alakult Castagno Claudia - Oláh Vilmos Duó néhány hónapra rá már a Debreceni Bor- és Jazznapokon léphetett fel, és azóta is a hazai viszonyokhoz képest elég sűrűn koncertezik. A borhoz és a jazzhez hűen maradva játszottak a budafoki bornapokon, de fesztiváloktól függetlenül sikert arattak kisebb klubokban, megnyerték többek között a Fém Cafe közönségét is. Repertoárjukat főképp a dél-amerikai latin zene gazdag, sokszínű világából állították össze, már csak azért is, mert a Budapesten született Claudia mégiscsak félig argentin, és gyerekkorában is ebből a világból kapta első zenei élményeit, mondhatni gaucho nótát dúdolt a dada felette. A duó másik fele, Vilike is jól érezheti magát itt, mivel ebben a latin vonulatban érvényesülnek legjobban a klasszikus gitár órán tanultak. Sokat hallhattunk a brazil-argentin viszályról, de ez valószínű, csak a fociban létezik, ha létezik, mindenesetre az biztos, Claudiát ez nem befolyásolta. Ezt igazolja, hogy a koncert a brazil zeneszerző, gitáros, zongorista, Antonio Carlos Jobim szerzeményeivel kezdődött.

Az eredeti nyelven, portugálul énekelt „Chega de saudade”, a „Wave” és a „Triste” után viszont spanyolra váltva, egy kubai zeneszerző, Pablo Milanés dala hangzott el. Jobimról Rio de Janeiro legnagyobb repülőterét nevezték el, a kubai legenda, aki nueva trova, a XIX. században létrejött kubai népzene, a Trova , a spanyol és afrikai alkotóelemeket tartalmazó Son, valamint más stílusokból kialakult XX. század eleji, korai kubai zene egyik alapítója, még emléktáblát sem fog kapni Havannában. A 77 éves, súlyos beteg, elveiért börtönt megjárt gitáros-énekes zeneszerző, végül Spanyolországba emigrálhatott, bár továbbra is a kubai forradalom elkötelezettje maradt, nyíltan beszél a forradalom kudarcairól és kritizálja a kubai kormányt. A világ szélén, azaz a szomorú „En la orilla del Mundo” világszerte ismertté vált, sokan feldolgozták. Az instrumentális változata meghallgatható a műsor következő zeneszerzője, Charlie Haden Gonzalo Rubalcaba-val készült közös, „Tokyo Adagio” lemezén is. A zseniális bőgőstől az „Our spanish love song” került a hétfői repertoárba, és valóban Claudia és Vilike a többes szám első személyben előadott vallomása volt. A latin estek kihagyhatatlan slágerei következtek, a mexikói szerző Consuelo Velázquez 16 éves korában írt bolerója, a „Bésame Mucho”, és a Bossa Nova világméretű robbanásáért felelős brazil Luiz Bonfá Marcel Camus azonos című filmjében feltűnt „Orfeo Negro”. A duó becsületére legyen írva, mindkét sokat játszott, sokat hallott dalt sikerült egyéni ízekkel előadni. Egyéni ízeket kapott Thelonius Monk örökzöldje, a természetesen angolul énekelt „Round Midnight” is, melyet egy saját szám, a duó egyik felének, a duó másik felének írt szerzeménye, a „For Claudia”. Végül egy argentin is bekerült a szerzők közé. Az elsősorban hazája népdalkincsét feldolgozó Ariel Ramírez a tragikus sorsú, magát tengerbe vető Alfonsina Storni költőnő emlékére írt „Alfonsina y el mar” olyan különböző műfajokban remeklő énekesek előadásában vált ismertté, mint többek között Nana Mouskouri, Alfredo Kraus, José Carreras, Andrés Calamaro és Shakira. Kár, hogy a világhálós lexikon szerzői nem voltak jelen a koncerten, mert ha hírnévben egyelőre még meg sem közelíti a felsoroltakat, de színvonalát tekintve Claudia is szerepelhetne a névsorban. A jelenlévők is így érezhették, mert kétszer is visszatapsolták a párost, akik boldogan adtak ráadást.

Az első dal, amit Claudia megtanult a „Guantanamera” volt, ez a dal indította pályafutását. A tehetséges gyerekből csodálatos hangú ifjú hölgy lett, emellett feltűnően csinos is, ami egy énekesnőnél, hacsak nem kizárólag lemezről hallgatjuk, nem egy hátrány, főleg ha emellé még öltözködni is tud. A koncerten megcsodálhattuk Oláh Vilmos kifinomult technikájú, érzelmeket közvetítő gitárjátékát, aki a színpadi megjelenésben is remekül passzolt Claudiához. Nemcsak hallgatni, hanem nézni is öröm volt őket. Kedves klubvezető, vendéglátós, galériatulajdonos barátaim, ismerőseim, ezennel felhívom becses figyelmeteket erre a gazdag repertoárral rendelkező, virtuóz, szuper tehetséges fiatal duóra! Ígérem, közönségetek nem fog csalódni bennük!

 

Wesselényi17, 2020. július 27.

Fotó: Somogyvári Péter

  

 

Jazz koncertek - Jazz Concerts in Hungary

H K Sze Cs P Szo V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
© 2019-24 MagyarJazz / Jazz.hu szakmai jazzportál, szeretett műfajunk, a JAZZ szolgálatában. All Rights Reserved. • Készítette és kiadásért felelős személy: Irk Réka • Kiadó: Jazzponthu Kulturális Alapítvány • 1122 Budapest, Maros u. 28. • Adószám: 19345684-1-43
Az alapítványnak adományt az alábbi bankszámlára köszönettel fogadjuk: 10700770-73692180-51100005