Először nézzük meg, mióta vezet a streaming, mikor szorult háttérbe a fizikai adathordozók megvétele.

A ProArt nemrég hozta ki 2020-as éves jelentését (amiben a 2019-es évet vizsgálták), melyben vannak a fentiekre vonatkozó adatok is. Először vizsgáljuk meg globálisan a helyzetet: a streaming letöltés már megjelent 2006-ban, de alig érezhetően, viszont 2016-ban már megelőzte az internetes letöltéseket, amit pozitívumként is elkönyvelhetett volna a zeneipar, ha eleget visszajuttat a befolyt jövedelemből a streaming szolgáltató. Mindeközben a fizikai adathordozók eladása lineáris csökkenést szenvedett el.
2010-ben még csak 8 millió előfizetője volt a streaming szolgáltatóknak, ami 2019-re már 341 millióra nőtt.
Ami 20 év alatt még változott, az a jogkezelés díja, több mint háromszorosára nőtt.

Magyarországon kicsit másképp alakult a 2019-es évben a megoszlás, mint globálisan. A streaming szolgáltatás itt is átvette a hatalmat, - ami különben hatalmas lehetőség a zenekaroknak, mert bárki a világ bármely pontjáról meghallgathatja a zenéjüket - viszont alig származik bevétele az előadónak ezekből a lejátszásokból. Az is látható, hogy Magyarországon a bevételek fele jogkezelésre folyik be, ami olyan hatalmas arány, hogy minket csak Horvátország előz meg ebben az aspektusban.

Ehhez képest viszont 2019-ben közel 13.500 szerző számára osztottak fel jogdíjat. Abban nincs változás, hogy a szerzők közel negyedének nem éri el az ezer forintot az éves jogdíjjogosultsága.

A kutatásban kitértek arra is, hogy 2019-ben a zenehallgatás milyen platformon történik. Ez a 18-59 közötti magyar lakosság esetén a következő:

• Továbbra is rádión keresztül hallgat a magyarok túlnyomó többsége zenét, a lakosság közel 68%-a; naponta legalább egyszer bekapcsolja a rádióját.
• Az ingyenes YouTube szorosan a rádió nyomában van, de felmérésük alapján valamivel kevesebben és ritkábban használják az emberek.

Még egy ábra látható a jogdíjak alakulásáról. „A szerzemények közel 65%-nál az éves jogdíjbevétel mértéke nem haladta meg az 5 ezer forintot…” – írja a ProArt.

A digitális értékesítés majdnem kétharmadát a streaming szolgáltatások adják. Ezek között van a YouTube, a Spotify, de olyan magyar boltok is, mint a dalok.hu.
Az adatvételből megtudhatják, hogy a streaming szolgáltatást hallgatók közül 38%-nak van előfizetése, 10,6% egy családi előfizetés részeként veszi igénybe ezt a szolgáltatást, és 45% nem fizet ezért a szolgáltatásért, ingyen hallgatja a zenéket. Erre a pontra vissza fogunk térni későbbiekben, mert fontos lesz, mikor arról lesz szó, hogy az ingyenes streaming szolgáltatással milyen fizetés generálódik a zeneszerzőknél.

A 18-59 közötti lakosok felmérése szerint a Spotify a leghasználtabb streaming szolgáltató, őt követi 5,5%-kal a YouTube Music, majd 1%-kal az Apple Music. Többen nem tudták, hogy mit hallgatnak, hallgatnak-e streaming szolgáltatást, elég nagy közönség nem válaszolt vagy nem tudott válaszolni. Az sem elhanyagolható ennél a kimutatásnál, hogy tudnunk kell, a lent felsoroltak közül csak az Apple Musicnak nincs ingyenes verziója, tehát ennél a streaming szolgáltatónál nincs kettéosztva a – prémium és ingyenes/reklám – bevétel, hanem teljes egészében előfizetők alkotják a csoportot.
Az csak egy ábrával lejjebb fog kiderülni, miért nagy probléma az a zenészeknek, ha figyelembe vesszük a fenti ábrát, ahol azt vizsgálták, mennyien használnak ingyenes szolgáltatást, valamint az alábbi ábrát, melyen azt láthatjuk, hogy legtöbben a Spotify-t és a Youtube-ot használják.

Térjünk át a streaming szolgáltatók kifizetéseire. Melyik platformon mennyit tud keresni egy zenész, mitől függ ez a kereset?

1. A hallgató melyik országból, városból való?
2. A hallgató fizet a szolgáltatásért vagy ingyenesen hallgatja azt?
3. A konkrét művész jogdíja.
4. A relatív árképzés és pénznem a különböző régiókban.

Magyarországon a WMMD Kft. készített kimutatást, akik az egyik legnagyobb streaminggel foglalkozó cég hazánkban.

Amennyiben ezt és az amerikai Ditto cég adatait összehasonlítjuk, máris láthatjuk, mekkora eltérés van a hazai és az amerikai kifizetések között. Viszont az is egyértelmű, hogy melyik streaming szolgáltatót válassza a hallgató, ha többet szeretne juttatni kedvenc együttesének.

Az adatok csak körülbelüliek, és 1000 db stream lejátszására vonatkoznak Ft-ban (295 HUF=1 USD).

Ne döbbenjünk meg, hogy az ingyenes streamingek alacsony összeget fizetnek, hiszen hazánkban alig hirdetnek ezeken a szolgáltatásokon (kivéve a YouTube), valamiért a hazai cégek nem helyeznek el reklámot (talán mert a szolgáltatók nem fizetnek a marketinges cégeknek), pedig mindenhol szólnak.

A Deezer prémium szolgáltatásánál látható, mit jelent, hogy az EJI (Előadóművészi Jogvédő Iroda) perre ment a szolgáltató ellen, aki nem fizette meg az előadókat, ám a 2018-as per után már nagyobb díj kifizetésére kényszerült.

Az amerikai oldal azt is megemlíti, lehet, hogy az egyik szolgáltató többet fizet egy-egy zenéért, mint a másik, de észben kell tartani azt is, melyik szolgáltatónak mennyi elérhető hallgatója van, hiszen, akinek több az előfizetője, azzal nagyobb valószínűséggel ér el több hallgatót a zenekar is (nem véletlen, hogy az amerikai előadók először az iTunesra (Apple Music) teszik fel új lemezüket).

Magyarországon többen szembesültek avval, hogy a videó-szolgáltató oldalukon hiába néz meg egy videóklipet akár százezer rajongó, mégsem részesülnek a bevételből, mert még sok más előírást is teljesíteni kell hozzá, mint a feliratkozók száma, amit nemrég emeltek meg.
Ezt persze meg lehetne kerülni, hogy egy olyan oldalhoz csatlakozik az előadó, amelyiknek már nagy, helyesebben megfelelő követőtábora van, de így a másik cég oldalát kezdi el építeni, viszont biztos megkaphatná a bevételt (vagy annak valamennyi részét), amire a saját oldalán esetleg esélytelen lenne.

Egy kis számolással látható, hogy ha veszünk egy 6 perces darabot (a jazzdalok nem 1-3 percesek átlagban), és megszorozzuk 1000 lejátszással, az 6000 percet jelent.
Ha 24 órán keresztül hallgatnánk azt az egy számot, akkor kicsit több mint 4 napon keresztül szólna a hangszóróból ugyanaz a dal,
amire az ingyenes Spotify 40 Ft jogdíjat fizetne ki, ami nem is jut el teljes egészében a zenészhez.

Van egy szolgáltató, amelyik azonban még annyit sem fizet, mint a Youtube vagy a Spotify, pedig streamingek láthatók nap mint nap az oldalán, ez a Facebook. Sajnos ezzel a szolgáltatóval még az amerikai állam sem tudott eddig megegyezni, bár tárgyalások folynak, népszerű zenészek támogatásával. Emiatt egyelőre Magyarországon a feltöltőnek kell fizetnie a jogdíjat a szolgáltató helyett, amely különben a reklámköltséget beszedi.

Végezetül, ne feledjük, hogy kényelmes az ingyenes szolgáltatásokat hallgatni, de abból egész elenyésző összeg jut vissza a zenészekhez.
Ehhez képest a havi előfizetések 1500-2500 Ft között váltakoznak, attól függően, hogy egyedi vagy családi csomagot vesz meg a fogyasztó, ezzel mindképpen tud segíteni a felhasználó a zenészeknek ezekben a nehéz napokban/hónapokban (is).