Amikor Árpi felhívott és örömmel újságolta első, saját neve alatt megjelent lemezének hírét, jó érzés töltött el, hisz tudtam, hogy hosszú ideje a hagyományos swing és (a korábban elsősorban amatőr muzsikusok által játszott) dixieland muzsika elkötelezettje, aki sidemanként rengeteg koncert és lemezközreműködést háta mögött tudva, saját zenekarának “bejáratós” évei után lemez formájában szeretné letenni névjegyét a hazai jazzélet asztalára. Mit mondjak: sikerült! Játékát és zenekarvezetői koncepcióját nemcsak a fentebb említett stílusok alapos ismerete hitelesíti, hanem épp az, hogy műfaji és hangszeres sokoldalúsága alapján sok más is lehetne “hazai terep” számára, vagyis nemcsak a korszak zenéjének múltját, gyökereit, és az azokból kinőtt fa lombkoronáját, stiláris szerteágazásait ismeri, hanem (2021-ből visszatekintve) azt a “jövőt” is, amely előtt az elmúlt évszázad húszas-harmincas és bizonyos mértékig negyvenes éveiben állt szeretett műfajunk.
“Színtiszta swing, semmi más!” - olvasható szlogenjük a zenekar honlapján. Ne higgyünk nekik! Van itt még jó néhány erény: stilisztikai érzék, jó ízlés, (sohasem öncélú) hangszeres virtuozitás, ötletesség, humor és még sorolhatnám… A zenekarvezető a korszak meghatározó dallamhangszere, a klarinét mellett az abban az időben kisegyüttesekben még inkább csak epizodistaként fel-feltűnő baritonszaxofont is kitűnő sounddal szólaltatja meg, olykor pedig virtuóz futamokra serkenti. A főnök mellett az együttes tagjai is hasonló kvalitású muzsikusok, öröm hallgatni a zenekar fogaskerekeinek precíz ritmikai, harmóniai működését (a Nagy Iván-Soós Márton-Cseh Balázs ritmusszekció érdeme!), a stílusos szólókat, hangszerelési ötleteket, a megtervezett és ad hoc gageket - valóban találó a cím: a zenei folyam egy jóízű baráti beszélgetés természetességével áramlik, amit csak olykor-olykor “komolyít meg” egy-egy emelkedett téma, sokkal inkább laza, fesztelen és humoros pillanatokat sem nélkülöző társalgás. Különösen figyelemre méltóak Nagy Iván zongoraszólói és a vendégként közreműködő Korb Attila stílusos gitárkísérete, valamint ragyogó trombita szólója a címadó darabban. Lukács Eszter gyönyörű hangszíne, sallangmentes előadása üde színfolt a hazai énekes palettán. Az album zenei anyaga nagyszerű válogatás, gerincét a Great American Songbook közismert slágerei alkotják, melyeket három, a stílushoz gyönyörűen illeszkedő Dennert Árpád szerzemény egészít ki, az egyik dal hangszeres és (utolsó, quasi bonus trackként) énekes verzióban is.
A felvétel és keverés jól illeszkedik a Hunnia Records által képviselt, a természetes hangzás megörökítését célzó koncepcióhoz. Egy hangulatos klub vagy házikoncert akusztikai hangulatát idézi meg, melynek intimitása rögtön megfogja a hallgatót, ugyanakkor némi hiányérzetet is hagyott bennem a zenekar belső arányait illetően, tudva persze, hogy ez is a “hangzáshűség” következménye.
Hunnia Records, 2021
Közreműködik:
Dennert Árpád – klarinét, bariton szaxofon, ének
Lukács Eszter – ének
Nagy Iván – zongora
Soós Márton – bőgő
Cseh Balázs – dob
Korb Attila – gitár, trombita
- Bounce At The Lake
- Them There Eyes
- Young At Heart
- Friends Talk
- Makin' Whoopee
- I’ve Found A New Baby
- Shine
- Pink Panther
- On a Hot Summer Night - Egy Forró Nyár Éjszakán
- I Can't Believe That You’re In Love With Me
- The World Is Waiting For The Sunrise
- Goodnight My Love -Mack Gordon, Harry Revel
- On a Hot Summer Night - Egy Forró Nyár Éjszakán (énekes verzió)
