A Chapel c. albumon a mai idők egyik kiemelkedő gitárművésze, Bill Frisell és egy kevésbé „sztárolt” bőgős, Thomas Morgan voltak a partnerei. (A lemezajánlót Somogyvári Péter kollégánk írta.) És íme itt a második album, az „Ocean”, amelyen a Mestertől évtizedekkel fiatalabb, de annál híresebb zongoraművész, Gerald Clayton (1984) játszik és ismét egy talán kevésbé ismert muzsikus, Anthony Wilson (1968) gitározik. A teljesség kedvéért elmondjuk, hogy a harmadik triólemezen a Blue Note kiadó ifjú felfedezettje, Julian Lage a gitáros, az ütőhangszeres szerepkört pedig a neves indiai tabla játékos, Zakir Hussain tölti be. Érdekes, hogy két ifjú zenész apja Lloyd kortársa: John Clayton és Gerald Wilson, mindketten játszottak korábban Lloyd társaságában. Ami pedig a fiatal zenészek készséges foglakoztatását illeti, ez is jellegzetes Lloyd-i attitűd…
A három album sorozat jellegét az is hangsúlyozza, hogy mindhárom lemezborítót különféle színárnyalatban Lloyd feleségének, egyben menedzserének, Dorothy Darrnak ugyanazon reprezentatív festménye ékesíti, sőt belül minden alkalommal Lloyd mester alábbi szösszenete olvasható: „A triók egy(ik) triója” (itt arra céloz, hogy a lemez egy trió-sorozat egyik darabja). Majd így folytatja: „A kezdetektől fogva a számoknak nagy jelentőséget tulajdonítottak – praktikus, hatékony, szeszélyes, filozofikus, misztikus, spirituális vonatkozásban… Pitagorász számára a 3-as jelentette a tökéletes számot, a harmóniát, a bölcsességet és az egyetértést jelentő számot. Ez volt még az idő száma is – múlt, jelen, jövő – születés, az élet dereka, halál – a kezdet, a közép, a vég – ez volt az isteni szám.” Charles Lloyd
Köztudomású – és ez nyilatkozatait, de természetesen életművét ismerve (koncertek, lemezek sokasága) is kiderül a Mester spiritualitása, amely ezeken a lemezeken is „átjön”.
A felvételek a világjárvány idején 2020 szeptemberében készültek, és Lloyd megköszöni partnereinek, hogy hajlandók voltak vele együtt játszani „a pandémia viharfelhőjének közepén” is, természetesen közönség nélkül. Köszönetét fejezi ki a már korábban is megismert Lobero színház stábjának is, hogy lehetővé tették a felvételek lebonyolítását.
Lloyd hosszú karrierje során sokszor alkalmazott gitárost együtteseiben. Ne felejtsük el, hogy 1965-ben egy olyan formációval készítette az Of Course, Of Course c. nagysikerű Columbia albumát, amelyben Szabó Gábor gitározott, Ron Carter bőgőzött és Tony Williams dobolt! Később hosszú éveken át John Abercrombie volt nála a zongora nélküli kvartettjeiben, az utóbbi években pedig Bill Frisell és mellette még Greg Leisz is, aki steel gitáron játszott. Alkalmanként pedig Sokratis Sinopoulos a görög húros hangszert, a lírát vette kezelésbe. De itt gyorsan megemlítem, hogy a különleges hangszerek iránti vonzalmát mutatja az is, hogy Lukács Miklós cimbalomjátéka hallható a Wild Man Dance c. albumán, valamint az is, hogy hangszerarzenáljában szerepel a tárogató is!
Nos, az Ocean c. lemezen Lloyd mellett a másik jazz-világsztár Gerald Clayton, aki már évek óta a Lloyd formációk stabil zongoristája. Mindhárom triólemezen szerepel gitáros. A Chapelen Bill Frisell, most Anthony Wilson, a harmadikon pedig Julian Lage lesz, aki szintén feltűnt már Lloyd albumon, mégpedig a Mester 80-ik születésnapjára készült „8 – Kindred Spirits”-en. Tehát mindhárom triólemezen szerepel gitáros, az elsőn bőgő, a másodikon zongora, a harmadikon pedig tabla-művész egészíti ki a két hangszert, és a gitáros személye is mindig más.
A Chapelhez képest ezen az albumon mind a négy számot Lloyd jegyzi. Ez azért is érdekes, mert olykor standardeket is játszik, nem is beszélve arról, hogy saját kompozíciói közül akár évtizedekkel korábbiakat is elővesz, de aktuális formációjának zenészei által írt szerzeményekből is vesz fel repertoárjára. Most viszont „szerzői lemezzel” ajándékozott meg minket. A második szám tempósabb, a többiek a Lloydra igazán jellemző lassú, spirituális darabok. Az első tétel érzelmes ballada, a harmadik remek blues, amit ráadásul fuvolán ad elő a Mester. A negyedik számban csodaszép dallamot ismerhetünk meg. Kár, hogy az egész varázslat alig több mint 40 perc!
CHARLES LLOYD TRIOS: OCEAN (Blue Note)
- The Lonely One (Charles Lloyd)
- Hagar of the Inuits (Charles Lloyd)
- Jaramillo Blues (for Virginia Jaramillo and Danny Johnson) (Charles Lloyd)
- Kuan Yin (Charles Lloyd)
Közreműködnek:
Charles Lloyd alt- és tenorszaxofon, altfuvola
Gerald Clayton zongora
Anthony Wilson gitár