fbpx
Print this page

Carla Bley – Andy Sheppard – Steve Swallow: Life Goes On

2020. augusztus 28.

Közhely, hogy ez a három jazzművész is azok közé tartozik, akiket „nem kell bemutatni” a műfaj iránt kicsit is érdeklődő rajongók számára. Ők mindhárman külön-külön is fényes karriert mondhatnak magukénak, de ezzel a felállással már negyedszázaddal korábban (a 80-as évek közepén) is találkoztam. Elöljáróban csak annyit, hogy ez a kitűnő lemez nem csupán a „vájt fülűek” számára, de mindenkinek, aki szereti a jó zenét, igazán nagy élményt jelenthet.

 

A hármas felállás harmadik ECM albuma a korábbiak magas színvonalát hozza. Mivel hármuk közül Carla Bley a legtermékenyebb zeneszerző, így ezúttal is az ő szerzői lemezéről beszélhetünk. Mintha csak egy világhírű, Nobel-díjas író regénytrilógiájának harmadik kötete lenne. A két korábbi a „Trios” (2013), az „Andando el Tiempo” (2016), valamint a legújabb, a „Life Goes On” (2020) szerves folytatásai egymásnak. Ezt látszik megerősíteni az a tény is, hogy mindhárom album borító-fotója ugyanabban a környezetben (az Auditorio Stelio Molo hangversenyteremben a svájci Luganoban) készült, és a művésznő ruhája, frizurája és az egész vizuális miliő is a három lemez „összetartozására” utal.

A lemezek természetesen önállóan is „megállnak”, mint a jól megírt regénysorozat egyes tagjai, sőt – zenéről lévén szó – még inkább. Ezzel együtt érdemes külön-külön is meghallgatni, kicsit összevetni őket. Carla Bley helye az egyetemes zenei világban, és természetesen a modern jazzben is a legnagyobbak között van. Férje, a világhírű jazzbőgős és basszusgitáros, Steve Swallow ebben a formációban az utóbbi hangszert használja. A trió fúvósa, a brit szoprán- és tenorszaxofonos, Andy Sheppard, aki a maga 63 évével az együttes Benjáminja, a nagynevű házaspár ugyanis nyolcvan körül van. De nem szabad valami gerantokráciára gondolni, hiszen mindhárman a fiatalokat megszégyenítő intenzitással játszanak. Hármójuk közül talán Carla Bley (1938) a legkiemelkedőbb, akinek sokrétű aktivitását felsorolni sem lenne könnyű. Steve Swallow (1940) partnereinek listája is felérne egy Ki kicsoda a jazzben kötettel. Talán a két amerikai nagyság mellett a brit Andy Sheppard (1957) a kevésbé ismert, persze nem a jazz elkötelezett hívei számára. Szinte hihetetlen, de már 1995-ben fellépett a Szegedi Jazz Napokon, duóban Keith Tippett zongoristával, majd ezt követően többször is hazánk vendége volt. 2014. május 12-én Szakcsi, Orbán Gyuri és Balázs Elemér kíséretével adott frenetikus koncertet az Opusban, amiről magam is beszámoltam. Carla Bley Big Bandjének már a 80-as években is tagja volt, majd ez a trió felállás is megszületett a 80-as évek közepén. A formáció búvópatakként létezett, emellett mindhármuk még számos területen kipróbálta magát, de az ECM jóvoltából hat év alatt megszületett ez a három lemez, ami alighanem a műfaj aranylapjain örökíti meg tevékenységüket. 

Bley-re jellemző, hogy két korábbi albumához hasonlóan, ezúttal is szvit-szerű csoportokra osztja tíz veretes kompozícióját, egy négyes és két hármas osztásban. A lemez címét képviselő „Life Goes On” (24 perc) négy tétele: Life Goes On, On, And On és And Then One Day. A mini-szvit a blues jegyében született, és a talpra állás himnusza, hiszen a 80-as hölgy komoly betegségből történt felépülését ünnepli vele. A cím is önmagáért beszél: Az élet megy tovább… Melankolikusan indul a gyönyörű zene, amely tételről tételre egyre vidámabb és reménykedőbb lesz.

 A következő a „Beautiful Telephones” (17 perc), amelynek darabjai egyszerűen három római számmal vannak jelölve:  I.  II. és III. tételek. Már ez is ironikus. Tudni kell, hogy Carla Bleytől sem a humor, sem a legkomolyabb politikai elkötelezettség nem áll távol, már évtizedek óta (Gondoljunk csak a Liberation Music Orchestrára.). A gyönyörű telefonok Trump elnöknek az Ovális Irodában elhangzott megjegyzésére utaló ironikus megnyilvánulás. A hangszerek „beszélgetése” mellett olyan hazafias amerikai dalok motívumait csempészi bele az előadásba, mint a „You’re a Grand Old Flag” vagy a "Yankee Doodle”.   

Ezekhez viszonyítva a harmadik „Copycat” c. szvit (15 perc) egészen irodalmi címekkel bír: After You, Follow The Leader és Copycat.  Ez igazán a kamarazenélés magasiskolája, a különleges hangszer összeállítású (dob nélküli) trió csúcsteljesítménye. A kiadó szokatlan gyakorlata, hogy ezúttal egy merész polgárpukkasztó verset is közölnek a remek fotókat tartalmazó füzetben.  

Az egész produkcióról el kell mondani, hogy teljesen közérthető, mindenki számára emészthető muzsika. Különösen a címadó szvit első – azonos című – tétele ilyen. A lírai tenor, a szólóhangszerként is funkcionáló basszusgitár és a zengzetes zongora olyan harmonikus együttműködést mutat, amely megbabonázza a hallgatót. Olykor szinte nem is ECM hangzásvilág, ami nem baj, hiszen a kiadó olykor kissé egysíkú lemezeket bocsát útjára, így kifejezetten jólesik ez a fajta más zenei világ. „Warm, spirited and even funny” – mint a The Observer c. brit lap megállapítja. Igazi zenei élmény, amely mindenkinek szól. Bár olyan vélemény is olvasható. hogy már kicsit megfáradt ez a felállás, én nem osztom ezt a véleményt. Éppen olyan remekmű, mint a korábbi két album volt.  

 

ECM Records, 2020

 

Life Goes On

  1. Life Goes On
  2. On
  3. And On
  4. And Then One Day

Beautiful Telephones

  1. I
  2. II
  3. III

Copycat

  1. After You
  2. Follow the Leader
  3. Copycat

 

Közreműködik: 

Carla Bley - zongora
Andy Sheppard - tenor- és szopránszaxofon
Steve Swallow - basszusgitár