Juhász Marcit a nemzetközi karrierjéről kérdezem, a novemberi Bacsó Triad körútról, valamint arról, miként látja kívülről a hazai jazzéletet.

• Irk Réka / Jazz.hu: Leginkább Svájcban zenélsz, ahogy látom a honlapodon, de sűrűn jársz Németországba és Ausztriába is, alig van szabadnapod. Azért költöztél át Svájcba, mert számodra több lehetőséget adott? Most már sok éve laksz ott. Mennyire érzed magad otthon?
• Juhász Márton: 2017-ben költöztem Bázelba miután bekerültem az itteni "Focusyear" nevű ösztöndíjprogramba. Azelőtt Bécsben voltam, majdnem 4 évet. Ott nem volt sok szerencsém, valahogy nem sikerült belekerülnöm a körforgásba. Bázelban viszont a program ideje alatt sikerült sok helyi zenésszel megismerkednem, úgy láttam, itt eggyel több esélyem lesz. A svájciakról az a benyomásom, hogy elsősorban a munkád minősége a fontos. Ha az rendben van, akkor külföldiként is kapsz lehetőséget. Most már 6 éve vagyok itt, leginkább az itteni zenész közeg tart itt. Az elmúlt években sokan költöztek ide, hogy a jazztanszakon tanuljanak és sokan hozzám hasonlóan itt ragadtak. Bázel egy kisváros, de a zenei színvonal mégis nagyon magas, ez most nekem tökéletes párosítás.

• Irk Réka / Jazz.hu: Svájcban tanítasz is vagy a koncertekre fókuszálsz? Olyan lemezek jelentek meg, amiken játszol, ám miután kevésbé vagy, helyesebben egyáltalán nem vagy jelen a közösségi médiában, emiatt nem is tudunk róluk? A 2019-es Discovery című lemezedről tudok.
• Juhász Márton: Most éppen fele-fele időben koncertezek és tanítok. Jövő nyáron végzek az itteni pedagógia master szakon. Jelenleg egy határközeli német zeneiskolában tanítok egy napot, illetve van egy pár magándiákom itt Bázelban.
  A covid óta kevesebbet reklámozom magamat online, de azóta is közreműködtem több lemezen (Christian Muthspiel, Sam Barnett, Yossi Itskovich, Song Yi Jeon, Nebula Outpost, Theiler-Mezgolits-Juhasz). És most vettük fel a következő szerzői lemezemet "Metropolis" címmel. Talán a "posztmodern jazz-fusion" a legjobb leírás a zenére. Ha minden jól megy jövő tavasszal jelenik majd meg.

• Irk Réka / Jazz.hu: Játszol sok-sok zenekarban. Melyik miért fontos számodra?
• Juhász Márton: Nekem a zenében a legfontosabb, hogy a zenészek figyeljenek egymásra, nyitott fülekkel, prekoncepciók nélkül játszanak. Ez sok mindenen múlik, de majdnem minden stílusban lehetséges. Persze vállalok olyan koncerteket is, ahol ez nem valósul meg. Ekkor azt figyelem, hogy tudok-e valamit tanulni a felkészülésből és a koncertből. Valahogy ezt a két szempontot próbálom szem előtt tartani, de aztán persze sokszor egyik se valósul meg, ilyenkor átcsap a dolog sima pénzkeresésbe.

• Irk Réka / Jazz.hu: Egy hazai zenekarral tartottad meg a kapcsolatot? Fontos számodra, hogy legyen a szülőföldeddel is összekötés, kapocs?
• Juhász Márton: A covid előtt próbáltam Budapesten egy kvartettet életben tartani (Tálas Áron, Gotthárd Mihály, Ifj. Tóth István), de ez eléggé nehéz dolog innen logisztikailag. Én szívesebben játszom olyan zenét, amire próbálni kell, főleg, hogy az én nevem alatt fut az együttes. De azt sajnos nem nagyon tudtam megoldani, hogy a befektetett munkánk arányba kerüljön az ebből befutó pénzzel, így aztán egy idő után feladtam a dolgot, egyedül Bacsó Kristóf triójában maradtam sideman-ként.

• Irk Réka / Jazz.hu: Már évtizedek óta külföldön élsz. Hogyan látod a magyar jazz helyzetét kintről? Biztos van rálátásod arra, hogyan lehetne bekapcsolni a magyar zenészeket (fiatalokat és a középgeneráció tagjait) a kinti vérkeringésbe. Megosztanád az olvasókkal a nézeteidet?
• Juhász Márton: Igazából nem tudom, de leírok egy pár gondolatot: Szerintem a legnehezebb, egy meglévő otthoni együttessel koncerteket szervezni külföldre. Egyrészt nehéz lekötni a bulit, mert óriási túlkínálat van. Másrészt a legtöbb helyen helyi gázsit fizetnek, tehát a koncertekhez még valahonnan támogatást is kell szerezni, különben az utazás/logisztika elviszi a teljes gázsit. Van egy bizonyos Amerika-pártiság a szervezőknél, de szerintem nem ez a meghatározó, egyszerűen rengetegen próbálkoznak.
  Egyedül zenészként eggyel reálisabb bekerülni egy külföldi körbe, de annál nehezebb. Mert kénytelen az ember (legalább részben) külföldre költözni és ott a nulláról elindulni, kapcsolatokat építeni. A kultúrtérben rengetegen végeznek önkéntesmunkát, igazából nagyon kevesen keresnek annyit, amennyit ténylegesen dolgoznak. Emiatt minden koncertlehetőség kvázi személyes szívesség. Ez azt jelenti, hogy sokszor csak a személyes ismeretség és szimpátia számít. Ezzel persze nagyon nehéz hosszútávon tervezni.

• Irk Réka / Jazz.hu: Milyen terveid vannak, amiket szeretnél megvalósítani a közeljövőben?
• Juhász Márton: Tavasszal jelenik meg a fent említett lemezem. És ezzel párhuzamosan kiadok majd egy oktatóanyagot "Tradition & Abstraction" címmel. Már nagyon régóta dolgozom ezen a könyvön, örülök, hogyha végre napvilágot láthat. És remélem jövőre sikerül befejeznem a pedagógia master-t.

• Irk Réka / Jazz.hu: A Bacsó Triáddal november 8-án indultok körútra. Ha jól láttam a BJC oldalán, új lemez bemutatójára kerül sor, melynek több városban is lesznek bemutatói. Mondanál néhány szót erről a lemezről?
• Juhász Márton: Nekem Kristóf zenéje a "Central-European Jazz" megtestesítője. Benne van minden, amit Amerikában és Nyugat-Európában megtanulhattunk a jazzről, az improvizációról. De ugyanakkor a nézőpont, a perspektíva egyértelműen hazai, és nyugatról nézve bizony egzotikus és izgalmas.

A lemezbemutató turné helyszínei és időpontjai: 

• szeptember   8. 20:00 • Budapest Jazz Club
• szeptember   9. 20:00 • Pécs, Metronóm Jazz Klub
• szeptember 10. 20:00 • Bécs, ZWE 
• szeptember 11. 20:00 • Pannonhalma, Bencés Gimnázium, Márton napi fesztivál
• szeptember 12. 19:00 • Veszprém, Papírkutya

Kapcsolódó cikk: A TRIAD valós arcai

Fotó: Irk Réka