fbpx

Magyar lemez a kuckóból – interjú Bánházi Istvánnal

2024. január 29.

Bánházi István a 80-as években kezdte el gyűjteni és árulni a hazai és külföldi lemezeket, majd CD-ket, majd újra a bakeliteket. A jazz-zenészek szerint, nála minden lemezt meg lehet találni. Az ünnepek előtt szerettük volna elkészíteni az interjút, de a forgalom növekedése miatt, áttettük januárra, így már a következő ünnepre lehet gondolkodni, milyen lemezekkel lepje meg az olvasó a szeretteit.

Lemezkuckó

A Lemezkuckó a 30 év alatt sok érdekes kiadvánnyal gazdagította a vevőket. Érdekes lehet az eladási oldalról is megnézni, mi szükséges a kiváló anyagon felül, hogy kiválasszanak egy-egy jazzlemezt a vásárlók a nagy kínálatból. Egyáltalán eljut-e a vásárlóhoz a megjelent jazzlemez? És most mi ismét a jazzre fókuszálunk.

  • Irk Réka / Jazz.hu: Mi minden változott azóta a lemezeladás fronton, mióta belevágtál a saját üzletbe?
  • Bánházi István: A populáris stílusoknál az aktuális divat és technikának megfelelően változik a hanghordozó fajtája.
    A jazznél ez másként van. Ehhez a stílushoz jobban hozzátartozik a konzervatív hanghordozó, azaz a hanglemez.
    A 80-as évek közepén a legtöbbet eladott hanghordozó a műsoros kazetta volt, mert magnó sokkal több helyen volt, mint lemezjátszó, elég arra gondolni, hogy az autókban, konyhákban, irodákban kazettát lehetett hallgatni, de lemezt nem. Pláne a műsoros kazetta ára kb. a fele volt, mint a lemez ára.
    A 90-es évek elején kezdett teret hódítani a CD lemez. 1993-94-ben a fordulatot az hozta el a CD javára a lemezzel szemben, hogy az addig elég drága kb. 18-20 ezer forint körüli CD lejátszók helyett elárasztotta a hazai üzleteket egy olyan CD lejátszó, ami csak 10000 forintba került és még ajándékba adtak hozzá pár darab magyar CD lemezt is.

Lemezkuckó

  • Irk Réka / Jazz.hu: Hogyan látod, az online letöltők mennyire szabták át a piacot? A másik oldalról pedig tényleg a bakelit lemezeket vásárolják leginkább a fizikai hordozók közül?
  • Bánházi István: A technika fejlődésével, változásával érthető, hogy az újabb felé fordulnak az emberek. Így van ez a letöltéssel is. Tömegek használják, de az igazi zenekedvelők kitartanak a fizikai hanghordozók mellett.
    Nem mondanám, hogy a hanglemez mellett, mert a CD lemezeknek mind a mai napig megvan a tábora.
    Szerintem nem érdemes összehasonlítani, hogy melyik a jobb: CD vagy Lp.
    Egyiknek megvan az olyan előnye, ami a másiknak nincs vagy nem is lehet. Amennyiben még is konkrétan meg kellene fogalmaznom a kettő közti különbséget, akkor azt mondanám, hogy a CD praktikusabb (kisebb helyigény, könnyebb tárolás, jóval több műsoridő fér fel rá, nem serceg, nem kopik).
    A hanglemeznek (mai divatos szóhasználattal bakelitnek) pedig hangulata van, kellemesebb a kézbe fogni a lemezt, a papírtasak tapintása is jobb, mint ha műanyagot fogna az ember.
    Valamint a fülnek is kellemesebb az analóg hangzást hallgatni, mint a digitálisat a maga „steril” mivoltában.
    El szeretnék oszlatni egy tévhitet, ami kb. 25-30 éve keletkezett: sokszor leírták, hogy a CD-ről kb. 15 év után el fog tűnni az adat.
    Ez nem így van. Az üzletemben sok a 80-as évek második felében készült zenei CD, ami tökéletesen működik. Olyan problémákról már hallottam, hogy a saját írású CD bizonyos idő után nem működött. Ez inkább a CD alapanyag vagy az írás (esetleg mindkettő) rosszabb minőségének tudható be.
    Tudok róla, hogy bizonyos statisztikában már kimutatták, hogy több lemez fogy egy év alatt, mint CD, de ezt is fenntartással kell fogadni, mert ez nem érvényes minden stílusra, és országonként is változó.
    A jazz esetében nálam kb. 50-50% a lemez-CD fogyás.

 

  • IR / Jazz.hu: Hogyan tud nálad megjelenni egy-egy magyar jazzlemez? Úgy nézem, a lemezlistánkból talán 40% megtalálható, a többi nem, akár kiadó adta ki, akár szerzői kiadás, kb. fele-fele, amelyik megjelenik a Lemezkuckó oldalán. Kiadók vagy az előadók viszik be általában a lemezeket? Szerinted melyik jobb, ha valaki kiadóval adatja ki a lemezét vagy szerkesztői kiadásban? A kiadók a jazzlemezekkel foglalkoznak véleményed szerint?
  • Bánházi István: A magyar jazzlemez megjelenése az üzletemben akkor biztosabb, ha azt kiadó jelentette meg és nem a zenekar, vagy nekik valamelyik tagjuk, barátjuk.
    A zenész jobb, ha muzsikál, ahhoz ért, a lemezkiadás az más terület. A zenész művész, akinek más fajta tehetség jutott, a lemezkiadás pedig egy kézzel foghatóbb racionális vállalkozás, ahol figyelembe kell venni a gazdaságosságot, a reklámhoz is jó, ha valamit ért, nem beszélve a legyártott kiadvány kereskedelembe hozásának a munkájáról.
    Meggyőződésem, hogy jobb, ha valaki megbíz egy kiadót a fizikai hanghordozó kiadására és forgalmazására, mint ha azt maguk oldják meg.
    Ez a válaszom arra, hogy miért csak kb. 40% található meg nálam, holott jóval több kiadvány lehetne .
    Egy kiadó biztosan foglalkozik (foglalkozna) a jazz műfajjal is, elvégre sok világszínvonalú zenészünk van kicsiny országunkban. Többször találkoztam olyan esettel, hogy én jelentkeztem a zenekarnál, hogy forgalmazni szeretném a kiadványaikat és nem voltak partnerek benne mondván, hogy ők a koncerteken árusítanak.
    Az ilyen hozzáállást másképpen nem tudom minősíteni, mint hogy marketingből 1-est kellene adni.

Lemezkuckó

  • IR / Jazz.hu: Az árazásnál úgy látom, hogy van, ami a webshopban olcsóbb nálad, mint a kiadónál? Ki dönti el, hogy melyik CD-nek mi lesz az ára?
  • Bánházi István: Konkrétan meg kellene nézni, hogy mi az. Lehetséges, hogy gyűjteményből származik, esetleg a kiadó a saját Webshopjában drágábban árusít, mint az általános haszonkulcs.
    Az eladási árat a beszerzéshez igazítja mindenki, elsősorban a kiadó az, aki tudja, hogy neki milyen összegbe került az adott termék megjelenése és utána lehet beszélni arról, hogy a kereskedelem milyen haszonnal dolgozik, hogy neki is megérje.
    Tehát a kereskedelem igazodik a kiadó árához.

 

  • IR / Jazz.hu: Beszélgettünk arról, hogy nagyon fontos (lenne) a borító, de nem mindig sikerül a vásárlók figyelmét felkelteni. Úgy látom, a tendencia az, hogy a kiadók kialakítanak maguknak egy dizájnt (lásd ECM), de ez nem mindig utal arra, mit fog hallani a vásárló. Van, ahol nincs is beleszólása a szerzőnek, hogy milyen legyen a borító. Szerinted ez jó irány? Mit gondolsz, a füzetkének van értelme?
  • Bánházi István: A borító nagyon fontos! Kis túlzással azt is mondhatom, hogy legalább olyan fontos, mint maga a mű.
    Szörnyű, amikor olyan színkombinációkkal találkozom egy borító esetében, hogy az már fáj…
    Ez az eset ritkábban fordulhat elő, ha a kiadvány kiadónál jelenik meg és nem a zenekar valaki ügyesen rajzoló tagja készítette…
    Jó példát hozol fel az ECM-mel kapcsolatban. Náluk az a jellemző, hogy a borító úgynevezett „minimál”, a kortárs művészek, akik ott jelentetik meg a kiadványaikat, el kell fogadják ezt a stílust.
    Szerintem javulna az eladási statisztikája ennek a kiadónak, ha a borítók több információt hordoznának, de megértem, hogy náluk ez a stílus, az általuk kiadott zenékhez illik az ilyen puritán megjelenés.
    A zenekar képviselője, ha szerződést köt a kiadóval, akkor nyilván rögzítve van az is, hogy a dizájnba van-e beleszólása vagy sem, de itt mind a két félnek vannak erős érvei, mert az egyikőjük a művészi alkotásához szeretné minél jobban illeszteni a borítót, de a kiadó érve is jogos, ha az esetleges több évtizedes munkáihoz szeretné harmonizálni a borítót.
    Nyilván az a legjobb, ha tudnak kompromisszumot kötni, mert így van esély arra, hogy a következő kiadvány is ennél a kiadónál fog megjelenni.
    Ismerek olyan világhírű jazzelőadótól CD-t, amit a rossznyelvek szerint azért készített a zenész, mert még egy kiadványt kellett készítenie ennél a kiadónál, mert kötötte a szerződés.
    Az tény, hogy ez a kiadvány köszönő viszonyban nem volt a zenész stílusával, megszokott színvonalával.
    A kiadványban található füzetkéről:
    Biztosan jó dolog, ha a kiadvány gazdagabban illusztrált füzettel jelenik meg, mert ez esetben a vásárlónak (rajongónak) olyan érzése lehet, hogy neki, mint vásárlónak igyekeztek a kedvébe járni azzal is, hogy nívós kivitelben tálalják a kedvelt zenekarától a hangzó anyagot.
    Szomorúan szoktam látni, hogy milyen silány kivitelű CD tokban jelenik meg időnként egy-egy kiadvány.
    Amennyiben megkérdeznek és őszintén elmondom a véleményemet, akkor a válasz általában az, hogy nem a borítót hallgatja a vevő vagy az, hogy így volt olcsóbb a kiadás…

 

  • IR / Jazz.hu: A vásárlók mennyire érkeznek célirányosan? Bár gondolom lassan több az online eladás, azért a keresésekből ott is lehet tájékozódni, hogy egy bizonyos lemezre keresnek vagy specifikálva adják meg a keresési feltételeket?
  • Bánházi István: Az előzetesen neten való tájékozódás már minden területen része az életünknek.
    Hozzánk csak azok térnek be, akik fizikailag is birtokolni szeretnék a kiadványt. Gyakori, hogy a nézelődés, keresés, az érdekességek megtalálása okozza a vásárlás örömét, nem mindig a célzott otthon már kinézett kiadvány megvásárlása.
    Ezért lesz a jövőben is élmény a vásárlás függetlenül a terméktől, mert jól esik az embereknek egy üzletben nézelődni, felfedezni „kincseket”.
    Nálunk messze elmarad az online vásárlás a fizikaitól, de meg tudom érteni, ha más kolléga ennek a fordítottjáról számolna be.
    Nem csak érdemes a fizikai boltot üzemeltetni a WEBshop mellett, hanem fordítva van: érdemes WEBshopot üzemeltetni a valós üzlet mellett.
    Azzal, hogy ebben az év márciusában lesz 38 éve, hogy megnyitottam az üzletemet ugyanabban a házban, mint ahol most is vagyunk, így egy olyan pont vagyunk a zenerajongók szemében, ahová érdemes betérni.

Lemezkuckó

  • IR / Jazz.hu: Kik azok, akik bemennek a Király utcai boltba? Ott mindent megtalálnak, ami elérhető az adatbázisból?
  • Bánházi István: A hozzánk betérők minden korosztályból képviseltetik magukat. Az adatbázisunk nem azt mutatja, hogy mi van az üzletben fizikailag, hanem azt mutatja, hogy mit forgalmazunk.
    Olyan nagy a zenei kiadványok mennyisége a világban, hogy senki sem lenne képes készleten tartani. Amik készleten vannak az üzletben, azok azonnal vehetők, vihetők, amik pedig nincsenek, azokat megrendeljük és kiadótól, szerencsétől, szállítótól függően pár hét alatt beérkeznek.

 

  • Irk Réka / Jazz.hu: Tudom, hogy nem csak eladtok, de vesztek is lemezeket. Akár hagyatékot is átvesztek vagy megvesztek?
  • Bánházi István: Igen, hagyatékot is megveszünk, de természetesen olyan dolgokat, amiből már sok darabunk van, nem fogy már évek óta stb. azokkal mi sem tudunk mit kezdeni.

 

  • Irk Réka / Jazz.hu: Mennyire kell a tulajdonosnak utánajárnia egy-egy érdekesebb jazzlemeznek? Szoktál beszerzőútra menni?
  • Bánházi István: Mindig örülök, ha jobb jazz gyűjteménnyel találkozom! Ez esetben könnyebben szót értünk. Többször előfordult, hogy 100-200 kilométerre is elmentem ilyen ügyből kifolyólag.
    Ilyen hosszabb út előtt ajánlatos a témát alaposan körbejárni, mert pórul lehet járni. Esetleg eltöltök egy napot feleslegesen az utánajárással, elautózok 10-20 ezer forintot és a felvázolt gyűjtemény helyett a legkommerszebb lemezekkel találkozom.
    A gyakorlat az, hogy egy gyűjteményben nagyon ritkán fordul elő, hogy sok kommersz közt találok egy jobb darabot.

 

  • Irk Réka / Jazz.hu: Mit javasolsz azoknak a jazz-zenészeknek, akik lemezkiadás előtt állnak?
  • Bánházi István: Nagyon szívesen önzetlenül segítek olyan embernek, aki megkérdez azelőtt mielőtt sok pénzt belefektetne a lemezkiadásba.
    Sajnos ritkán fordul elő, hogy előtte, inkább utána keresnek meg, amikor már elkészült a mű. Pedig sok hasznosat tudnék mondani megkímélve a jazz-zenészt a problémáktól.

 

Fotó: Google Maps, Lemezkucko.hu

 

 

Jazz koncertek - Jazz Concerts in Hungary

H K Sze Cs P Szo V
4
Dátum : 2023. május 4.
© 2019-24 MagyarJazz / Jazz.hu szakmai jazzportál, szeretett műfajunk, a JAZZ szolgálatában. All Rights Reserved. • Készítette és kiadásért felelős személy: Irk Réka • Kiadó: Jazzponthu Kulturális Alapítvány • 1122 Budapest, Maros u. 28. • Adószám: 19345684-1-43
Az alapítványnak adományt az alábbi bankszámlára köszönettel fogadjuk: 10700770-73692180-51100005