Igaz, a díjakat azok kapták, akik mecénásként vesznek részt a művészeti világban, viszont önfeledt pillanatokat okoztak a jelenlevőknek a jazzelőadók. Mindketten a Jazz.hu szavazásának győztesei voltak az év elején.
A Magyar Jazz Szövetség támogatói programjának köszönhetően számos vidéki jazzklub kapott/kap támogatást koncertek szervezésére, s ez némileg enyhítheti a főváros pazar koncert és fesztiválkínálata nyújtotta versenyhátrányt. Ennek szellemében került sor a Hárs Róza Quintet (Tilia) fellépésére Nagykanizsán a Móricz Zsigmond Művelődési Házban. A tehetséges fiatalokból álló zenekar hangulatos műsorral debütált a város egyik jazzklubjában.
Az utóbbi évtizedekben a jazztörténet hőskorának számos kiemelkedő képviselője jubilált, azaz születésének századik évfordulóját ünnepelhettük meg rájuk emlékeztető koncertekkel. Korábban többek között Louis, Duke, Ella, Monk vagy Dizzy, az idén pedig Sarah Vaughan, Sonny Stitt, Shorty Rogers és J. J. Johnson lettek az ünnepeltek. A közelmúltban pedig Paul Desmond, a Brubeck Quartet legendás altszaxofonosa, a Take Five szerzője is belépett a „százasok klubjába”...
Kezdjük talán egy intézményes jó hírrel, amely megfelelő keretbe foglalja a két sikert és a jövőre nézve is reményt ad. A legendás londoni jazz szentély, a 606 Club és a Harmónia Jazzműhely (hivatalos nevén Harmónia Műhely Alapítvány, a továbbiakban HMA) között már több, mint egy évtizede folyó zenész-cserekereskedelem élénkítésébe ismét tevékenyen bekapcsolódik a londoni Liszt Ferenc Intézet. Így vált lehetővé, hogy a zongorista Kapolcsi-Szabó Levente és az énekesnő Koncz Kriszta a 606-os fellépés előtt, 2024. december 4-én, szerdán teltházas duó estet adhatott a Magyar Intézet immár Trafalgar tér melletti impozáns épületében.
Még szerencse, hogy nem az elátkozott klikkvadászatra hajtok mostanában, mert akkor a címből simán kihagyhattam volna a szellemet, így biztosan sokan rákattintottak volna erre a tudósításra. De maradjunk a valóságban. Dorogon, a muzikalitásáról nevezetes városkában „Jazz Hole” néven igazi jazzklub nyílt a közelmúltban.
Harmadszor játszott magyar színpadon az egyik legkiemelkedőbb amerikai zongorista, pedig ennek a hangszernek a művelői vannak a legtöbben a műfajban – egyébként hazánkban is. Felejthetetlen koncertnek lehettek tanúi a zsúfolásig megtelt Bartók terem nézői hétfőn este.
Számos kiváló zenész van, aki erdőkben, mezőkön, hegyekben, csendes patakok mentén keresi a csendet vagy éjszaka a csillagokra meredve elmélkedik a világ nagy dolgairól. Közéjük tartozik Tóth Viktor is, aki nemcsak kiváló szaxofonos-zeneszerző, hanem igazi értékteremtő, értékközvetítő, jazz-hittérítő, jazzben utazó, Gyimesben töltekező. Egy éve alakult új „Skylark Metropolitan” formációjával fantasztikus koncertet adott Nagykanizsán november 26-án. A rendezvénynek a Nagykanizsai Honvéd Kaszinó Jazzklub/Zene klub adott helyet. A zenekar népszerűségét az is jól mutatja, hogy még Veszprém megyéből is érkeztek erre a koncertre, ami tegyük hozzá így hétköznap nagy motivációt feltételez.
A Jazzfest Budapest szenzációs dupla koncerttel zárta évadját a hónap második vasárnapján. Al Di Meola és Mike Stern sokadszorra is meghódította a közönséget, a szuperhétvégén szombat után vasárnap is megtelt az Erkel nézőtere, igazolva, hogy a ma már nem egyeduralkodó, de a színes jazzpalettán továbbra is méltó helyet elfoglaló, a jazznek rengeteg hívet hozó jazz-rock szerencsére, mit sem vesztve vonzerejéből, ma is életben van.
Sokszínűség és egyéni hangzás jellemezték a Gyémánt Bálint trió műsorát, amit a nagykanizsai Móricz Zsigmond Művelődési Ház jazz klubjában hallhattunk. A trió először lépett fel itt. Gyémánt Bálint nemrég megjelent lemezén a Vortex of Silence-en található szerzemények mellett régebbi kompozíciók is elhangzottak. A programot, mely egy sorozat része, a Magyar Jazz Szövetség támogatta.
Pénteken este nagy sikerű koncertet adott a Háló Jazz Klubban Varga Bendegúz quartetje.
A magyar könnyűzenében néhány zenekar, együttes is ünnepelt már komoly jubileumot. Talán elég, ha csak két példát mondok 50 év felettire: a Benkó Dixieland és az Omega stb. Ehhez képest a 40 év talán nem tűnik soknak. De!
A változatosság nemcsak a mondás szerint gyönyörködtet, hanem a való élet különböző területein, így a zenehallgatáskor is érvényes. A modern jazz elmúlt hetven évéből hatalmas a választék, és mindig kellemes érzés végigvenni, hogy a pillanatnyi hangulatom, a napállás, meg az egyéb körülmények hatására melyik korból, stílusból válasszak aznapi kedvencet.
Pat Metheny októberi szólókoncertje után múlt szombaton is gitáros érkezett a világ elitjéből a JazzFest Budapest meghívására az Erkel Színházba. Al Di Meola az elmúlt években számtalanszor látogatott el hozzánk, legutóbb akusztikus formációjával a MÜPA Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében idén márciusban két estén is fellépett. A több mint öt évtizedes karrierjét megalapozó Electric Bandjével viszont 36 évvel ezelőtt, 1988-ban a szomorú véget ért Budapest Sportcsarnokban láthattuk. „WE ARE BACK!” – hirdették a beharangozókban, és ahogy az várható volt, jóval a koncert előtt a „SOLD OUT!” felirat is megjelent a Fesztivál honlapján. Al Di Meola „The Electric Years” turnéján Eindhoven és Isztanbul után Budapesten színültig megtöltötte az ország legnagyobb, 1819 ülőhellyel rendelkező nézőterét.
A hónap második keddjén, ha esik, ha fúj, engem biztosan az Opusban lehet megtalálni. 2017 május 26. óta (Miles Davis születésnapján) a MAO kisegyüttese a jazztörténetet író „Kind of Blue” megidézésével indította a „Legendás albumok” sorozatát, amely már – a Covid ellenére is – valahol a 60-ik „adásán” túl jár!
H | K | Sze | Cs | P | Szo | V |
---|---|---|---|---|---|---|
1
| ||||||
15
| ||||||
16
| ||||||
24
|
25
|
26
|
27
Dátum :
2024. dec. 27.
| |||
31
|