fbpx

Augusztus 12. és 21. között ismét a tokaji régió felé érdemes útnak indulni a komoly és jazz-zene kedvelőinek.

Amikor világhírű zenész hazai koncertjéről adunk hírt egyre gyakrabban írhatjuk le, hogy „nem először játszik magyar színpadon”. Nos, ezúttal úgy fogalmazhatnánk, hogy szinte nem is lehet pontosan felmérni, hogy a sokoldalú gitárművész hányszor is lépett fel nálunk, és milyen változatos projektekkel varázsolt el minket nemcsak a fővárosban, de Gyulától Székesfehérvárig számos vidéki helyszínen is. Legutóbb 2019 májusában találkozhattunk a húrok nagy varázslójával, amikor a MoMKult színpadán mutatta be Opus c. albumát (2021 augusztusában pedig a Mandoki Soulmates vendégekén lépett fel). Évtizedek óta telt házakat vonz, és ez most sincs másképpen. Az augusztus 16-án a RaM Színházban egymást követő két koncertje közül az elsőre már minden jegy elkelt.

A több díjat is elnyert Magyar Zene Háza januárban indult el, nyitotta meg kapuit a látogatók és a közönség előtt. Azóta már több programajánló és koncertbeszámoló is készült a MagyarJazzen.

Két év kihagyás után ismét ingyenes koncertek lesznek a nyáron minden hétvégén a Nagyvárad térnél. A fellépők között lesznek jazz-zenekarok is.

Aki már látta a filmet, tudja, a cím egy szójáték, Aretha Franklint elkísérte egész életében a gyerekkorában ráragadt becenév. Aki már látta a filmet, azt is tudja, hogy nem szabad 145 perces filmet csinálni egy csodálni való istenáldotta tehetségről sem. Mert egyszerűen nem praktikus. Liesl Tommy debütáló rendezőként túl nagy fába vágja a fejszéjét, amikor Aretha Fraklin egész életét el akarta mesélni a mozijában.

A Ráday utcában, a Petőfi hídhoz közel, pont a Goethe Intézet mellett helyezkedik el egy kis jazzklub, a Jedermann.

Ötven évvel az első után, az interneten már forgalmazzák az ikonikus énekesnő második életrajzi filmjét Andra Day-jel a címszerepben. A jazzkedvelők nagy vonalakban bizonyára ismerik a történetet: prostituált édesanya serdülőkorban megerőszakolt lánya, aki egy ideig maga is gyakorolja anyja mesterségét, majd a zeneileg iskolázatlan énekesnő berobban a jazz színtérre, hatalmas sikert arat, de magánélete kaotikus, élősködő és erőszakos férfiak áldozata, a kábítószerek és az ital rabja, megjárja a börtönt, megindul lefelé a lejtőn, majd élete utolsó napjaiban kórházi ágyában tartóztatják le az FBI kábítószer-ellenes osztályának ügynökei.

Botos Robi 1998-ban költözött Kanadába 21 évesen, ahol óriási karriert futott be. Többek közt 2004-ben a Montreux International Jazz Fesztiválon lett győztes, majd 2016-ban a legjobb jazz albumért ítélték oda neki a JUNO-díjat.

Mikor kerülhet egy 2020-ban a Sundance Filmfesztiválon bemutatott film ajánlója a MagyarJazz felületére? Ha rendhagyó, mert a filmben a jazznek dramaturgiai szerepe van. A producereket a film megszületésétől érdekelte a jazz. Már az első (csak részben) hangosfilm is a Jazzénekes volt 1927-ben. Hollywood gyorsan ráérzett, hogy filmzeneként is jól működik, és néhány zenész karaktere épp elég érdekes ahhoz, hogy a sztorit is el lehessen adni vele. Megjelentek azok a mozik is, mikor az Amerikában közismert jazztörténések a háttérben zajlanak, de azok befolyásolják a szereplők életét. Ez tipikusan ilyen film.

Múlthéten mutatták be a Puskin Moziban a sajtó képviselőinek Michael Murphy New Orleans: A zene városa (Up From The Streets) című filmjét. A 104 perces eredeti nyelven, magyar felirattal vetített dokumentumfilmet holnaptól a nagyközönség is láthatja, november 12-től érkezik országszerte a mozikba.

Az Opus Jazz Club is kinyit július 1-jén, Borbély Mihály zenekarával. Bár sokan tartózkodnak még a csoportos eseményektől, mégis úgy néz ki, hogy igény van arra, hogy lehessen élő zenét hallgatni végre, és már a kormányrendelet is megengedi ezt. A karantén időszak alatt a Budapest Music Center, a BMC Records lemezkiadó és az Opus vezetője, Gőz László szakmai életműdíjat kapott Fonogramtól.

Budapest legnagyobb és leghíresebb jazz klubjának egyik vezetőjét, Bóna Lászlót kérdezem az újranyitás lehetőségéről és mikéntjéről, valamint a Jazz Mecénás Díjról.

Márciusban az iF maradt nyitva legtovább, március 16-án viszont már ők sem tudtak mit kezdeni a járvánnyal. Azóta videókat nézhetünk Youtube oldalukon régebbi koncertekről. Áprilisban pedig ketten kapták meg a Magyar Jazz Szövetségtől a Jazz Mecénás Díjat, Hoffmann György, az iF jazz kávézó vezetője és a BJC vezetője, Bóna László.  Akik ismerik a hazai koncerthelyszíneket, tudják, hogy ez a kávézó miért különleges. Amellett, hogy az étel kínálatuk kitűnő, a forró csokijuk egyedülálló a városban, itt a legközvetlenebb a hangulat, mind a zenészek, mind a dolgozók és a főnök részéről, családias légkört alakítottak ki az apró kávézóban.