fbpx

CARLA BLEY 1936-2023

2023. október 19.

Tegnap az esti órákban bukkant fel a világhálón a hír, otthonában, a New York állambeli Willowban október 17-én, 87 évesen agyrákban meghalt Carla Bley. Ikonikus frufrujával és szabadon áramló, karakteres kompozícióival robbant be a 60-as évek végén, a 70-es évek elején a férfiak uralta jazz világába, amikor jószerivel csak az énekesnőket jegyezték.

Carla Bley

Carla Bley 1936-ban Lovella May Borg néven a kaliforniai Oaklandben született Emil Borg zongoratanár, orgonista, egyházi kórusvezető és Arline Anderson gyermekeként. Apja hároméves korától tanította zongorázni. Nyolcéves volt, mikor elvesztette édesanyját. Talán ez a trauma is közrejátszhatott, hogy tizennégy évesen otthagyva a középiskolát, a görkorcsolyázásnak szentelte minden idejét. Közben azért jazzt is hallgathatott, mert tizenhét évesen, 1953-ban a szülői házat is elhagyva New Yorkba költözött, hogy a város jazzklubjait bejárva személyes élményeket gyűjtsön az őt egyre inkább vonzó zenéről. A legendás Birdland klubban talált munkát, cigarettás lányként tálcájával fel-alá sétálva érezhette át először az élő zene varázsát. Itt ismerte meg az akkor már befutott kanadai zongoristát, Paul Bleyt, aki a tehetséget meglátva benne, arra biztatta, hogy kezdjen el komponálni. Bley zenekarával Karen Borg néven indult első turnéjára, majd házasságuk előtt 1957-ben a Karenből Carla lett, és végül Bley feleségeként még abban az évben, felvette férje családnevét. Los Angelesbe költöztek, Carla elkezdett komponálni, az egyik első szerzeménye, a „0 Plus One” fel is került Paul 1958-as, „Solemn Meditation” című albumára. New Yorkba visszatérve zeneszerzőként olyan művészek figyelmét kezdte felkelteni, mint Jimmy Giuffre, aki a „Fusion” (1961) című lemezére Carla „Jesus Maria”, és George Russell, aki szextettje „At The Five Spot” (1960) lemezére a „Dance Class” és a „Beast Blues” szerzeményét rögzítette. A sikerek ellenére, a jazzből, főleg annak avantgárd ágából ott sem lehet megélni, így Carla egy ideig a Jazz Gallery ruhatárosaként dolgozott. 1964-ben részt vett a Jazz Composers Guild megszervezésében, amely New York akkori leginnovatívabb zenészeit tömörítette. Ebbe a körbe tartozott többek között Cecil Taylor, Steve Lacy, Archie Shepp, Don Cherry, és egy osztrák trombitás, Michael Mantler is, akivel megalapította a Jazz Composer's Orchestra nevű formációt, valamint egy ehhez kapcsolódó támogató szervezetet, amely munkákat, fellépéseket szponzorált, valamint lemezkiadóként működött. A karmesterként és hangszerelőként is kiváló Mantlerrel kapcsolata szorosabbá vált, férjétől elvált, nevét megtartva 1965-ben új házasságot kötött. Bley és Mantler úttörők voltak a független előadók tulajdonában lévő lemezkiadók fejlesztésében, és elindították a már megszűnt New Music Distribution Service-t, amely "kreatív rögtönzött zene" felvételeket adott ki. 1966-ban lányuk született, Karen Mantler is a zenei pályát választotta.

Carla Bley életében a nagy áttörést a 60-as évek végén megjelent három korszakos album, Gary Burton „A Genuine Tong Funeral” (1967), Charlie Haden „Liberation Music Orchestra” (1969) és a saját zenekar, a Jazz Composer's Orchestra „Escalator Over The Hill” (1971) lemeze hozta. Az „Escalator” Paul Haines költői dalszövegeivel, és a Bley kompozícióit megszólaltató 36 zenész játékával óriási siker lett világszerte, a francia Oscar du Disque de Jazz-díjat is elnyerte. A jazz felé tartó Jack Bruce mellett ismert rock sztárok, Linda Ronstadt, Don Preston, Paul Jones, a kortárs jazz kiváló muzsikusai, Gato Barbieri, Charlie Haden, Paul Motian, Don Cherry, John McLaughlin, Roswell Rudd és a szerző, Carla Bley is játszik a zenei kommunaként létrejött formációkban. 

Carla Bley

1972-ben zeneszerzőként Carla Bley elnyerte a Guggenheim-ösztöndíjat. Mantlerrel együtt új kiadót alapított, és a „Tropic Appetites” lemeze már ennél a kiadónál jelent meg 1974-ben. A következő évben Jack Bruce basszusgitárossal és a Rolling Stones gitárosával, Mick Taylorral koncertezett, megalakította a Carla Bley Band-et, és nagyon aktív, lemezfelvételekkel kísért turnézási időszakba kezdett. A '80-as évek közepén zenekarában Hiram Bullock gitáros és a dobos Victor Lewis mellett Steve Swallow bőgőzött, akivel később duóban játszott. Együtt indultak turnéra, és duóban készítettek lemezfelvételeket is. A duóhoz aztán Andy Sheppard szaxofonos csatlakozott, és trióként több mint 20 évig muzsikáltak együtt. 91-ben Carla Bley elhagyta Mantlert, harmadik férje Steve Swallow lett. Az utóbbi években Carla Bley és Steve Swallow a jazzvilág legünnepeltebb párja lett a fesztiválokon, kapcsolatuk 32 évig, Bley haláláig tartott.

Carla Bley

Annak ellenére, hogy rangos fesztiválokon, koncerttermekben ünnepelték játékát, pályafutása során Bley 99 százalékban zeneszerzőnek és csak egy százalékban tartotta magát zongoristának.

Ahogy anno a DownBeatnek nyilatkozta: „Én csak egy zeneszerző vagyok, és jazz-zenészeket használok, mert okosabbak, és meg tudnak menteni egy nehéz helyzetben. … minden segítségre szükségem van.”

Carla Bley

Grammy-díjat ugyan nem, de jelölést ötször is kapott. Az élete során kapott díjak, kitüntetések kárpótolhatták azért.

1972-ben Guggenheim-ösztöndíjat kapott zeneszerzésért.

2009-ben elnyerte a German Jazz Trophy-t 

2015-ben megkapta a NEA Jazz Masters díjat, a legmagasabb kitüntetést, amelyet az Egyesült Államok jazz-zenészeknek adományoz életművük elismeréseként. Évente maximum heten kaphatják, abban az évben még George Coleman, Charles Lloyd és Joe Segal volt díjazott.

A következő évben pedig 80. születésnapja alkalmából az ECM Records különleges eseményt szervezett a New York-i Steinway Hallban.

A 2021-ben a DownBeat szakírói beválasztották a Hírességek Csarnokába.

Carla Bley

 

Fotó: The New York Times, Watt, ECM Records 

 

 

Jazz koncertek - Jazz Concerts in Hungary

H K Sze Cs P Szo V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
© 2019-24 MagyarJazz / Jazz.hu szakmai jazzportál, szeretett műfajunk, a JAZZ szolgálatában. All Rights Reserved. • Készítette és kiadásért felelős személy: Irk Réka • Kiadó: Jazzponthu Kulturális Alapítvány • 1122 Budapest, Maros u. 28. • Adószám: 19345684-1-43
Az alapítványnak adományt az alábbi bankszámlára köszönettel fogadjuk: 10700770-73692180-51100005