Március 24-én a Farkas Ferenc Zene- és Aranymetszés Alapfokú Művészeti Iskola falán felavatták az amerikai operett és musical műfaj korai úttörőjének tartott Sigmund Romberg emléktábláját. Rombergnek két olyan örökzöldje van, amit a világon mindenhol ismernek és játszanak jazz-zenekarok, Nat King Cole-tól John Coltrane-en át, Hiromi Uehara-ig. A magyar előadók közül is sokan játszották Romberg dalait. Például Gárdonyi László, Balogh „Csibe” Jenő, a Deák Big Band, Szalóki Ági, Juhász Gábor. A sort folytathatnánk, akár Szakcsi Lakatos Bélával és még sok kiváló előadóval. Itt az ünnepségen a jazz műfajához köthető Baráth Adrien - Kém Sándor - Fekete-Melinda Zsófia zenész-tanárok adták elő többek között Romberg híres örökzöldjét a „Lover, Come Back To Me”-t.

A pénteki nap a Karosi Júlia Quartet műsorával folyatódott, ahol a Nagy Amerikai Daloskönyvből átvett kompozíciók és saját szerzemények hangzottak el. Ezen sajnos nem tudtam részt venni, de barátaimtól származó információk alapján kellemes szving zenét hallgathatott a közönség. Az együttesben Karosi Júlia énekelt, Oláh Krisztián zongorázott, Bögöthy Ádám bőgőzött és Varga Bendegúz dobolt.

Szombaton újabb állomásához érkezett a Vendégségben a Kanizsa Big Bandnél sorozat. A mostani vendég Sárközi Dina volt, aki tavaly ugyanitt debütált, akkor a HunJazzFed Quartet szólistájaként. A nagy érdeklődésre tekintettel a szervezőknek a Honvéd Kaszinó színpadát is székekkel kellett megtölteni. A zenekarvezető Vámos Béla ezúttal is remek műsort állított össze. A tizennégy kompozíción felül két ráadást is adott a zenekar és a tehetséges fiatal énekesnő. Latin stílusú zeneszámok közül a nyitószámot a „Sabor de Cuba” és a „Manha de Carnaval”-t emelném ki. De igazán különleges volt Dave Brubeck szerzeményének a „Blue Rondo à la Turk”-nek a nagyzenekari tolmácsolása.

Sárközi Dina elsőként a „No Moon At All”, majd egy Benny Golson által jegyzett darabot a „Whisper Not” adta elő nagy sikerrel. A folytatásban újra két ikonikus dal a „Route 66” és a „Nature Boy” hangzott el. Itt kell megemlítenem, hogy a repertoár nem csak zenekari hangzásában, de a dalok szövegében, üzenetében is telitalálat volt. Na és a folytatás is szuper volt. Bobby Timmonstól a „Moanin’” és a Duke Ellington & Bob Russel szerzőpárostól a „Don’t Get Around Much Anymore”.

Az est során Gordon Goodwin két művét is előadta a Kanizsa Big Band. Az utolsó dal is igazi jazz sláger volt, az „On the Sunny Side of the Street”. Talán ez a dal adja vissza leginkább az egész est életvidám, örömteli hangulatát. Ebben óriási része volt Sárközi Dina énekének, sugárzó személyiségének és leginkább annak, ahogyan ezeket a dalokat nemcsak elénekelte, hanem ahogyan át is élte. Szép volt Dina!

A Kanizsa Big Bandről szólva kiemelném, hogy sok női zenész is játszik a formációban a szaxofonsortól a rézfúvós sorig bezárólag. Örvendetes továbbá, hogy sok fiatal is tagja a zenekarnak. Közülük kiemelném a szaxofonos Sifter Dánielt, Takács Dániel bőgőst és Buzsics László gitárost. A ráadás első darabja mi más is lehetett volna, mint Romberg, „Lover Come Back To Me”-je, majd újra a „Route 66”. A teltházas koncert most is kirobbanó sikerű volt.

Nagykanizsa, Honvéd Kaszinó, 2023. március 25.
Fotó: Halász Gyula