A könyvolvasást ajánlom Michael Wollny Mondenkind című új lemezének hallgatása közben. A hírek olvasását viszont semmiképpen sem (ott ugyanis a Holddal összefüggésben a holdra szállás évfordulójáról szóló megemlékezések óta például arról lehetett olvasni, hogy privatizálják, méghozzá potom áron, legalábbis a kőzetmintavételt). Ezekben a háborús hangulatra emlékeztető időkben a művészetre jobban oda kell figyelnünk, hogy megőrizzük józan ítélőképességünket. Wollnyt, a német zenekarvezetőt és pianistát nagyon fontos, érvényes alkotónak tartom, aki tudatosan építkezik, miközben hallgat egészen ösztönös mélyekből feltörő impulzusokra. Ő igazi játékos, a szó homo ludens értelmében is. Ez az új szóló zongoraalbum nyugalmat, bőséges lelki muníciót, és befelé fordulást kínál. De mondom, Wollny nem magába zárkózó alkat, ezekben a 2020 áprilisában rögzített darabokban is reflektál arra, ami a külvilágból eljut hozzá, pont mint a hold. Néhány lehetséges értelmezést, asszociációt ezek közül maga is megemlít a lemezkiadó honlapján. És akkor már az a könyv, amit az ember kézbe vett, legyen szimbólumszótár. Azt lapozgatva még újabbak ideillő vonatkozásokra bukkanhat.

Az UNESCO jószolgálati nagykövete, Herbie Hancock december 23-án levélben köszönte meg a jazznap.hu, vagyis a Nemzetközi Jazznap ingyenes belépést kínáló magyarországi eseményei szervezőinek és közreműködőinek a munkáját.

Az online térbe és az év végére szorult a Jazznap.hu néven futó non-profit kezdeményezés, de az eredeti elképzelésnek megfelelően a BJC-vel az élen a klubok több koncertet is közvetítenek december első hétvégéjén.

Frankfurt-based Hungarian saxophonist Tony Lakatos was recently awarded the prestigious Jazz Award of the Hesse Ministry of Science and the Arts. As this year’s recipient, he was presented the prize at a concert in Frankfurt at the end of September.

If you attend the 6th Jazz fest of the suburban town of Érd, you might end up listening to the aural pleasures next to the bust of the English patient. Kornél Zipernovszky tells you how.

Much of the music that gets pigeonholed as „world music” nowadays has a problem: it wants to bridge the two banks, ancient and modern so much that it forgets about the water underneath. New York-based Hungarian singer Nikolett Pankovits has come forward with a brilliant new record. River seems to me about knowing where the water flows, where the banks are, and how to bridge those distant banks.

Keyboardist Viktor Bori teamed up with multi-instrumentalist 10BEL to groove in a way that is more typical of his children’s generation than his own – but it sure keeps your feet tapping.

People familiar with the Hungarian jazz scene and its historical background would reply to the question above: a lot, indeed. Béla Szakcsi Lakatos has been the only Artist of the Nation  jazz musician to date, which is the highest state award for a performing artist.

A magyar jazz jó ismerői aligha csodálkoznak el a címben feltett kérdésen. Szakcsi Lakatos Béla a magyar jazz mindezidáig egyetlen képviselője a Nemzet művésze cím viselői között, és az ő munkásságát ezer szállal szövi át mind az autentikus roma, mind a városi folklórnak is nevezhető cigányzenei kulturális örökség. Nagynevű, sokszor legendás cigányzenész dinasztiák leszármazottai ma már szinte minden zenei stílus híres képviselői között megtalálhatók, de a jazzben – ahogy egyszer Oláh Kálmán megfogalmazta – új anyanyelvre találtak.

Ha nem is az ablakon, de tény, hogy a Budapest Jazzhouse, amelyről a magyarjazz.hu  is beszámolt https://magyarjazz.hu/koncertbeszamolok/280-hazimuzsika-a-bulinegyedben, július elején megkezdi szabadtéri szezonját.