A hazai jazzélet egyik igazán aktív résztvevője Kalmár Zoltán dobos, aki nem hivatásos jazz muzsikus, de mind szakmai tudása, mind szenvedélyes hozzáállása rácáfol az előbbi megállapításra. Legnagyobb örömünkre immáron második lemezalbumát mutathatjuk be, ami éppen a napokban jelent meg és szép karácsonyi ajándék lehet a jazzbarátok számára.

Olykor-olykor arra intem olvasóinkat, hogy nem feltétlenül Cecil Taylornál vagy Andrew Hillnél kell kezdeni a jazzel való ismerkedést. Vitathatatlanul ez a véleménye mindenkinek, akit valóban az motivál, hogy szeretett műfajunknak minél több kedvelője, mi több rajongója legyen. Különösen ajánlatos ez a jótanács a fiatal generáció számára.

Bevallom, hogy nekem Simon Géza Gábor - 1982-es megismerkedésünk óta - szakmai mentorom és példaképem a kezdetektől a mai napig. Az első – megjelent – cikkemet vele közösen publikáltam még 1984-ben a Jazz Stúdiumban, és azóta is több-kevesebb rendszerességgel – utóbb inkább kevesebbel! – dolgozunk együtt különféle jazztörténeti kutatásokban a Magyar JazzKutatási Társaságban.

Horváth Cintia és Möntör Máté legújabb szerzői lemeze, a Körbezár egy hang friss és a legjobb értelemben tradicionális egyszerre. Álmokat, mély érzelmi megéléseket éppúgy elmond, mint a mai, digitális közösségi “élet” kritikáját, mégis könnyed és szórakoztató. Rendkívüli stílusérzékről árulkodnak a szerzők: úgy idézik meg a Meseautót idéző magyar kuplék zeneiségét, hogy a gyanútlan hallgató a melodrámák világában találja magát, ugyanakkor a vokál és a hangszerelés messze túlmutat a könnyed filmzene világán.