Balázs József tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen végezte, több versenyen aratott győzelmet, miközben testvére, Elemér zenekarában is zongorázott rendszeresen és tevékenyen részt vett a zenekar életében, hangszerelt, zenéket írt. A negyven éves tehetséges zenész, a testvére 1996-ban megjelent, „My New Way” című lemezén mutatkozott be, melyre két szerzeménye is felkerült, az ’Ice Rain” és a „Don’t Walk Where it is not Allowed”. Később megalapította saját etno-jazz zenekarát, az East Gipsy Bandet, amivel óriási sikert aratott az USA-ban is. Játszott többek között Erik Truffaz-val, Stephane Belmondóval, Bobbie Watsonnal, Charlie Marianoval, Robin Eubanks-szel és Steve Houbennel, Tim Ries-szal.

Szeptember 26-án fog megjelenni az HBO GO-n és az HBO-n egy vele, róla készült film, amit az HBO készített. A filmet 8 évig forgatták Balázs Józseffel, a koncertjein, az otthonában, útközben, hogy egy nagyszerű, tehetséges jazz-zenész álmaiba, életébe nyerhessünk bepillantást. Mielőtt még megjelenhetett volna a film, már több filmfesztiválra benevezték.

A filmről kérdezem a rövid interjúban.

• MagyarJazz: Először is gratulálok az egész stábnak, hogy filmfesztiválokra, versenyekre bejutott a film. Kérlek mondd el, kik voltak a film készítői. Ki volt az, aki úgy gondolta, hogy érdekes lehet egy magyar jazz-zenész élete. Ez tulajdonképpen egy dokumentumfilm?
• Balázs József: A rendező Bársony Kata és akik az elmúlt nyolc évben részt vettek a film készítésében, mint Szepesi Dávid, Perger István és még sokan mások. Az egész Bársony Katának köszönhető, akihez nagyon régi barátság fűz, aki rendszeresen jár koncertekre, és az ő ötlete volt, hogy vegyünk fel pár napot az életemből, ami végül pár óra anyagot eredményezett. Az így készült dokumentumfilmeket versenyekre viszik, amivel ha nyernek, kapnak támogatást arra, hogy tovább tudják folytatni a megkezdett projektet. Ez nyolc év alatt mindig nyert, és az utóbbi három évben az HBO-nak is megtetszett, érdekelte őket a folytatás. Ezen meghatódtam, mert még nagy művészekkel is ritkán forgat dokumentumfilmet az HBO, és általában az ő dokumentumfilmjeik nagyon igényesek. Épp azért, mert nagy cég, általában évente egy  dokumentumfilmet adnak ki, és nagyon ügyelnek rá, hogy emberileg is értékes legyen.

• MagyarJazz: Rólad szól a film, de pontosan hogy képzeljük el?
• Balázs József: Ez a film az életemről szól. Sok minden van összesűrítve 70 percbe, szóval nehéz egy életet szemléltetni, de a nagy dolgok ott vannak. Minden fontosabb állomást megörökítettek, mindenhol ott voltak, még akkor is, amikor majdnem meghaltam, kórházba kerültem, a gyerekem születésénél, minden vidám és szomorú percet rögzítettek az életemből. Nem nagyon vannak benne beállított dolgok, hanem jöttek és forgattak. Küszködés a súlyommal, a számlákkal, emberi dolgokról. A szakmai életben furcsának találják, hogy miközben nem sokat beszélek, mégis mindenkit ismerek, a New York-i Blue Note-ba, a Jazz Standardbe járok ki játszani, amiről a közönség ritkán hall, és olyan emberek között mozgok, amit fel sem fogok. Csak a zene szeretete visz előre, ez összehoz rengeteg emberrel.

• MagyarJazz: Neked nem az az elsőrendű, - ahogy megismertelek, - hogy bekerüljél a médiába.
  Balázs József: Biztos fontos, hogy megjelenjünk itt-ott, így működik a menedzsment. Amire büszke vagyok, hogy Amerikában a 4-5 nagy jazz klubok közül, már 3-4-ben játszottam a saját zenémet, és nem jamen standardeket, nem helyettesítettem, hanem konkrétan annyi történt, hogy Tim Ries segített, elküldte a lemezeimet fesztiváloknak és klubokba, és mindenhol rábólintottak, hogy menjünk. Felléptünk például a Detroiti Jazzfesztiválon, az egyik legrégebbi jazz klubban, a Deer Headben is, ahol elismert, befutott jazz zenészek hallgattak minket. Nekünk óriási dolog volt, hogy európaiként, sőt a 8. kerületből bejuthattunk és játszhattunk olyan helyen, ahova középszerű zenészek nem juthatnak be, és fiatalabb, idősebb zenészek is hallgatóként vannak jelen, de fellépési lehetőséget nem kapnak. Az sem mellékest, hogy a Blue Note-ban a saját zenémet játszhatta a zenekarom, ami azért különleges, mert főműsor időben tehettük magyarországi zenekarként ott, ahova ritkán jutnak hazai zenekarok, főleg saját számokkal, és az egyik a zenekarom lehetett, miközben az intenzíven feküdtem. A filmben még szó esik a roma és zsidó gyökerekről, amit próbálunk felfedezni, a zenében a hagyományt tovább éltetni. Persze a házasság és annak a válsága is belekerült a filmbe, mert az is az életemhez tartozik. De vannak olyan érdekességek is, hogy a Rolling Stones minden zenekari koncertjét veszi egy stáb, de nem adnak ki anyagot, ám a mi filmünkhöz kaptunk 20-30 mp-et, hogy használjuk.

• MagyarJazz: Mindannyian úgy ismerünk, hogy visszahúzódó, szerény ember vagy. Mennyire volt nehéz kitárni az életed idegeneknek?
• Balázs József: Jól ismertem a stábot, baráti viszonyban vagyunk. Volt, amikor nehéz volt közel engedni őket, mint a kórházban és a fiam születésekor, de nagy dolog, hogy meg van örökítve.

• MagyarJazz: Ezt a filmet az HBO készítette. Gondolom, az HBO-n lehet megnézni. Csak a kiírt időpontban? Tudsz róla, hogy külföldön is vetíteni fogja az HBO?
• Balázs József: A világpremier Szarajevóban volt augusztusban, most pénteken pedig a CineFest Miskolc Nemzetközi Filmfesztiválon lesz a hazai bemutatója, ami szintén óriási megtiszteltetés. A film aztán szeptember 26-án kerül fel az HBO GO-ra, illetve az HBO-ra. Az HBO online videótárán évekig elérhető lesz, sőt, Európa több országában is látható lesz, többek között Spanyolországban, Norvégiában, Lengyelországban és Romániában. Az amerikai HBO még nem lehet tudni, hogy átveszi-e a filmet.
  Ráadásul a premier előtt lesz egy közös koncertünk is az iF Caféban Tim Ries-szal és az East Gipsy Banddel szeptember 23-án. Várunk szeretettel mindenkit.

• MagyarJazz: Vársz ettől a filmtől változást? Szerinted, ha jobban megismerik az életed, esetleg az USA-ban is felfigyelhetnek még jobban Rád? Egyáltalán itt hagynád Magyarországot?
• Balázs József: Sokat utazom, nem hiszem, hogy el kellene hagynom az országot, hogy ott jobban felfigyeljenek rám. Mit várok tőle? Igazából furcsállom, hogy az életemről készítenek filmet. 37 éve zenélek, de általában nem ismerik a hátteret, hogy mennyi dologban benne vagyok. Annyi változott, hogy gratulálnak az ismerőseim a film miatt, holott én csak saját magamat adom, eddig is itt voltam és eddig is ilyen voltam. Nem tudom, mi lesz a változás, remélem tudunk több helyen játszani, megismertetni a zenémet szélesebb körben. Azért félnek kicsit a jazztől az emberek, mert azt hiszik, hogy a jazzben mindig az érthetetlen nagy őrület van, pedig a jazz egy gyűjtőszó, mindenféle műfajt, stílust magába szívott az évek folyamán. Mindenkihez meg lehetne találni az utat, hogy melyik stílussal érjük el az idősebbeket, a fiatalokat.  Azt is remélem, hogy ezzel a filmmel a jazzt is közelebb viszem sokakhoz.
  Több projekt is egyszerre fut, a saját zenekarommal bebopot, az East Gipsy Banddel cigány zenét játszunk, van egy szefárd zsidó projekt, készítek pop zenét, és a Balázs Elemér Grouppal zenélünk sokat, ami Elemérrel közös zenekarunk, a dalok nagy részét én szereztem. 

• MagyarJazz: 8 év hosszú idő, keveseknek adatik meg, hogy nem csak az emlékeiben, de filmen is visszanézhetővé váljon az élete. Változtatnál bármin, ha visszamehetnél nyolc évet az életedben?
• Balázs József: Biztos sok mindent másképp csinálnék, jobban odafigyelnék az egészségemre, hogy jobb apja lehessek a fiamnak; van…, sok mindenen változtatnék.
  Nem érzem, hogy nagyon megváltozott az életem, megszületett a fiam, lefogytam. Azt érzem, hogy itthon nagyon jó és képzett zenészek vannak, akikkel együtt játszhatok. Csak ezt nem tudja a hazai közönség, amíg meg nem hallgat külföldön zenekarokat jazz klubokban. Szerencsém van, hogy a legjobb zenészekkel azt játszom, amit szeretek, emiatt szerencsés és boldog embernek tartom magam. Jó lenne, ha egy nagy közösség lennénk, ahol nincsen irigység, hanem annak örülünk, hogy jó közönségnek tudunk játszani fantasztikus zenésztársakkal.

  Nem szabad széthúzni, össze kell fogniuk a jazz-zenészeknek, a lényeg, hogy élvezze a közönség a jazz-zenét.

Bársony Katalin a film rendezője, producere, és az ötletgazda, akiben felmerült, kellene készíteni magyar jazz-zenészről dokumentumfilmet. Rendezői munkássága során már volt tapasztalata zenei dokumentumfilm készítésében. A Duna TV-nél a Mundi Romani sorozatban, ami a világon élő romák mindennapjait mutatja be, rendezőként dolgozott. Többek között Snétberger Ferenc, Roby Lakatossal, Richard Bonaval is készített filmet.  A Csillagfény távolság (How far the Stars) című film rendezése 68 perces és több fesztiválra jelölték már megjelenése előtt.

• MagyarJazz: Röviden mondanál magadról néhány szót (ha úgy érzed elég, amit fent leírtam, akkor kihagyhatod)?
• Bársony Katalin: phd hallgató, szociológus és filmkészítő, emellett anya is, aki hisz a zene mindent elsöprő erejében. Filmjeimben sokszor építettem a kultúránk évszázados zenei hagyományaira és persze benne a hot jazz Django Reinhardt, Stephane Grapelli vagy a magyar cigányzene legszebb hagyományaira építő jazz-zenére is. 

• MagyarJazz: Szereted a jazzt? Jelent valami pluszt a zene az életedben? Ismertétek egymást Józsival ezelőtt is?
• Bársony Katalin: Gyerekkorom óta jazz rajongó vagyok, de persze a jazzen kívül sok népzenét és világzenét is hallgattam. Budapesten pezsgő jazz élet volt a 1990-es években, én Trio Midnightot hallgattam és Snétbergert, az ő zenéjükön nőttem fel. Egy koncert közben találtam rá Józsira is és a zenéjén keresztül kerültem - talán a legközelebb - a karaktere megértéséhez is. Az életem egy részét táncosként töltöttem, ezért is nagyon fontos a zene és a művészi kifejezés általában az életemben. 

• MagyarJazz: Mikor és miért döntötted el, hogy Józsi életéről filmet fogsz forgatni, ami időközben nem várt fordulatokat is hozott?
• Bársony Katalin: 2011-ben kezdtük el a BAXT Films és a Romédia Alapítvány gyártó csapatával fejleszteni, akkor még "jazz way out" munkacímen futó filmünket. Leginkább az fogott meg Józsi muzsikájában, hogy mennyire sokoldalú zenész és milyen sokféle stílusban tud maradandót alkotni.  Amikor Nantes-ban Ludy Huxt mellett éppen rap alá improvizál vagy Tim Ries mellett játszik, hasonlóképpen megmutatkozik sokoldalú színes és összetett zenei megoldásainak és zeneszerzői vénájának ereje. 

• MagyarJazz: 8 év hosszú idő. Ennyi idő alatt teljesen megismerted a Balázs családot, nem csak Józsit, biztos kialakult kötődés. Hogy lehet elengedni hirtelen ezt a napi-heti kapcsolódást?
• Bársony Katalin: Igen büszke vagyok rá, hogy a sok év munkája alatt megismerhettem Józsi apukáját, Balázs Elemér bácsit, aki kijelölte fiai számára a zenész-életutat. Elemért, aki korunk legtehetségesebb magyar jazz dobosa és ifj. Balázs Elemért is, aki a klasszikus zenében viszi a pálmát a fiatalok között. Hihetetlenül tehetséges család. Természetesen a film bemutatója után is barátok leszünk  és a koncerteken gyakran fogunk találkozni.

• MagyarJazz: Mi az üzeneted a filmmel? Kikhez szeretnéd eljuttatni?
• Bársony Katalin: Az üzenet egyszerű: van egy ember, akit ha buszon látna egy átlagember, sohasem gondolná, hogy milyen kalandos története van és milyen magasságokba repítette őt a tehetsége ereje, hogyan tud küzdeni a céljaiért és mennyire esendő a tétre menő helyzetekben.

  Egy nem mindennapi magyar ember, akinek látjuk világló tehetségét, miközben százezer szállal húzza az élet visszafelé.

  És éppen ezért tudunk azonosulni makacs próbálkozásaival és véget nem érő harcával. A története segít nekünk megérteni a magyar zenészek harcait is, a zeneipar centralizált, egyre szűkülő lehetőségei mellett, a "sohasem adom fel" élet -igenlést, ami Józsi zenész társait is jellemzi. Persze emellett a magyar valóság szürke monotóniájával is találkozunk, aztán hirtelen felébredünk a Blue Note színpadán.

  A film tudatosan épít a kontrasztokra és a zenészek, Tim Ries és Balázs József életének és világának kontrasztjára is.

  Szeretném, ha a zeneszeretők közelebb kerülnének Józsi megálmodott fúziójához, de  - reményeim szerint - a filmnek üzenete van a mindennapi ember számára is.

• MagyarJazz: Biztos gondolkodtál már róla, milyen filmet forgatnál szívesen legközelebb? Kaphatnak információt róla a MagyarJazz olvasói?
• Bársony Katalin: Egy család történetéről szól a következő filmem, akik mindent megtesznek azért, hogy egy országban élhessenek, láthassák egymást és iskolába járhassanak. Ezen belül 3 fiú testvér történetéről szól, akiket országhatárok tartanak távol egymástól, és amikor végre sikerül videótelefonálniuk, meg sem ismerik egymást. Koszovóban, Németországban és Magyarországon forog a film, és 2020-ban fog elkészülni.

Köszönöm!

Fotó kredit: HBO