Az utazás nem olcsó, a szállásárak az egekben, és az autós út is rázós összeg az autópálya díjjal együtt. Az étel és ital árakon is érezhető az erős infláció a Völgyben. Viszont a remény, hogy kitűnő koncerteken, előadásokon, programokon vehet részt a nyaraló, felvillanyozza az embert.
A Harcsa Veronika Udvart néztem ki célpontnak, azonban a helyi Csigabuszt lekéstem, így esélyem sem lett volna elérni az első eladást, de köszönet a helyiek segítőkészségének, amit anno a sajtótájékoztatón is kiemeltek, a kapolcsi tűzoltók a helyszínre szállítottak. Ezen a napon Cserta Balázs volt a vendégelőadó, akinek a neve ismerős lehet például a MAO zenekarból. Aki volt már a Bartók előadásukon, biztos látta, ahogy a dudát fújja a koncert végén. Balázs nemcsak jazzben, hanem népzenében is otthon van, ismertetőjében a fúvós hangszerek egy része került bemutatásra. Először a régi magyar hangszerről, tárogatóról tudhattunk meg érdekességeket erdélyi népzenén keresztül. Majd a kecske duda vagy magyar duda rejtelmeibe avatott be minket a zenész, de a pásztor furulyáról, tilinkóról, kavalról és iker furulyáról is kaptunk sok információt. Sőt megénekeltette a résztvevőket Harcsa Veronika és Cserta Balázs, majd végül az EWI hangzását is megismerhettük.
Délután 3 órakor ismét az előbbi udvar kínált jó programokat, a MAO vírusos koncertjével kezdve, és a Budapest Modern Jazz Collective-vel zárva.
Szerencsére jelenleg a koronavírus azon kívül, hogy a völgyprogramokra nem engednek be védettségi igazolás nélkül, nem sokat zavar be a nyári önfeledt szórakozásba, ám a MAO-nak tavaly (2020) májusban indult műsora azért figyelemre tart számot, ahogy mi is többször foglalkoztunk vele.
Az Art of Virus zeneprogram arról szól, hogy Fekete-Kovács Kornél, a MAO vezetője kitalált 9 hangot, amit megosztott 10 zenésszel (nem csak jazzben komponálókkal és nem csak magyarokkal), akik folytatták valamilyen módon, és újabb két zenésznek továbbadták a lehetőséget. Ezek az ágak vagy megszakadtak (volt, amelyik már rögtön a kezdetén), mikor valaki nem akart együttműködni vagy a mai napig halad tovább, érkeznek az újabb kompozíciók, amiket meghangszerelnek a MAO tagjai. Szóval ezen a délutánon először adtak elő a programból néhány ágat, mivé alakult a kezdeti 9 hang különböző zeneszerzők alkotásaiból. Nem vitás, hogy ez egy érdekes elképzelés, ám nem egyszerű egybefüggő kompozíciókat létrehozni sokféle zenész ötletéből. És ahogy lehetett hallani, az sem mindegy, hogy ki dolgozza fel ezeket a rövid darabokat, hiszen ő is hozzáteszi a saját harmóniakészletét. Ehhez Subicz Gábor mondott egy rövid történetet, hogyan tudta megoldani, hogy az összefüggéstelen részeket hallgatható kompozícióvá csiszolja össze. Összesen 7 ágat mutatott be a big band, melyek között lettek kifejezetten kellemes hangzású művek, és készültek olyan elvont, kortárs darabok, amiken érezni, hallani, hogy nem egy művész kompozíciója. Eötvös Péter zeneszerző állathangjait hallhattuk először eljátszva hangszereken, majd Bacsó Kristóf a vírusra írt darabját mutatták be. Ezen kívül még Ávéd János (8. ág), Kuba Stankiewic lengyel zeneszerző (3. ág), ami egyébként lengyel ággá alakult lengyel zenészekkel, David Liebman amerikai zeneszerző önálló kompozíciója, Subicz Gábor (10. ág), Korb Attila (9. ág), Cseke Gábor (6. ág) ágának hangszerelt változata hangzott el. Szűk véleménykutatás után a lengyel ágat, Korb Attila és Cseke Gábor ágát hozták ki győztesnek a körülöttem ülők. Kornél még elárulta, hogy ősszel bemutatásra kerül az összes ág egy-egy koncert alkalmával a BMC-ben.
Oláh Szabolcs Quintet helyett Quartet következett rögtön a big band koncert után 18 órakor (ezen az estén Cseke Gábor nem tartott a zenekarral). Oláh Szabolcs az év elején kiköltözött Hollandiába, hogy tanulmányait folytassa az ottani egyetemen, ahol a master képzésen jazz hangszerelést és zeneszerzést tanul. Szabolcson kívül, az együttes minden tagja maradt a színpadon, az előző zenekarban is ők játszottak, tehát Bögöthy Ádám bőgőzött és Csízi László dobolt, Ávéd János pedig a fúvósok között foglalt helyet. Nem mellesleg Szabolcs is tagja volt, - sőt alapító tagja - a MAO big bandnek egészen 2009-ig. A 2012-ben alapított quintet Oláh Szabolcs gyönyörű harmóniavilágával és a tagoknak köszönhetően friss és modern hangzással, kidolgozott saját kompozíciókkal léptek itt is színpadra. Szabolcs utolsó, Crystal Brook című lemezét adták elő. A zenekarvezető érzékeny, szép világa, nyugalma szerencsére a közönségre is átragadt, így élvezhető volt ez a nem mindent túlharsogó, harmóniákra épülő zene. Utoljára a Budafoki Pezsgőfesztiválon hallottam őket, ahol a bor már erősen uralma alá vonta a sétálókat, a halk részeket így elnyomta a kiabálás, nevetés. Itt viszont tényleg műkedvelő közönség jött össze, még a legfiatalabbak is csendben hallgatták az előadást.
A következő koncert a szomszéd udvarban, a MANK-ban egy talány volt, mert a kiírás szerint Komjáti Áron zenekarát lehetett meghallgatni. Igaz sok formációban lép fel Áron, de a kiírásban nem szerepelt, kikkel fog színpadra állni a Művészetek Völgyében. Ez különben egy általános probléma, nagyon ritkán írják ki, hogy a műsorban, kiket hallhatunk a formáció neve alatt. Az utóbbi három évben biztos nem raktam ki Áron egyetlen saját neve alatt futó formációját sem, így izgalommal vártam a MAO és a BEG gitárosától, mivel készült erre az estére. Kiderült, hogy Horváth Cintia énekesnőt kíséri gitáron. Cintia is a BEG tagja már 4 éve. Kevés standard mellett inkább pop dalok feldolgozásait adták elő.
Eközben a Harcsa Veronika Udvarban Mester Dániel Trió lépett színpadra. Nem meglepetés, hogy ő is a MAO alapító tagjai között volt 2009-ben. Legutóbbi koncertjén Cseh Petivel (gitár) és Richter Ambrussal (dob) játszott az Opusban, de Kapolcson Csízi Laci maradt a helyén, dobolt tovább. Mester Dani sokat dolgozott külföldön, így a nagyszerű szaxofonost ritkán hallhattuk, amit az utóbbi két évben bepótolhattunk, ez a zenekar fél éve alakult. Az eredetileg klasszikus klarinét szakon végzett zenészt eredeti hangszerén is hallhatta a közönség. Sajnos ennek a koncertnek csak a második felén voltam jelen, mert hirtelen 35-ről 16 fokra csökkent a hőmérséklet, a kabátom pedig az autóban maradt. Messziről a hangerőből úgy tűnt, mintha legalább öten játszanának, aztán kiderült, hogy Dani effektet használ a klarinétján, így bőgő, basszusgitár és szintetizátor közötti hangszert hallhattunk a fúvós helyett. Azt a török népdalt is játszották, amit nemrég rögzített a trió videóra. Elhangzott még a „Homeland” és a „Hazatérésről szóló képzeletbeli magyar népdal” című kompozíció. Ezekben a hosszú számokban a bús, melankolikus érzések váltakoztak a vidám, rockos dallamokkal. Legközelebb az iF-ben lehet majd őket hallani.
A nap lezárásaként ismét ismeretlen nevű, egy keresőben sem található zenekar lépett fel, a Budapest Modern Jazz Collective (persze a helyi ismertetőbe nem írtak semmit, nehogy idejekorán megtudjuk, kiket rejt a név). Az volt a kérdés, hogy ez a csapat is MAO tagokból állt-e össze, mint az előzőek többsége. Reggel már megtudtam Harcsa Veronikától, hogy Varga Dániel új zenekaráról van szó, akik Kapolcson debütálnak. Majd pár óra múlva megláttam Dani kiírását a tagokról a közösségi hálón. Ezután rövid chatelésben megbeszéltük az élő közvetítést. Varga Daniról sokat olvashattak a MagyarJazz olvasói. Grazban végzett, több versenyen, pályázaton is indult azóta. Tanítania kellene, milyen ma a zenei menedzsment. Rá is igaz, hogy a tehetsége mellett óriási szorgalommal veti bele magát a hazai jazzéletbe, mindig új terveket sző. Jól építi karrierjét. Mint kiderült Harcsa Veronika konfjából, a MAO Master Classon ismerte meg Danit, a vizsgakoncertjére hívta meg énekelni, ami egy viszont meghívást jelentett Kapolcsra. A szerzeményei izgalmasak, jól kidolgozottak, és ahogy Turi Gábor írta, tartalmazzák a tuttit. A zenekara jól ismert nevekből áll: Ávéd János maradt a MAO koncert után szaxofonozni, Subicz Gábor trombitálni és Papp Mátyás harsonázni. Gitáron játszott Fenyvesi Marci, zongorázott Oláh Krisztián, bőgőzött Gyányi Marci, dobolt Gyárfás Attila. A Budapest Modern Jazz Collective nem egy ad hoc összeállított, jam session szintű műsort adott elő, hanem jól hangszerelt kompozíciókat profin játszva, ahol mindenkinek megvan a maga szerepe, időnként óriási improvizációkkal megspékelve. Nem csalódtunk az ismeretlen nevű zenekarban, a fellépők hírneve garancia volt a sikerre. Hallhatott a közönség dalokat Ávéd Jánostól, Subicz Gábortól és a zenekarvezetőtől is. A nyolctagú zenekarnak biztos nehéz lesz fellépéseket szerezni, de már elárulták a következő koncertjük helyét és idejét: Magyar Zene Háza, 2022. március 19.
Ezután még a Pest-Buda Udvarban éjjel 11 órakor Barabás Lőrinc egyszemélyes előadását lehetett meghallgatni, amiről már írtunk pár éve.
Sajnos Tóth Viktor Aura Trióra nem értem át egy másik udvarba, akik pont Oláh Szabolcs és Komjáti Áronnal egy időben szerepeltek. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy másnapra átnyúlt egy fiatal Müpa versenygyőztes együttes, a Perpetuum koncertje, de miután Balatonfüredre kellett visszaérnem, így ezt már nem hallgattam meg éjféltől.
Kellemes meglepetéseket okozott a 30. éves fesztivál, szerencsém volt a koncertekkel, pont nem szerepelt techno vagy pszichedelikus rock együttes a jazz kategória alá sorolva ezen a napon, egyedül a higiéniával voltak gondjaim, még szerencse, hogy a vírus után maradt a fotós táskámban alkoholos kendő. Az árak pedig ekvivalensen tükrözték a sör-szörp fogyasztás meleg miatti emelkedését. A zene viszont izgalmas és változatos volt.
Fotó: Irk Réka
Művészetek Völgye, 2021. július 29.
Köszönet a kapolcsi tűzoltóknak a segítségért!
Kapcsolódó cikkek: Művészetek Völgye jazz programjai
Pénteken kezdődik a Művészetek Völgye – interjú Harcsa Veronikával
Művészetek Völgye 2021 - free jazz kedvelők figyelem