Több projektje is fut egyszerre, szólóban Live Act néven, társakkal pedig a Barabás Lőrinc Quartettel és a mindenféle irányzatot képviselő, népszerű Random Szerdával koncertezik.

Hétvégén a legújabb szóló lemezét, az "Algorhythms"-t mutatta be a Fonó Budai Zeneházban. A Fonó leginkább népzenei, néptáncos műsorairól ismert. De a jazz is mindig helyet kapott a műsorstruktúrában. Általában kisebb közönséget vonzott, mint egy népzenei előadás, de a fúziós koncertek, a jazz-folk már megtöltötte közönséggel a nézőteret. Várakozással indultam Barabás Lőrinc koncertjére, mert egyrészt a szóló koncertek kisebb közönséget vonzanak, viszont egy lemezbemutató mindig nagyobb figyelemre számíthat, harmadrészt még sehol nem volt elérhető a lemez.

A Fonóban nincsenek helyjegyek, így aki válogatni szeretne, honnan kívánja hallgatni a koncertet, annak időben kell érkeznie. Negyed órával kezdés előtt már hosszú sor állt a bejárat előtt. Még emlékszem arra, hogy 5-6 évvel ezelőtt egy Múzeumok Éjszakáján a Várban csak néhányan ültünk a székeken, mert talán akkor még az elektronikus zene és a jazz fúziója idegenül hangzott a füleknek.

Barabás Lőrinc elmondta az új „lemezéről”, hogy a dalok címei betűk és számok kombinációi, - mint "0057" vagy "ZERO SIX", 7071, BBM, de azért van néhány beazonosítható cím is, mint a "GEMINI" és "GUITAR" - mert nem akart exact címeket adni a számainak, hanem rábízza a hallgatók érzéseire, mindenki a benyomása szerint nevezze majd el őket. Azt is megjegyezte, hogy ezen a lemezen több a zongorajáték, mint az eddigieken, de azért a trombita dominál. A lemezt pedig azért tettem idézőjelbe, mert se nem CD, DVD vagy LP, hanem pendrive. Megjegyezte, hogy nagyon jó üzlet megvásárolni, mert újrahasznosítható, fel lehet rá venni mást is. Azért a számítástechnika területén dolgozva, nem hagyhatom szó nélkül, hogy a pendrive nem a legbiztonságosabb adattárolási eszköz, érdemes másolatot készíteni belőle.

Barabás Lőrinc zenéi a fiatalokat is vonzzák, az elektronika, a folyamatos pulzálás jellemző muzsikájára. Szeret kísérletezni, de a színpadon már egy jól felépített koncertet hallhatunk, és ez az szerintem amit megszeretett a közönség, hogy újdonság a sok elektronika, loop station, hogy a közönség előtt épül fel egy zenemű, de a koncepciót kialakította már előre a zeneszerző, a periodikusan ismétlődő alapon egy kellemes, harmóniával átszőtt zenét hallhatunk.

A másfél órás koncerten Lőrinc minden számot eljátszott a lemezről, nagy sikere volt, de hiába követelte a ráadást a közönség.
Ajánlom Barabás Lőrinc koncertjeit azoknak is, akik az elektronikától kicsit ódzkodnak, mert a folyamatosan pulzáló, ismétlődő alap mellett fellelhető a jazz változatossága a trombita és zongora szólókban, a fiatalok meg már láthatóan vevők erre a kicsit meditatív játékra.

Fotó: Irk Réka