Majdnem 1 ½ órás lett a koncert, élvezettel hallgattuk a Pénzes Máté kezei alatt megszólaló Hammond orgonát, Fonay Tibi basszusjátékát, Vidákovich Izsák tenorszaxofon és fuvola szólóit, Ludányi Tamás altszaxofon improvizációit. Külön kiemelendő Benkó Ákos személye, aki összefogja az öttagú zenekart, hogy a Syrius-darabok megtanulásával maguknak és hallgatóságuknak is örömet szerezzenek. Azoknak, akiknek 1969 és 1973 között ez a zene, és a koncertlátogatói közeghez való tartozás jelentette az öntudatra ébredést az akkori zavaros világban, és azoknak, akik élőben nem hallották ugyan a zenét, de felismerik benne a soha nem halványuló értéket. Az külön fejezetet érdemelne, hogy Ákos dobolás közben miként tud ilyen elementáris erővel még énekelni is. Többek szerint szinte Orszáczky hangját lehet fölfedezni éneklésében. "Ha a Syrius Legacynak van valahol otthona, támogatottsága és törzsközönsége, az egyértelműen Gödön van! […] Minden alkalommal kedvesség, tisztelet és vastaps fogadott minket! Úgymond Göd és a Belga söröző a Mi Bercsényink” – fogalmazott az énekes–dobos a koncertet követően.

A koncert előtt és után kivetítőn lehetett nézni a legendás Syriusról ritkán látható képeket, ausztrál és magyar újságcikkeket, plakátokat is.

Egy kis átállás után a Rákfogó együttes lépett színpadra, melynek két alapító művésze Szakcsi Lakatos Béla és Kőszegi Imre. Elképesztő hangszertudás és együtt zenélés tanúi lehettünk, csak úgy kapkodtuk a fejünket a két nagy Mágus, aztán Fekete-Kovács Kornél trombita-, Orbán György nagybőgő-, és Fenyvesi Marci gitárjátékát figyelve. A könnyedség, a hangszínek sokaságának bemutatása, az örömteli zenélés közösséggé varázsolta az együttest és közönségét.

Óriási sikert aratott mindkét formáció, mindenki átérezhette, hogy az ország legjelentősebb jazz zenészei közül láthattunk, hallhattunk 10 embert testközelből. A koncertek után maguk a zenészek is nehezen hitték el, hogy micsoda nagyszerű hallgatóság gyűlt össze vidéken, ami számukra is ösztönző volt a minél kifogástalanabb, magas színvonalú játékra.

Számomra a legemlékezetesebbé az teszi az estét, hogy az elmúlt 10 év során először fordult elő, hogy egytől-egyig, aki eljött a Belgába erre az estére, a zenére, az előadásra figyelt még akkor is, ha közben vacsorázott. Otthonra lelt a magyar jazz Alsógödön.

Várunk mindenkit szeretettel most pénteken is fél héttől a Dresch Quartet, majd a Göod Times Blues koncertjeivel. Érdemes asztalt foglalni, aki szeretne vacsorázni is! A Facebook-esemény itt elérhető.

Wagner László
ötletgazda, főszervező

Fotó: Wagner Sara és Irk Réka