Még ha nem is teljes alapossággal ismerjük Blanchard munkásságát, akkor is könnyű belátni, hogy miközben pályája elején ő is csak egy volt a sok jó jazz muzsikus között, az elmúlt évtizedekben tevékenysége oly’ mértékben teljesedett ki, hogy a legújabb hírek szerint éppen a napokban mutatják be „Fire Shut Up in My Bones” c. operáját a New York-i Metropolitan-ban, ahol ő az első afroamerikai szerző a ház közel 140 éves történetében (Október 23-án este 18.55-től a Müpa földszinti előadótermében a háromórás operaközvetítés megtekinthető „élőben” a Met-ből!)! De, hogy a korábbi hasonlatnál maradjunk, Blachard „oroszlánkörneit” már jóval korábban megmutatta, olyannyira, hogy amikor Marsalist váltotta Art Blakey Jazz Hírnökeinél, még Miles Davis is felfigyelt rá, és az új generáció egyik legnagyobb ígéretének tartotta. A nagy jazzguru  felismerte, hogy hősünk jóval több, mint egy kitűnő hangszeres muzsikus. És bizony tíz évvel később már tucatnyi film zenéjét írta és játszotta. (Mo’ Better Blues, Malcolm X stb.) Munkássága egyik kiemelkedő produktuma a Flow c. lemeze, amelynek mottójául az Amerikában élt magyar pszichiáter Csíkszentmihályi Mihály azonos című könyvéből származó idézetet választott, amely szerint az áramlásélmények során tudatunk a legjobban koncentrál valamire, például feloldódunk egy cselekvésben, és ilyenkor érezzük boldognak magunkat. Blanchard tehát miután korábban kijárta a „hard-bop” iskolát és a hagyományok ápolásának elkötelezett híve volt, továbblépve művészetében felbukkant egy új megszólalási mód, amelyet jobb híján „modern kreatív” vonalnak neveztek. Blue Note kiadású lemezei már ebbe a kategóriába sorolhatók immáron vagy másfél évtizede. Egészen egyéni módon eklektikus művészet, amely azt az érzést kelti a hallgatóban, hogy a legfőbb ihlető forrás az alkotók bensőjéből fakad. (Egyébként Blanchard szociális érzékenységére jellemző, hogy pl. A Tale of God’s Will c. lemezének alcíme A Recquiem for Katrina természetesen a szülővárosát sújtott hurrikánra utal.)  Kitűnő munkatársakra talált az E-Collective és a Turtle Island Quartet muzsikusaiban, akik nemcsak hangszeresekként, de szerzőként is méltó partnerek számára.

Az új album mindenekelőtt a 88 éves jazzóriás, Wayne Shorter előtti tisztelgés jegyében fogant. A tizenkét darabnak csaknem fele (öt) Shorter kompozíció, de a többiek a zenekari tagok tollából származnak: kettő Blanchard, három a basszusgitáros David Ginyard, egy-egy pedig a gitáros Charles Altura, ill. a művészeti vezető-hegedűs David Balakrishnan szerzeménye. Úgy tűnik, hogy Blanchard E-Collective névre hallgató együttese már évek óta változatlan: mi is láthattuk a BJC-ben éppen öt éve: 2016. november 10-én. Ami elég ritka öt év után – ez a felállás játszik a lemezen is. Blanchard mellett a két – már említett – muzsikus: Altura és Ginyard, valamint a zongorista-szintetizátoros Fabian Almazan és a dobos Oscar Seaton. A Turtle Island vonósnégyes tagjai pedig: David Balakrishnan (hegedű, művészeti vezető), Benjamin von Gutzeit (brácsa), Gabe Terracciano (hegedű) és Malcolm Parson cselló. (Ők nem voltak Budapesten.) Nos már ebből is leszűrhető, hogy Blanchardot is megkísértette, mint a legtöbb nagy muzsikust Parkertól Getz-ig, nevezetesen az, hogy vonósokkal is készítsen lemezt. Maga az ünnepelt Shorter mester is megtette. Ha mindenáron kategorizálni akarnánk, ez egy modern mainstream lemez, különleges hangzásvilággal, remek trombitajátékkal. Érdekes, hogy nem játszik szaxofonos, jóllehet egy szaxofon-kolosszus tiszteletére született. A vonósnégyes két – külön számként feltüntetett – intróban és a The Second Wave-ben, a gitáros az Envisioned Reflections-ban, a zongorista pedig a Fall és a Dark Horse c. számokban remekel. A The Second Wave érdekessége, hogy ez a leghosszabb szám a lemezen (tíz perc) és csak a vonósok játsszák! (A számok időtartamát sehol sem tüntetik fel, ejnye, ejnye.) Az albumot a címadó szám indítja, egyben ez a leghatásosabb darab. Bölcs dolog volt idehelyezni, valószínűleg nem véletlenül tették. További érdekesség, hogy Blanchard Jordan nevű lánya írt egy rövid, filozofikus eszmefuttatást a belső borítóra.   

Odafigyelést igénylő zene, nem könnyű hallgatnivaló, de megéri!  

Blue Note, 2021

Track lista:

1. Absence
2. The Elders
3. Fall
4. I Dare You (Intro)
5. I Dare You
6. Envisioned Reflections (Intro)
7. Envisioned Reflections
8. The Second Wave
9. When It Was Now
10. Dark Horse
11. Diana
12. More Elders

Közreműködnek: 

Terence Blanchard: trombita, szintetizátor
David Balakirshnan: hegedű
Charles Altura: gitár
Benjamin von Gutzeit: brácsa
Fabian Almazan: zongora, szinti
Gabe Terracciano: hegedű
David Ginyard: basszusgitár, szinti
Malcom Parson: cselló
Oscar Seaton: dob