fbpx

Keith Jarrett – Bordeaux Concert

2022. október 16.

A legfrissebb Jarrett-lemez felvétele (sajnos) nem mostanában készült, hanem abban a szerencsés évben – 2016-ban – amikor mi is élvezhettük szólóestjét a Müpában, ami aztán lemezen is megjelent.

Keith Jarrett –  Bordeaux Concert

Az ECM lemezkiadó, nevezetesen Manfred Eicher, jazztörténeti jelentőségű tettet hajtott végre, amikor évtizedekkel ezelőtt „megszerezte” label-je számára egy zongorafenomént, Keith Jarrett személyében. Nem kívánom – ahogyan manapság mondják – túltolni a dolgot, de valami olyan történt, mintha, mondjuk Chopint sikerült volna zenei „istállójába” beterelni. Biztosan utána lehetne számolni, hogy hány CD-t jelentetett meg a nagy zongoraművésszel, de az a hír járja, hogy Jarrett minden koncertjét rögzítette az ECM stábja, bárhol és bármikor is került sorra, nem is beszélve a számos stúdiófelvételről. Az „élő” felvételeket aztán a kiadó akkor dobta piacra, amikor valamilyen üzletpolitikai okból jónak látta. Így történhetett meg pl. az, hogy a 2001-ben Montreuxban felvett zenei anyagot „My Foolish Heart” címmel két CD-n csak 2007-ben adták ki, de még ennél is „meredekebb húzás” volt az, amikor az 1972-ben Hamburgban rögzített koncertfelvétele csak 2014-ben került a rajongók birtokába. Ez annyiban is érdekes volt, hogy 72-ben még korábbi triója játszott (amelyben Jarrett még szopránszaxofonozott és fuvolázott is, valamint Charlie Haden bőgőzött és Paul Motian dobolt), míg a megjelenéskor már évtizedek óta a Standard Trio (Gary Peacockkal és Jack DeJohnette-tel) „üzemelt”.  (Szóval Eicher Norman Granz szédítő trükkjeinek méltó követője.) Egyébként a jazztörténet egyik legnagyobb sikert aratott albuma is Jarrettnek az ECM által kiadott 1975-ös kölni szólókoncertjéhez kötődött. (4 millió példányban fogyott el…)
Nos, a lényeg az, hogy 2016 nyarán, utolsó európai körútján Keith Jarrett öt szólókoncertet adott két hét leforgása alatt. Az első állomás a július 3-ai Müpa koncert volt, majd 6-án Bordeaux-ban kápráztatta el a lelkes közönséget. (Ezt a minden szám végén felcsattanó hatalmas tapsvihar jelzi.) Ebből hallhatunk itt 80 percet, ami akár a komplett hangverseny is lehetett. Július 9-én Bécs, 12-én Róma, majd 16-án München következett. Az ECM eddig a budapesti, a müncheni és a Bordeaux-i koncertet adta ki, feltehetően a bécsi és a római is sorra kerül, hiszen – sajnos – Jarrettől újabb felvételek már nem várhatóak. Legalábbis nyilvános koncertek aligha, de a jazztörténetben már sok érdekesség előfordult, pl. Dave Brubecknek is jelentek meg olyan felvételei, amelyeket az idős művész otthonában rögzítettek.
Ezekben a szólókoncertekben az a fantasztikus, hogy Jarrett „csak” ül a zongora mellett és játszik, anélkül, hogy konkrét, ismert dallamokat vagy korábbi szerzeményeinek egyikét-másikát adná elő, így volt ez Bordeaux-ban is. De nem is kellettek címek, a tizenhárom tétel egyszerűen római számokkal jelölve került a lemezre. Mindez a művész zseniális komponensi adottságainak és egyedülálló improvizációs készségének magasrendű megnyilvánulása volt. (Sajnos azért kell múlt időben szólni erről, mert 2018-ban két stroke is sújtotta, és azt követően gyakorlatilag teljesen visszavonult.)
Jarrett szólózongora-játéka a legnagyobb szabadságot biztosította számára (alighanem ezért is kedvelte ezt a „formációt” és szívesen is élt vele): legszemélyesebb megnyilvánulásainak kifejezését tette lehetővé. Nála az invenció megszületése és annak megvalósítása egyetlen pillanatban történt, mégpedig hibátlan formaérzékkel. Szóló koncertjein az első hangtól az utolsóig mindent improvizált, és nemcsak, hogy nem írta meg a részleteket, de még csak nem is gondolt arra, hogy mit is fog játszani. Képes volt elérni azt, hogy a hallgatóságnak az volt a benyomása, hogy előre megírt muzsikát hall. És ha a recenzens a Bordeaux-i koncertfelvételt illetően kedvenc darabjairól szólhat, akkor a VIII.-as jelű hat perces bluest, a III.-as, a VI.-os, a VII.-es és a XII.-es könnyen „befogadható” tételeket említheti, de a lemezindító (leghosszabb) csaknem 13 perces szvit-szerű tétel is kiemelendő. Összességében nyolcvan perc lebilincselő akusztikus élmény!

Az előadott művek mind Keith Jarrett szerzemények, római I.-től XIII.-ig számozott hosszabb-rövidebb tételekkel. (A leghosszabb 12:45, a legrövidebb 2:54 időtartamú.)
Előadó: Keith Jarrett, zongora  
Helyszín: Auditorium, Opéra National, Bordeaux, Franciaország
Időpont: 2016. július 6.

 

ECM, 2022

 

 

 

 

Jazz koncertek - Jazz Concerts in Hungary

H K Sze Cs P Szo V
9
Dátum : 2022. ápr. 9.
30
Dátum : 2022. ápr. 30.
© 2019-24 MagyarJazz / Jazz.hu szakmai jazzportál, szeretett műfajunk, a JAZZ szolgálatában. All Rights Reserved. • Készítette és kiadásért felelős személy: Irk Réka • Kiadó: Jazzponthu Kulturális Alapítvány • 1122 Budapest, Maros u. 28. • Adószám: 19345684-1-43
Az alapítványnak adományt az alábbi bankszámlára köszönettel fogadjuk: 10700770-73692180-51100005