MagyarJazz: Milyen iskolákban tanultál, mielőtt a Zeneakadémiára felvettek?

Girincsi Fruzsina: A Bartók Konziban kezdtem el jazz-éneket tanulni, ahol Urbán Orsi és Lakatos Ági voltak a tanáraim. Ezenkívül klasszikus éneket Szűcs Katalintól , jazz elméletet és zongorát Pozsár Mátétól tanultam. Előtte dráma tagozatos gimnáziumba jártam, ahol szintén nagy szerepe volt a zenének, bár inkább sanzon és musical stílusban. Budapesten Kővári Judittól, Debrecenben Kerekes Ritától sajátíthattam el rengeteg hasznos dolgot, ami a jazz és a konzi felé terelt.

MagyarJazz: Otthonról hoztad az érdeklődést a jazz zene iránt?

Girincsi Fruzsina: Nem igazán. Bár a szüleim nagyon muzikálisak, és elmondások alapján hamarabb tudtam énekelni, mint beszélni, csak én és öcsém vagyunk ilyen ,,zenészkülöncök” a családban. Ő most végez középfokú tanulmányaival klasszikus gitár szakon. A jazzel véletlenszerűen találkoztam a gimnáziumi éveim alatt. Kötelező énekvizsgáimra mindig olyan sanzonokat vagy musical betétdalokat választottam, ami jazz standard volt vagy lett. Mindig érdekelt az általam előadott dal története, ezért már-már megszállottan jártam a zenei könyvtárba kottákért és egyéb háttér információkért. Így találkoztam az „Autumn Leaves”-szel, a „Misty”-vel és a „Dream a Little Dream of Me”-vel is. Mikor tiniként meghallgattam egy magyarra fordított Gershwin-dal eredetijét, nem volt megállás: sorra elkezdtem hallgatni az ikonikus jazz előadókat.

MagyarJazz: Vannak kedvenc jazz zenészeid? Énekesek közül, ki a példaképed?

Girincsi Fruzsina: Számomra nehéz bármiféle témában megválaszolni azt, hogy mi a kedvenc és nem kedvenc. Nincs kifejezetten kedvenc ételem, filmem vagy sportom. Zeneileg igyekszem mindenféle stílusból inspirálódni, ahol érzem, van mondanivaló és jó energia. A jazzen kívül nagyon sok mást is hallgatok, a metáltól kezdve a triphopig. Folyamatosan keresek-kutatok, azonban mikor rábukkanok egy ismeretlen előadóra, akinek magával ragad a zenéje, hetekig tudok rajta függeni. 

Néhány név, akik nagy hatással voltak rám a klasszikus jazz zenészek közül: Duke Ellington, Thelonious Monk, Chet Baker, Stan Getz, Miles Davis, Billie Holiday, Anita O'Day, Nancy Wilson, Herbie Hancock, Brad Mehldau és persze Wayne Shorter. De nagyon hosszú a lista, biztosan kihagytam sok mindenkit.

Azért kezdtem el jazzt tanulni, hogy megtaláljam a saját hangom, mert ez egy nagyon sokszínű és improvizatív műfaj, így konkrét példaképem nincsen. Sok dolgot igyekszem elsajátítani különböző énekesektől és hangszeresektől, de mindig figyelve arra, hogy ez ne egyfajta másolás legyen, hanem benne legyen a saját személyiségem is.

MagyarJazz: A jazznek melyik stílusa áll legközelebb hozzád?

Girincsi Fruzsina: Mikor kint tanultam Rómában, Elisabetta Antoninivel végigvettük a Kind of Blue lemez összes hangját. Azóta a modális jazz nagyon meghatározó számomra. Továbbá szeretem, ha keverednek a stílusok, és nem tudom egy konkrét zenei irányzathoz csatolni az előadót. Számomra ilyen példaértékű énekes Leila Martial, aki különböző effektekkel, hangszínekkel és ritmikákkal kísérletezik.

MagyarJazz: Van zenekarod? Milyen zenéket játszotok?

Girincsi Fruzsina: Igen. A Perpetuum, ahol Takács Dániel gitározik, Sárosi Áron basszusgitározik és Holb Alexandra dobol. Stílusunkat experimentális art-popnak neveztük el. Zenénk több műfajból táplálkozik, ahol megtalálhatóak jazzes, rockos, popos, pszichedelikus és elektronikus elemek is. Márciusban jelent meg kislemezünk, a „Fade”, és egy dalunk, a „Parasomnia”, a Soundcam Productions jóvoltából.

Ezenkívül nem régen alakult a Frundi, ami  egy ének - gitár duó Németh Bendegúzzal. Főként pop, rock és jazz standard feldolgozásokat játszunk, a saját világunkra alakítva.

MagyarJazz: Szerinted meg lehet élni a jazz zenéből? Milyen lehetőségei vannak a fiataloknak, hogy elinduljon a karrierjük?

Girincsi Fruzsina: Ez egy jó kérdés. A jazz egy rétegzene, ami nagy, telt házas arénák helyett, főként kis klubokban él meg. Ez együtt jár azzal, hogy a fizetés is jóval kevesebb. Nagyon kitartónak és motiváltnak kell lenni ahhoz, hogy ezen a pályán maradjon az ember. Szerencsére Budapesten a közönség egész nyitott a kísérletező műfajok és a jazz zene iránt, bár még mindig nem annyira, mint Nyugat-Európában, de úgy gondolom, ez hamarosan javulni fog itthon is. Szerencsére egyre több jazz fesztivál kerül megrendezésre, ahol van lehetőségünk megismerkedni sokfajta experimentális stílussal is. Nagyon szeretném, ha eltűnne az a sztereotípia, hogy a jazz egy ülős, nyugis, koncentrálós műfaj, amit csak borral együtt lehet fogyasztani. Persze az álmom az lenne, ha Magyarországon is összefognának a zenészek, úgy mint Finnországban és bizonyos összeg alatt nem mennének el játszani.

Beindítani egy zenei karriert nem egyszerű dolog. Idő, motiváció és kitartás kell hozzá, továbbá nem elég csak megragadni a velünk szembejövő lehetőségeket, ezeket keresni is kell. Én hiszek abban, hogy a befektetett munkának előbb vagy utóbb meglesz a gyümölcse.

MagyarJazz: Mik a terveid a jövőben, ha kikerülsz a nagybetűs életbe?

Girincsi Fruzsina: Igen, hamarosan vár a felnőtt élet. Nem szeretem megtervezni minden mozzanatát az életemnek. Vannak fix pontok: Ilyen az énekoktatás és a zenekarok, és vannak kisebb-nagyobb terveim. Ezek közül párat osztanék csak meg, a többit bízzuk az időre. Szeretnénk majd egy nagylemezt csinálni a Perpetuummal, amivel valószínűleg nagyon sok munkánk lesz, és szeretnénk megmutatni a zenénket a határon túli közönségnek is. Illetve már régóta érdekel zeneterápia, amit szívesen tanulnék a jövőben.

MagyarJazz: Milyen koncertjeid lesznek a közeljövőben?

Girincsi Fruzsina: A diplomakoncertem június 5-én és 6-án lesz a Budapest Jazz Clubban, ahol zenésztársaimmal megpróbáljuk összefoglalni azt a zenei utat, amit az elmúlt 3 évben tettünk meg.

Ezt követően június 9-én a gyulai sörfesztiválon játszunk a Frundival, és habár ez később lesz, van egy koncert, amit nagyon várok: augusztus 2-án egy különleges szabadtéri helyszínen, a Fellini Római Kultúrbisztróban játszunk a Perpetuummal, amire sok újdonsággal készülünk. Reméljük aznap az időjárás is kegyes lesz hozzánk.