Nem először tűnt ki a mezőnyből a fiatal basszusgitáros, mert a tavaly félévi és év végi vizsgákon is remekelt (nem írtam róla a tanszékvezető kérését komolyan véve). Tanárát, Lattmann Bélát megkérdezve viszont kellően alátámasztotta azt a meggyőződésemet, hogy hívjuk fel a figyelmet Dani tehetségére.  
Idén is van lehetőség, hogy meghallgassa az olvasó az egyetemistákat jövő hétfő és szerda között (január 16-18.)

• Irk Réka / Jazz.hu: Milyen iskolában végezted el az alapokat, honnét jutottál be tavaly az LFZE-re?
• Usztics Dániel: Bár nem zenére szakosodott középiskolába jártam, abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy azon túl, hogy muzikális családból származom, zenei mentorom a Testvérem Pepe volt (Usztics Péter – a szerk.) Szintén neki köszönhetem, hogy már egészen fiatalon olyan zenéket ismerhettem meg igen széles spektrumban általa, melyek stabil alapot és erős inspirációt adtak. Emellett az internet végtelenségében való kutakodás formálta az ízlésem. Az LFZE-re bekerülni több éves álom volt, a Kőbányai Zenei Stúdióban töltött két évem után nyertem felvételt.  

• Irk Réka / Jazz.hu: Mikor kezdett el érdekelni a jazz?
• Usztics Dániel: Legelőször a jazz fusion vonal fogott meg és ez a rajongás több éven át tartott. Lévén, hogy a rock műfajából érkeztem, ez a heves temperamentum volt jellemző első időkben a játékomra, míg a dallamjáték új utakat nem nyitott előttem. A tanszakon kellett szembesülnöm több olyan hiányosságommal, melyek utólag belegondolva evidensnek tűnhetnek, de itt tanultam meg például halkan játszani.  

• Irk Réka / Jazz.hu: A jazz mely ága áll hozzád a legközelebb? Miért?
• Usztics Dániel: A fusion egy nagyon tág fogalom egyébként, ezáltal talán ezt tudnám kiemelni, talán ez is a “legjazzebb” mind közül, hisz nincsenek igazán korlátai, megkötései. Az autentikus jazz sosem állt igazán közel hozzám, persze Miles Davis régi lemezeit is szívesen hallgatom, de ahogyan Ő is próbált mindig a korral és világgal haladva megújulni, én is az új irányzatokat kutatom, emellett leginkább a Neo soul, RnB, pop, hip-hop műfajok mozgatnak meg.  

• IR / Jazz.hu: Kik a kedvenc jazz-zenészeid?
• UD: Először kell megemlítenem a Testvérem, egymás minden rezzenését ismerjük, ezáltal vele tudok a legjobb összhangban muzsikálni, amellett, hogy még ennek ellenére is újra le tud nyűgözni a játéka. Ahogy a legtöbb basszusgitárosnak nekem is Jaco Pastorius etalon, de Victor Wooten volt a legfőbb inspirációm eddigi karrierem során. A teljesség igénye nélkül: Hadrien Feraud, Miles Davis, Scott Henderson, John Scofield, Gary Willis, Cory Henry, Jacob Collier, sokan mások, nincsen semmiből kedvencem.  

• IR / Jazz.hu: Milyen zenekarokban játszol? Gondolkodsz saját zenekar létrehozásában?
• UD: Jelenleg Hegedűs Bori és Tempfli Erik zenekarában, és Siklós Kornél zenekarában vagyok állandó tag, de szerencsére volt már és számítok rá, hogy a jövőben is lesz lehetőségem kiváló muzsikusokkal együtt dolgozni, akár a szaktársaim, régi osztálytársaim, előző zenekaraim, akár pár nevet említve Fekecs Ákos, Szumper Ákos, Baricz Gergő, Miricz Attila, Kiss Bors Máté, Benkő Máté, Huff Zalán, Bartók Máté s hála Istennek még sokan mások. Emellett különböző pop projektekben is megjelenek, akár session zenészként, akár állandó tagként. Természetesen a fő projektem a Testvéremmel megálmodott zenekarunk lesz, jelenleg még csak producerként dolgozunk közösen.  

• IR / Jazz.hu: Ha elvégzed az egyetemet jazz vagy rock, ill. pop irányban szeretnél haladni?
• UD: Szeretnék nagyobb tömeget megmozgató, többek által könnyen befogadható zenét csinálni, persze olyan keretek között, melyben a magam művészi önmegvalósulása sem vész el. Emellé nem szeretném igazán behatárolni, ugyanúgy lélekből szeretnék zenélni ahogyan eddig. Szóval talán Jazzrockpop.

• IR / Jazz.hu: Miért tartottad fontosnak, hogy egyetemre járj?
• UD: Elsősorban a végzettség miatt, de a miliő természetesen csábító volt. Hihetetlen zenei ugrás volt számomra az egyetem, olyan zseniális emberektől van szerencsém tanulni, s velük időt együtt tölteni, mint Tálas Áron, ifj. Tóth István, Bacsó Kristóf, Ávéd János, László Attila, Lattmann Béla, Csuhaj-Barna Tibor, Szabó Dániel, Pozsár Máté, ők nagyon inspirálnak.  

• IR / Jazz.hu: Mennyire áll hozzád közel az online világ? Tudod, hogyan tudod hasznosítani, hogy ennek köszönhetően tulajdonképpen bárkit elérhetsz, és a közönséget is hasonlóan egyszerűen megszólíthatod?
• UD: Sajnos ebben még csak most kezdtem el behozni a lemaradásom, eddig önként kivontam magam a közösségi médiás felületekből, de be kell látni, hogy ma egy zenésznek ez a legtöbb nézővel bíró színpad, ahol felléphet.  

• IR / Jazz.hu: Miként képzeled el a jövődet? Próbálsz nemzetközi kapcsolatokat is kiépíteni?  Hogyan tovább az egyetem után?
• UD: Mindenképp szeretném külföldön is kipróbálni magam, de ez még a jövő zenéje. Szeretnék továbbra is producerként és zenészként dolgozni.  

• Irk Réka / Jazz.hu: Legközelebb a LFZE félévi vizsgáján hallhat a közönség, ami január 16-18. között lesz a BJC-ben. Mikor pontosan?
• Usztics Dániel: Január 17-én kedden 3 zenekarral is színpadra állok, 14:00-15:00 között, valamint 16:30-tól.

Fotó, videó: Irk Réka