Ki mit hallgat / Párniczky András

Pallai Péter 2022. március 03.

A zenésznek a zene nem csak hivatás, kenyérkereset vagy megszállottság, de mindenek felett örömforrás. A MagyarJazz sorozata keretében munkatársunk, Pallai Péter kérdezi a magyar jazzvilág nagyjait, mi az a tíz zenedarab, amit a legszívesebben hallgat saját épülésére, amikor éppen nem szakmázik?

Párniczky András top 10-es listája:

Amikor Irk Réka és Pallai Péter megkerestek, hogy írjam meg, mely zenedarabokat hallgatok, amikor „nem szakmázok” azt gondoltam ez nem könnyű feladat. Ám Péter kiegészítette a felkérést azzal, hogy a YouTube-ról válogassak, amivel nagyban megkönnyítette a választásaim. Az alábbi tíz felvétel azok közül való, amiket „kedveltem” és a mai napig szívesen hallgatok meg, valamint kettő a saját videóink közül, amelyeket szeretettel ajánlok (a számozás nem jelöl sorrendet):

Kurt Rosenwinkel 1.03.09

Biztosan mindenki elnézi nekem, ha az első néhány felvétel olyan gitárszólókat tartalmaz, amelyek a mai napig etalonnak számítanak számomra. Ezek jellemzően koncertfelvételek, ennek megfelelően, nem túl jó hangminőségben. Az első Kurt Rosenwinkel (Berlinben élő) amerikai gitárosé, akinek számomra legizgalmasabb darabjai 2000 és 2009 között születtek, azután, hogy elindította önálló karrierjét. Ebben a gitár improvizációban az energiája fog meg elsősorban.

Bill Frisell ~ La La Means I Love You

Bill Frisell is azok közé tartozik, akinek régebbi felvételei jobban megérintenek, különösen szeretem a Tony Scherr nagybőgőssel és Kenny Wollesen dobossal alkotott trióját. Frisell mindig is nagyon egyénien és muzikálisan használta az elektronikát, ám az ebben a szólójában hallható loop (egy rövid frázis felvétele majd folyamatos visszajátszása) egy ponton olyan magasságban emeli a zenét, ami csupán ritka, áldott pillanatokban történhet meg.

Jim Hall Trio (feat. Joey Baron and Scott Colley)

Jim Hall a videón hallható koncertjén magam is jelen voltam. Olyan halkan játszottak (dacára Joey Baron a Masada zenekarban az egyik legenergikusabb dobos, akit valaha hallottam), hogy az első darabban szinte alig hallottunk valamit. Aztán belekerültünk a varázslatba… emlékszem László Attila ült a mellettem lévő széken, aki a koncert után odafordult hozzám és azt mondta „Mindegy mit játszik, az sem baj, ha hangol, csak ne hagyja abba.”

Paul Motian & The Electric Bebop Band - Holiday for strings

Paul Motian Electric Bebop Bandje hosszú idő óta az egyik kedvenc zenekarom (nem csak azért, mert rendszerint két gitáros is szerepelt benne, ebben az esetben Jakob Bro és Steve Cardenas), de ez a koncertfelvétel különösen kedves számomra. Tiszta zene, semmi sallang!

Ari Hoenig Quartet - Softly as in a Morning Sunrise

Ari Hoenig dobos neve talán még nem cseng annyira ismerősen számunka, de New Yorkban már évek óta az egyik első számú jazz-zenésznek számít, aki szinte hetente fellép a Smalls Jazz Clubban a Village-ben. Én is éppen itt hallottam zenekarával élőben egy emlékezetes koncerten, ahol az ezen a videón is szereplő Tivon Pennicott szaxofonozott. Bár van, hogy öncélúnak tűnik a matematikai alapon elbonyolított zenéje, de ahogy azon a bizonyos fellépésen, úgy ezen a koncertfelvételen is olyan magasra jutnak egy jazz sztenderd játékában, ameddig az csak lehetséges.

Varga István „Kiscsipás” – Csárdás Szapora Kalotaszegi Népzene

Varga István „Kiscsipás” Bánffyhunyadon született zenész családban, édesapjának testvére az a Varga Ferenc „Csipás”, aki Kalotaszeg egyik legkiválóbb prímása volt. Ezt a tradíciót viszi tovább a fiatal hegedűs, ám – ami a román népzenében természetes – újításokat is alkalmazva. Ilyen a videón hallható gitárkíséret, amit a brácsás Lőrinc Róbert játszik ezen a rendhagyó felvételen. Különösen is izgalmas a hangszerválasztás, mert ezt az úgynevezett „SG” modellt elsősorban az olyan hardrock zenekarokban használják, mint az AC/DC. A gyűjtés Both Miki gitárosnak köszönhető.

Mishka Ziganoff - Oriental Hora

Mishka Ziganoff játéka azért áll hozzám közel, mert a klezmer zenében nincs gitár, így hangszerének, a harmonikának a lehetőségei állnak legközelebb ahhoz, ami számomra is lejátszható, megvalósítható. Az Odesszában (mai Ukrajna) született zenész felvételei azért maradtak fenn jó minőségben, mert kivándorolt Amerikába. Számos csodás darabot rögzített, mielőtt 78 évesen New Yorkban elhunyt, ezzel hozzájárulva ennek, a néha méltatlanul silány módon előadott műfajnak az egyébként meglévő értékeihez. A címmel szemben a felvételen nem egy doina, hanem az azt követő, 3/4-es „Oriental Hora” hallható.

Rolf Lislevand plays A.Stradivari Sabionari, 1679 guitar - Santiago de Murcia - Tarantela

Rolf Lislevand gitáros videófelvételének különlegessége, hogy egy Antonio Stradivari által 1679-ben készített barokk – négy dupla-, valamint egy szimpla húrral rendelkező – gitárt szólaltat meg. Lenyűgöző játéka méltó a hangszerhez, amely a világon összesen fennmaradt öt Stradivari gitár közül az egyetlen, amin még ma is lehet játszani. Az egyiket én is láttam 2012-ben a New York-i Metropolitan Museum of Artban. Lislevand a barokk hagyománynak megfelelően a komponált darabok mellett improvizációkat is szokott előadni.

Nigun

Az általam vezetett Nigun tavaly volt 20 éves, ezt a nem is rövid időszakot talán ez a koncertvideó foglalja össze a legjobban, ami a riport bevágások miatt személyesebb is, mint a többi publikusan elérhető felvételünk. Én elsősorban, de nem kizárólag ezen beszélgetések miatt néztem már többször is vissza.

Parniczky Quartet Live at Jazz Festival "Unity"

Sajnos ez idáig nem készült igazán jó minőségű felvétel a Bartók darabjainak átdolgozásait megszólaltató zenekarom magyar felállásával, így azt a kijevi koncertfelvételt szeretném megosztani, amelyen a zseniális Carlos Bica nagybőgős és Dejan Terzic dobos voltak a ritmusszekció tagjai. Szaxofonon és tárogatón természetesen itt is Bede Péter játszott. Carlossal hatalmas élmény volt megismerkedni, ezért ennek a szép emléknek a felidézése miatt szeretem néha visszanézni ezt a videót.