Miért rendhagyó? Például a formáció elnevezése miatt. Joshua Redman ötlete volt, hogy játsszon együtt a 90-es évek elején a mainstream jazz dreamteamje. Készített a quartet egy ikonikus és azóta rongyosra hallgatott lemezt a stúdióban: ez volt a Moodswing 94-ben. Ma is elementáris hatású. Utána teltházas koncerteken játszották élőben Joshua Redman Quartet néven. A szaksajtó és a rajongók egy idő után Moodswing Quartetként emlegették, igazi izgalmas modern jazzt játszottak. Nem véletlen, hogy 2009-ben vinyl verzióban is megjelent. De hosszú távon nem lehetett együtt tartani ilyen kvalitású zenészeket, ezt Redman rögtön tudta, nem is próbálkozott vele. A négy zenész (Joshua, Brad Mehldau, Christian McBride és Brian Blade) karrierjét jól ismeri mindenki, aki a jazzt szereti. Ennyi dudásnak sok csárda kell, hogy inspiráltak maradjanak.
MoodSwing Reunion először csak egy stúdióban következett 26 év után. 2020-ban kiadták a RoundAgaint (erről annak idején mi is írtunk). Nyoma sem volt a régmúlt idők felidézésének, az All Stars játéka izgalmasabb és érettebb volt, mint valaha. Coltrane-t és Davist emlegették, mikor a sok év után magas szinten megvalósuló visszatérésre kerestek példákat. De itt négy ember tudta ezt megtenni, akik közben nagyon is aktívak voltak, amire nem nagyon találunk példát. Most pedig elindult idén a világturné, ennek pesti állomása lesz a november 3-ai koncert. A koncertre való ráhangolódás jegyében a teendő a következő: a Moodswing és a RoundAgain után tegyük a lejátszóba a most megjelent LongGone-t is, a legfrissebb albumot. Rendhagyó ez is, mert vadonat frissnek látszik - de az is, meg nem is – mint a mesében. Néhány recenzió ezért árnyékra is vetődött, mert az elkerülte a figyelmét, hogy a felvételeket 2019-ben rögzítették a New York-i Sear Sound Studióban. Vagyis a mostani világturné előtt a RoundAgain lemezre fel nem tett felvételeket jelentették meg – egyetlen kivétellel.
Ez a „Rejoice” az első lemezről ismerős Redman kompozíció koncertverziója (a San Francisco Jazz Fesztiválon rögzítették). Érdemes ezzel kezdeni az ismerkedést, mert ez előrevetíti, mire számíthat majd a Müpában a közönség. A zongora-bőgő párhuzam után érkezik a szaxofon szólama, szépen felépített ívet követ, amit játékosan, apró mozaikokra szed szét szárnyaló száguldásba kezdve - anélkül, hogy a hallgató egy pillanatra is elveszítené a dallamot, hogy aztán Meldhau, McBride és Blade pergő trió közjátéka után Redman visszatérjen a témához a végén összefoglalva. Mestermunka. A címadó „Long Gone' tipikus példája annak, ami a formáció legnagyobb erénye. Egyetlen felesleges hangot nem hallunk sehol, de mégsem válik egy pillanatra sem kiszámíthatóvá, és nem esnek az öncélú technikai virtuozitás csapdájába sem, ami a zenészek képességeit ismerve legalább akkora csoda. Ők a balance nagymesterei, ez az egész lemezen jól érzékelhető. A közös muzsikálás érdekében remekül működik a kontroll. A dallamot Redman tenorja bontja ki, Blade sűrű pergetése, Mehldau impresszionisztikusan finom akkordjai és McBride rugalmas ellenpontozása mellett. A „Disco Ears” tipikusan Redman szopránszaxofonjátékára épített installáció. Leginkább a „Statuesque” idézi Coltrane balladáit, szakrális elmélyülését a spirituális tenor meditáció során, miközben érdekes kollektív groove szól a háttérben. A „Kite Song” tipikus Redman kompozíció, a mesélő szaxofontónus mellett Meldhau szép szólójára érdemes külön figyelni. A zongorafelütéssel indított „Ship to Shore”-ban tenoron szép bluesos téma szól, bravúros Meldhau és McBride interakcióval.
Redman és formációja a csúcson van, bebizonyítják, hogy a csillagok szerencsés együtt állása, a tehetségek egymást inspiráló figyelme képes mindig jelentős alkotást létrehozni. A mi szerencsénkre.
Album: LongGone (2022)
Előadó. Joshua Redman Quartet
Kiadó: Nonesuch 075597910032
Stúdió: Sear Sound (NY)
Megjelenés: 2022. szeptember 9.
Zenészek:
Joshua Redman tenor- és szopránszaxofon
Brad Mehldau zongora
Christian McBride bőgő
Brian Blade dobok
Tracklist:
- Long Gone (7:21)
- Disco Ears (6:21)
- Statuesque (8:19)
- Kite Song (6:00)
- Ship to Shore (6:32)
- Rejoice (12:43)