A felvételi előtt kértem tőle egy személyes meghallgatást. Amint beléptem Jim grazi termébe egy kistermetű, kalapos, szemüveges, középkorú emberke fogadott, aki rögtön nagy örömmel és barátsággal köszöntött. Nagyon izgatott voltam, mint kelet-európai zöldfülű kölyök, aki most „fújni fog” a nagy New York-i sztárnak. Miközben feladatokat (zenei hallás teszt, improvizáció) adott nekem, végig olyan partnerként kezelt, hogy hamar minden félelmen, szorongásom elszállt. A meghallgatás végén éreztem rajta, hogy szereti a játékomat, azt mondta egy nyelvet beszélünk, és ő most fel is vesz! Nagyon sokat jelentett számomra, hogy egy ekkora művész, ilyen barátságosan, nyitottan, „allűröktől” mentesen viszonyult hozzám!
Gayer Mátyás Quintet feat. Jim Rotondi, 2018, Tubes Graz
A vele eltöltött öt év során rengeteget tudtam tőle tanulni. Hihetetlen gyors gondolkodása volt, kiválóan tudott zongorázni is, nem egyszer az óra nagy része azzal telt, hogy ült a zongoránál és megmutatta legkomplexebb reharmonizációit, amit mi követni is alig tudtunk. Talán a legfontosabb témakör számára a jazz nyelvezetének tanítása volt, rengeteg szólót kellett leírnunk, megtanulnunk. Sokat segített abban, hogy miként tudunk a szólókból ötleteket meríteni, és azokat a saját játékunkba beépíteni. A számonkérés mellett a vidámság is az óra része volt. Óriási humora volt, minden trombitás növendékének egyéni becenevet adott, az enyém „Hofi Dee” vagy „Danny” volt. Sokszor viccelt azzal, hogy beszélgetés közben a szavaimba vágva elkezdte énekelni azt a jazz standardet, amelynek dalszövege azonos volt a mondatom első szavaival. Pár év után már előre sejtettem, hogy mikor fog jönni az „éneklés”.
Ha valamiért vagy valakiért ki kellett állni, például, ha egy zenekari tag szerepet tévesztett és ezzel másokat kellemetlen helyzetbe hozott, azonnal előjött belőle a New York-i minden dörzsöltséggel felvértezett farkas és három jól elhelyezett nyugodt, de erős szóval helyre tette az ügyet.
Pure Imagination - 2016 Dark Blue
Diákként számíthattunk rá a hivatalos munkaidején kívül is. Ott volt velünk a stúdióban és szakértelmével menedzselte a folyamatokat, hogy a lehető legprofibb legyen a lemezanyag. Örömmel jött el velünk koncertezni is. Egyszer egy kis grazi kocsmában kellett egy zártkörű rendezvényen fellépnünk, melyre még nem találtam zongoristát, plusz fúvóst. Mikor ezt a problémát elmeséltem neki, magától felajánlotta, hogy eljön zongorázni. Végül lett másik zongorista és így Jim és én lettünk a két fúvós. Emlékszem, hogy a játékával és a szólók alatti ujjongásaival mennyi támogatást adott nekünk, zenésztársainak a színpadon. Óriási élmény volt vele együtt zenélni!
Angel Eyes - Excursions 1998
Jim részese maradt a zenei pályafutásomnak azután is, hogy befejeződtek az egyéni óráim vele. Eljött meghallgatni a koncertjeinket, gyakran egy-két szám erejéig csatlakozott is hozzánk a színpadon. Ott volt Jazz Zeneszerzés-hangszerelés Mester Diplomám diplomakoncertjén. Ezután beszéltünk arról, hogy tervez egy projektet, melyben az ő darabjait hangszerelhetném meg big bandre. Óriási megtiszteltetés volt ez az ötlet a Részéről számomra, és tudom, hogy nagyon szerettem volna ezt a közös munkát Vele, sajnálom, hogy erre már nem kerülhetett sor.
Utoljára személyesen 2023 decemberében találkoztunk Grazban, ahol jelenlegi tanárom Gerard Presencer koncertjét hallgattuk meg. A koncert után hármasban beszélgettünk Jim, Gerard és én, ami így egy feledhetetlen emlékké vált számomra!
Diploma koncert után, 2017, „a Mester és tanítványai”
Kedves Jim, köszönöm, hogy tanulhattam tőled, hogy ilyen nyíltsággal, barátsággal, segítőkészséggel fordultál felém mindig, ami számomra nagyon sokat jelentett és fog is jelenteni egész életem során!
Elment a világ egyik legjobb jazztrombitása, ami óriási veszteség a jazzszakma számára, jelentős méretű diszkgráfiájában Jim Rotondi emléke örökké velünk él tovább!
James Robert Rotondi
1962. augusztus 28. – 2024. július 7.
Saját felvétel: Claudio Roditi Trio feat. Jim Rotondi, 2013, Royal Garden Jazz Club, Graz
Fotó: Hofecker Dániel archívum, Halász Gyula