- A helyszín és az időpont valójában már nem is kérdés, ha jól tudom: évek óta dupla (teltházas) koncertet ad a Jazzation december 29-én a Zeneakadémia Nagytermében. Az idei extrák annál izgalmasabbak – de elsőként mégis arra lennék kíváncsi, hogy hogyan jön létre egy ilyen sorozat? 

VK: 2019 októberében egy nemzetközi művész-menedzsment workshopon vettem részt a Zeneakadémia Karrieriroda szervezésében. Elsősorban klasszikus zenei végzettségűeknek szólt a kétnapos alkalom, ahol alkalom nyílt a külföldi meghívott mellett a Zeneakadémia programigazgatójával is személyes konzultációra. Éltem a lehetőséggel, és ebben a tíz perces beszélgetésben felvetettem Csonka Andrásnak, hogy nagyon szívesen hoznánk a Jazz itt! sorozatba koncertet, mert amit csinálunk, az csodásan működik nemcsak jazzklubban, de koncerttermi környezetben. Andrásnak tetszett az ötlet, azt kérte, találjunk ki egy új műsort erre az alkalomra. Így ötlött fel bennünk, hogy Nica’s Dream című dalunk névadójáról, Pannonica de Koenigswarterről készítsünk egy koncertanyagot. Időnk végül bőven adódott rá a covid miatt: 2021. december 1-jén kerülhetett sor a bemutatóra. Ez volt az első telt ház – ez még a Solti Teremben, és ez “csak” egy – de 2022-ben már dupláztunk, 2023-ban és 2024-ben pedig folytattuk a duplázást, immár a Nagyteremben. Idén nem vártuk meg, hogy beteljen az első koncert, meghirdettük egyszerre a délutánit és az estit is. Amire büszkék vagyunk, és szívesen hangoztatjuk, az az, hogy ezek a koncertek úgy telnek be, hogy egy forintot sem költöttünk soha és nem is költünk fizetett hirdetésre a közösségi médiában. Hálásak vagyunk, hogy élő közösség a közönségünk – nem digitális. Ez a 21. században nagy kiváltság!

Nica's Dream - Zene: Horace Silver, szöveg: Dee Dee Bridgewater,
vokális feldolgozás: Szentgallay György

- Ez a közönség pedig ezek szerint mindig arra kíváncsi, amit elé tártok, amire meghívjátok őket.

VK: Pontosan! Óriási bizalmat érzünk, hogy mindig az aktuális ötletünkre a legkíváncsibbak! Tudjuk, hogy van olyan család, ahol oly mértékben kihasználják a duplakoncert adta lehetőségeket, hogy a szülők és nagyszülők beosztják, melyik koncert alatt ki vigyáz a családban a még-nem-koncertkompatibilis legkisebbekre, ki jön a délutáni és ki az esti koncertre. Az idei ötlet részünkről is ilyen generációkat összekötő koncepció: Borbély Mihállyal játszunk együtt egy félidőn át, aki – azon túl, hogy zenekari gyakorlatot tartott a Zeneakadémián a Jazzation diplomás jazzénekeseinek, Kanizsa Ginának és Bolyki Barnabásnak is – mint művész, a világhoz és a zenéléshez való hozzáállásával is közös példaképünk. Jazzben és népzenében is jártas alkotó – mindkét műfajnak fontos szerepe van a mi munkásságunkban is. A közös játék során sem volt nehéz megtalálni a közös hangot – alig akartunk a próbák végén hazamenni!...

- Milyen műsorra számíthat az, aki ellátogat december 29-én a délután 4 órai vagy este fél 8-as koncertre? Ugyanaz lesz a repertoár mindkét koncerten?

Nagyjából igen, de nem teljesen! (A legkíváncsibbak idén is jól teszik, ha mindkét koncertre jegyet váltanak!...) Az elmúlt húsz évünk legfontosabb dalaiból válogatunk a jubileumot ünnepelve, az emblematikus ötszólamú hangzás mellett pedig Borbély Mihály gondosan megválasztott fúvós hangszerei válnak a vokális textúra részévé. Ilyet eddig senkinek nem engedtünk meg, pláne nem kértük rá!... – de ezúttal biztosak voltunk benne, hogy a hallgatóság számára is rendkívül izgalmas lesz ez a konstelláció, még intenzívebbé és láthatóbbá-hallhatóbbá válik a számunkra mindig kardinális fontosságú, az itt-és-mostban születő közös játék önfeledtsége.

- Pillangóhatás címet adtatok a koncertnek – és egy pillangós lemez jelent meg néhány napja a kiadásotokban. Mondasz néhány szót a friss ‘Pannonica’ albumról is?

Nagy örömmel! Az album zenei anyaga regényes jazztörténet, mely a magyar felmenőkkel rendelkező jazzbárónő életét kíséri végig. Pannonica de Koenigswarter (1913-1988), aki különleges keresztnevét az édesapja, Charles Rothschild által Magyarországon gyűjtött lepkefajról, az Eublemma Pannonicáról kapta, a brit arisztokrácia legfelsőbb köreibe született. Mindene megvolt, amit csak kívánhatott, mégis olyasmire vágyott, amit pénzen nem lehet megvenni: valódi szabadságra.
Az Európából a jazz hívásának engedve a tengerentúlra érkező Nica ikonikus figurájává vált a New York-i jazzkluboknak. Számos jazz-zenészt karolt fel, inspirált és támogatott mecénásként és barátként az ‘50-es, ‘60-as években, emberszámba véve a társadalom peremére szorítottakat a szegregáció évtizedeiben. Támogatásának köszönhetően lemezek jelentek meg, szerződések köttettek: az utókor által jazzlegendaként ismert művészek számára kitörési lehetőséggé válhatott a tehetségük. És miközben dalok tucatjainak vált múzsájává, ő maga is meglelte a jazzben azt a szabadságot, amit olyan régóta keresett. Nica nem sejtette, amit mi már tudunk, hogy élete elementáris hatással lesz a műfaj alakulására. Éppúgy, ahogy egy pillangó sem sejti, ha szárnyrebbenése forgószelet idéz elő a Föld másik oldalán. Az album számunkra is nagyon személyes anyag - az első számra, magára az ötletadó Nica’s Dreamre úgy gondolunk egy ideje, mint a Jazzation ars poeticájára. A dalszövegben megfogalmazott “álom”, Nica víziója a mi missziónk: hisszük, hogy a jazzen keresztül egy elfogadóbb, jobb világ felé vezet az út. Oda igyekszünk hangról hangra, lépésről lépésre – szárnyrebbenésről szárnyrebbenésre.

Jazzation: Pillangóhatás
20 éves jubileumi koncert - vendég: Borbély Mihály

Jazzation: Várallyay Katus, Bolyki Sára, Kanizsa Gina, Bolyki Barnabás, Homor Máté (ének), vendég: Borbély Mihály (fúvós hangszerek)

Fotó: Várallyay Nóra, Jazzation