Az élvonalbeli énekesnő Lakatos Ágnes abban a helyzetben van, hogy művészetét nem csak gyakorolja, de tanítja is, jelesül a Liszt Ferenc Zeneművészeti Akadémián.

Van bármilyen elfogadott stílusirányzat, ami felé terelnétek a tanítványaitokat?

Igyekszem nyitottnak lenni az újabb irányzatok iránt is, de főleg a mainstream stílusban való elmélyedést ajánlom a tanulás kezdeti időszakában, hiszen ez adja meg az alapokat. Sőt, a doktori munkám során sokat vizsgáltam az afro-amerikai népzenét, és ez rádöbbentett arra, hogy oktatói munkánk folyamán is többet kellene foglalkoznunk a gyökerekkel, hiszen itt megtalálhatóak azok a hangképzési és intonációs sajátosságok, melyek a mai napig fontos jellemzői a jazz éneklésnek.

Melyek azok a stílusirányzatok, amelyeket maguk a mai fiatal énekesek leginkább favorizálnak?

Egyértelműen a modernebb irányzatokat kedvelik. A mostani növendékek sokszor már rövid tanulási folyamat után szívesen adnak elő kortárs jazz darabokat, melyeknek harmóniaváza, és dallama igen bonyolult, nehéz intonációjú, előszeretettel használnak hangeffekteket, sőt sokan közülük maguk komponálják dalaikat, és szöveget is írnak. Ezt nagyon kreatív dolognak tartom, de néha korainak is. Sok esetben pont a kötöttségek miatt nem tudnak szabadabban előadni, improvizálni, ami a jazz éneklés fontos része.

Jómagad eléggé merész, kísérleti zenész vagy, ami nehéz kenyér. Fogékonyak erre a tanítványaid?

A kísérletezés a bőgő-ének duó formációnkban nyilvánul meg leginkább, egy egész koncert ebben a felállásban tényleg merész dolog, de én ezt nagyon szeretem az intimitása, lélegzése, dinamikai finomsága miatt. A fiatal generáció fogékony minden szokásostól eltérő zenei megoldásra, formációra, szerintem nálam sokkal merészebbek. Az utóbbi időkben lényegesen többet énekeltem afro-amerikai népzenét, spirituálét és standardeket, pontosan azért, mert úgy éreztem, hogy abban van még hova fejlődnöm. Talán most vagyok megint abban a stádiumban, hogy a saját zenei anyaggal foglalkozzak mélyebben.

A jazz vokál domináns nyelve az angol. Kötelező előzetesen angolul tudni, hogy felvegyétek az embert?

Ez most már elengedhetetlen.

Nem mondok neveket, de van olyan énekes, aki nemigen tud beszélni angolul, mégis meggyőzően énekel azon a nyelven. Ez így azért elfogadható?

Én is úgy kezdtem angolul énekelni, hogy nem beszéltem a nyelvet, hiszen iskolában sohasem tanultam, 50 éves kor felett tettem le a nyelvvizsgámat. A mai napig dolgozom azon, – sokat hallgatok, olvasok, fordítok stb. – hogy javítsak a kiejtésemen, jobban értsem az anyanyelvi angol beszédet. A mai fiatal generáció jóval otthonosabban mozog angol nyelvterületen. A kérdésre válaszolva, ha valaki kommunikációban angolul nem olyan erős, de énekes előadása meggyőző, az azért lehetséges, mert érti a szöveget, jó a zenei füle. Fontos megjegyezni, hogy énekelni a legtöbb idegen nyelven könnyebb, mint beszélni, ennek hangképzési okai vannak, az énekelt szöveg artikulációja és akusztikája eltér a beszélt nyelvtől. Mindezektől függetlenül mindenkit az angol nyelv magas szinten történő elsajátítására ösztönzök.

Amikor valaki felvételizik nálatok, kipróbáljátok az improvizációs készségét? Arra akarok kilyukadni, hogy ez a készség elsajátítható-e vagy nem. És ha nem, de mondjuk az illetőnek gyönyörű hangja van, minden mást meg tud csinálni vele, akkor felveszitek vagy eltanácsoljátok?

Az improvizációs készség mindenkiben benne van, mi tanárok megpróbálunk minden eszközt bemutatni ahhoz, hogy ezt a képességet előcsalogassuk, fejlesszük. Természetesen a felvételiken kérünk intonációs és rögtönzési feladatokat is. Véleményem szerint a jazz énekes mindig improvizál, nem feltétlen csak akkor, amikor scat szótagokkal virtuóz figurákkal brillíroz, hanem amikor pl. egy hangulat hatása alatt másképpen formálja meg a dallamot, másképp súlyozza a szöveg ritmikáját, vagy egyszerűen dinamikailag változtat előadásán.

Milyen a felhozatal fiatal énekesekben?

Nagyon jó. És egyre több a fiú.

Hogy hangzanak a mieink összevetve az európai és az amerikai átlaggal?

Az amerikai énekeseknek a jazz a saját népzenéjük, nyilvánvaló, hogy velük bármilyen összehasonlítás nem lenne szerencsés. Az európai jazz énekesek amellett, hogy elsajátították e műfaj alapjait, sokan közülük megpróbáltak valamit hozzátenni a saját zenei kultúrájukból. Hihetetlen, hogy milyen kreatív énekesek vannak közöttük, és így a magyarországi előadók között is, hiszen  az úgymond „szabályos” standard éneklés mellett egészen új frazírozási, hangképzési technikákkal fűszerezik előadásmódjukat.  Én úgy fogalmaznék, hogy hazánk jazz énekesei közül jó páran megállnák a helyüket a nemzetközi színpadon is.

A tanítástól teljesen függetlenül, merre tart zeneileg Lakatos Ágnes?

Új zenei anyag létrehozására készülök,  a férjem - Csuhaj Barna Tibor - szerzeményei adják ennek a fő bázisát, akinek a darabjai engem nagyon inspirálnak. Mellette két kiváló kollégámat sikerült megnyernem a közös és kreatív munkára, – akik már a doktori koncertemen is szerepeltek –  hogy részt vegyenek egy album elkészítésében, Pozsár Máté zongorista-zeneszerzőt és Pusztai Gábort, aki az ütőhangszerek mestere.   

Van még álmod, amit szeretnél megvalósítani?

Nagyon sok. A prioritás most a zenei elképzeléseim megvalósítása, lemez, koncertek stb. Szeretnék egy könyvet írni a doktori témámból, és elutazni egy nagyon távoli országba. Remélem, összejön.

Nagyon köszönöm Ági.

Fotó: Gramofon archívum