A „Bartók Electrified”, a Párniczky Quartet Bartók műveit feldolgozó, debütáló albuma 2018-ban jelent meg a BMC kiadó gondozásában. A lemezbemutató még az évben a Budapest Jazz Clubban volt, azóta a kvartett felállásában is történt változás, és a stúdióban rögzített zene is változott. Nemcsak a jazz közhelynek számító „soha nem hangzik el ugyanaz” törvénye miatt, az okok sokkal inkább a négy év alatt bejött új impulzusok, új gondolatok, az azóta felvetődött új kérdésekre adott új válaszokban találhatók. A felállásban egy változás történt, a lemezen bőgőző Hock Ernő helyét Gyányi Marcell vette át, a többi poszton viszont az eredeti alkotó gárda változatlan maradt, így a zenekarvezető Párniczky András gitározott, Bede Péter szaxofonon és tárogatón játszott és Baló István dobolt. A GetCloser fesztivál második, pénteki napján a Bartók műveket feldolgozó lemez anyagát hallhattuk, megújult formájában.

Talán senki nem várta úgy 2016 eljövetelét, mint Párniczky András. A Genfben, diplomataszülők gyermekeként 1972-ben született gitáros, a bécsi American Institute of Music-ban, a budapesti Erkel Ferenc Zeneiskolában és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen végezte tanulmányait, és közben egyre erősebben érlelődött benne zenében megfogalmazott gondolatai Bartók műveinek egyedi feldolgozásával való bemutatása. Tervei megvalósítására azonban a szigorú szerzői jogok miatt várnia kellett. Minden alkotó halála után 70 évig ezek a jogok az örökösökre szállnak, és haláluk után az ő örököseikre, egészen addig, amíg a 70 év le nem telik. Ebben az időben csak a szerző örököse engedélyével lehet nyilvánosan felhasználni a színdarabokat, regényeket, zeneműveket, fotóművészeti vagy éppen képzőművészeti alkotásokat. Bartók Amerikában hunyt el 1945-ben, hátrahagyott életművét két fia, a Magyarországon maradt ifjabb Bartók Béla (1910–1994) és az 1942-ben az Egyesült Államokba kijutott, a haditengerészetnél is szolgált Bartók Péter (1924-2020), valamint második felesége, Pásztory Ditta (1903-1982) megosztva kezelték. Bartók Németország és a közép-európai régiónak jogait idősebb fiára bízta, a világ többi részére vonatkozó jogokat pedig Pásztory Ditta és Bartók Péter örökölte. Bartók Péter örökösi joga csak 2020-ban járt le, ugyanis az USA törvényei a szerző halála után 75 évig védik a szerzői jogokat. Ezzel szemben a zeneszerző idősebb fiának örököse, Vásárhelyi Gábor, ifjabb Bartók Béla unokaöccse, 2016. január elsejétől már nem rendelkezhet a Bartók örökség európai részének jogával.

Párniczky András a jogkorlátozást borzasztóan igazságtalannak érezte, és nem azért, mert nem akart volna fizetni szerzői jogdíjat. Mint a lemez megjelenésekor mondta: „Bartók olyan, mint a Nap. Ha kiállsz napozni, változtat rajtad, de te nem változtatsz a Napon. Lehet, hogy kifekszem, aztán csúnyán leégek. Ettől még a Nap nem sérül. Nem tudunk negatívan visszahatni rá. Az eredeti Bartók-partitúra sem lesz rosszabb attól, ha valaki rossz feldolgozással áll elő. A rossz úgyis eltűnik, eddig viszont a jónak sem volt esélye.” A feldolgozások esetében zéró tolerancia elvét alkalmazó örökösöket különben nem a pénz motiválta, - letiltott produkciók után nincs mit követelni - gyakorlatilag tilos volt feldolgozni Bartókot, a műveket valamilyen más formában, vagy más hangszereléssel, esetleg más történet keretében bemutatni, mert szerintük sérült volna a mű integritása. Véleményüket tiszteletben tartva, és bizonyos határig megértve is, lehetett volna vitatkozni a zéró toleranciával, de eddig nem volt érdemes, most meg már, reméljük szerencsére, nincs min. Mindenesetre sok zeneszerető örülhetett velem együtt, mikor olyan új feldolgozások kerülhettek bemutatásra, mint akár a MAO Bartók „Tizenöt magyar parasztdal” című művének nagyzenekari feldolgozása David Liebman közreműködésével. Párniczky András már tanulmányai során, mikor 2001-től 2002-ig Hollandiában a hágai Holland Királyi Zeneakadémia ösztöndíjas tanulója volt, és részt vett a Berklee College of Music perugiai nyári kurzusán, gondolkozott azon, vajon hogyan szólalna meg Bartók zenéje elektromos hangszerrel. Hosszas elemzés után végül a Mikrokozmoszból, a 10 könnyű zongoradarabból és a Kontrasztokból válogatott. A Mikrokozmosz darabjait annak idején maga Bartók zongorázta, a Benny Goodman felkérésére klarinétra, hegedűre és zongorára írt kamaradarabja, a Kontrasztok (Sz. 111, BB 116) a világhírű jazz-klarinétos, Szigeti József és Bartók Béla alkotta trió előadásában került felvételre a nálunk is megjelent lemezritkaságon. Ez volt az egyetlen alkalom, amikor Bartók kamarazenéjében fúvós hangszert alkalmazott.

A kiszemelt darabok többsége majdnem egy az egyben, csak harmóniákkal bővítve került a repertoárba, de voltak aztán olyanok is, amelyekhez nagyon hozzányúlt. Az 1938-ban, Amerikába érkezésekor írt Kontrasztokból a három darab közül az utolsó, a „Sebes” feldolgozása került Andrásék repertoárjába. Az 1926 és 1939 között született, a zongoraoktatást új alapokra helyező, 153 progresszív darabból álló, hat kötetbe rendezett Mikrokozmoszból a „Bolgár ritmus”, a „Nagy szekundok”, a „Falusi tréfa”, a „Csónakázás”, a „Szinkópák”, az „Alátevés”, valamint a Baló István javasolta „Meg kell a búzának érni” került feldolgozásra. Bartók Mikrokozmoszában a teljesen kezdőknek szóló etűdöktől kezdve egész virtuóz darabok is megtalálhatóak, és mára a zongoraoktatás szerves része lett. Megjegyzem, amit Bartók is megjegyzett, azon kívül, hogy „ez a mű azoknak a zenei és technikai problémáknak a szintézisére próbál megoldást nyújtani, amelyek az eddigi zongoraművekben nem oldódtak meg, de ezek a darabok más eszközökön is lejátszhatók”. Valószínűnek tartom, bár bizonyítékom nincs rá, hogy Bartók az 1908-ban keletkezett, és szintén oktatási célokra szánt 10 könnyű zongoradarabból bekerült „Frusztráció” és a „Medvetánc” más hangszereken történő lejátszását sem tartotta volna kizártnak. Ahogy eddig a jazz irányából történt megközelítések nem szentségtelenítették meg Bartók műveit, úgy a Párniczky Quartet mostani értelmezése sem tette ezt a XX. század zeneszerző géniuszának műveivel.

Nem akarták Bartókot jazzesíteni, csak kellő alázattal és tisztelettel a maguk eszközeivel bemutatni Bartók improvizációkra ösztökélő zenéjét. A világ harmóniáját, a bennünket körülvevő emberfölötti rezgéseket, a bolygók rezgéseit jelenítették meg zenéjükben.

Ahogy Párniczky András egy interjúban kifejtette, ez egyáltalán nem elrugaszkodottnak tűnő gondolat, hiszen „a skálákat, akkordokat, a felhangrendszert, amelyeket ma is használunk, az ókori görögök mintegy melléktermékként hozták létre a bolygók tanulmányozása közben. Ezer évvel később meg műszerek igazolják, hogy nem tévedtek.” Bartók tiszta forrása is innen eredhetett.

A kvartettnek sikerült eljutnia a tiszta forráshoz, a transzcendens kapcsolat létrejött, és koncert alatt megtörtént a csoda. Másfél órára kiléphettünk a hétköznapokból.

GetCloser /  MoMKult, 2022. március 4.

Fotó: Somogyvári Péter