Esetünkben a véletlen és a vaslogika találkozott, ugyanis éppen az említett 2019-es koncert okán a „Még egy kört!” megnevezés nyugodtan lehetett volna az újabb Háló-szereplés szellemes címe is, de a valóságban a Kárpáti Róbert vezette Gypsy Jazz Band viseli ezt a mókás nevet. Roby egyébként hihetetlenül aktív, naptára zsúfolásig tele van meghívásokkal, érdemes elolvasni a Fidelio honlapján megjelent interjúját.

 A jazzklub vezetője, Schön György nem kis büszkeséggel említette bevezetőjében, hogy ez a 129-ik összejövetel. Jómagam, ha nem is voltam mindig jelen, de a félszázat biztosan eléri látogatásaim száma 14 év leforgása alatt. Természetesen 2019 nyarán is ott voltam Roby koncertjén, aki akkor egészen más formációval szerepelt és egészen más stílusirányzatot képviselt.
Ezúttal tehát, mint említettük Roby a Még egy kört! Gypsy Jazz Band zenészeihez csatlakozott, de elhozta énekesnő lányát, Myriamot is, sőt a Szlovákiából Budapestre települt elképesztően tehetséges klarinétvirtuózt, Babindák Istvánt is bevonták a különleges „projekt” megvalósításába.

Ez a Django Reinhardt és Stephane Grapelli nevével fémjelzett „manouche jazz” igazán reneszánszát éli Nyugat-Európában és már nálunk is. Elképesztően hatásos, amikor három gitár és nagybőgő diktál olyan ritmusorgiát, ami minden jelenlévőt magával ragad. Ez a ritmusszekció aztán mindvégig keményen dolgozott, még akkor is, ha a frontemberek (Roby Lakatos, Bóni László hegedűsök és Babindák István klarinétos) mellett mindenki más is bőven kapott szólózási lehetőséget. (Kökény László és Makk András jazzgitárosok és Kárpáti Róbert a különleges manouche gitárral.)  Django kompozíciói közül elhangzott a Daphne, a Troublant Bolero és a Tears, de a Coquette, a Seule ce soir, az I Wish You és a Nina is ebben a modorban került sorra. Külön kiemelném, hogy Djangonak az 1939-ben Párizsban lemezre vett „Hungaria” c. szerzeménye is szerepelt a műsorban, ami jól mutatja, hogy a nagy gitárművész pontosan tudta, hogy Magyarországon és már az ő korában éppen Párizsban és másutt is hány kiváló cigány muzsikus képviselte a legmagasabb művészetet a zenei világ különféle területein.

Az első szettben Flór Noémi nemcsak néhány remek bőgőszólóval, de a „Blue Skies” c. Irving Berlin standard eléneklésével is színesítette a programot. Nos, ilyen hosszú első félidő még talán soha sem volt a Hálóban. Nagyon tudtuk értékelni, hogy ezek a vérbeli muzsikusok olyan önfeledten játszottak, annyira élvezték a közönség élénk reakcióit, hogy senki sem észlelte az idő múlását. A szünetben sokan akarták dedikáltatni Roby lemezeit, közös fotók készültek, mindenki örömmel beszélgetett, nagy volt a nyüzsgés.

A szünet után Deseő Csaba beszélgetett Robyval és Babindák Pistával, majd újra indult a zene, ezúttal már Myriam énekét kísérte a zenekar. Természetesen hallhattuk a francia dalirodalom olyan remekeit, mint a „La vie en rose”, amit az amerikai művészek is rendre műsorukra tűztek. De a világszerte legismertebb – magyar szerzőtől származó francia dal – Kozma József „Hulló levelek” (Autumn Leaves) c. kompozíciója is sorra került, természetesen mindkettő francia nyelven. A mindenki által jólismert jazz standard, az „All of Me” angolul, az „Ez a vonat” pedig magyarul hangzott el. Hallhattuk még a Django repertoárján is szereplő amerikai dalt, az „I’ll See You in My Dreams”-t, de a „Joseph, Joseph” és a latin ritmusú „Sabor a Mi” is nagy sikert aratott.

Hátra volt még egy igazi meglepetés. Nem először volt a Háló vendége, a tavasz óta itt tartózkodó házaspár, Ray Brown Jr. és ukrán felesége. A jazzénekes Ray májusban a Juhász Gábor Quartet kíséretével nagysikerű koncertet adott a Hálóban, és azóta is gyakori vendégek a nézőtéren. Már máskor is sikerült rávenni a „beszállásra”, ez most is megtörtént. Harry Warren népszerű jazz standardja, a „There Will Never Be Another You” került előadásra, mégpedig Ray és Varga Dávid vokál-kettősével. Ezt már nem lehetett tovább fokozni, így zárult az extrém hosszúságú és hangulatú est!

S4 Háló Jazzklub,  2022. október 25.
Fotó: Deseő Csaba