
A hallgatóság létszámát tekintve a várakozásokat felülmúló Syrius Legacy & Rákfogó után a Gödi Jazz Napok június 28-án a Dresch Quartet koncertjével folytatódott, július 12-én pedig a Borbély Polygon játékával zárult. Mind a két eseményt helyi kezdeményezésű zenekarok rövid koncertjei egészítették ki.
A Dresch Quartet a szokásos formáját hozta. Ez a gond azzal, ha az egyik legjobb magyar zenekar évente érkezik Gödre, és minden alkalommal hibátlanul játszik – nem látom értelmét ismételni azokat a szavakat, melyek méltatják a dallamvilág, az improvizációk és a játék tökéletességét. Lukács Miklóst, ahogy két évvel ezelőtt, úgy idén is két formációban hallhattuk, így zsenialitása több köntöst is ölthetett.
A cimbalmos, Borbély Mihály és Dés András kalandozásának, tökéletes egyensúlyban zajló “trilógusának” szemtanújaként egyre többször indítom el a lemezüket,
várom a következőt, és figyelem, mikor lépnek fel ismét, és szerintem nem csak én vagyok így ezzel.
A közönség a koncerteken tapsviharral méltatta a zenészek kiapadhatatlan kreativitását.
A Gödi Jazz Napok történetében először került arra sor, hogy a Belga Sörház termében ültünk az időjárás miatt. Azt hiszem, fogunk még találkozni mind a három zenekarral Gödön, és reméljük, hogy azokkal is, akiket az eső ezúttal elijesztett!
Dresch Quartet fotók: Wagner Sara
Borbély Polygon fotók: Wagner Sara