Az „Easy Landing” nyitószáma, a „Heavy Guys”, egy John Coltrane világát felidéző kompozíció segítette szelíden jazzbe landolni a közönséget. A szabadba ívelő improvizációk egyből kizárták fejünkből a kinti világot, majd a főmederbe torkollva pedig már ellazulva adhattuk át magunkat a sodró zenének. Megérkeztünk Bágyi Balázs világába, és ha már ez ilyen kellemes élményeket hozott, a végén tapsoltunk is, amit menet közben még nem mertünk megtenni. A zenekar bemutatásakor, a nevek elhangzása után még bátrabban mertünk tapsolni, mert a zongorán Oláh Dezső, az altszaxofonon Soso Lakatos Sándor és a bőgőn Oláh Péter játéka Bágyi Balázzsal együtt természetesen már az első percektől lenyűgözött minket.

A landolás után a „2020” lemezről ismert, leginkább a post-bophoz kötődő, változatos dinamikájú szerzemények újra a felhők fölé emeltek. A folytatásban Oláh Dezső zongora bevezetőjével indult szerelmi vallomás, a Song for Bella ismétlődő, lágy dallamai után a lemez számsorrendjét hűen követve a lendületes „Tricky Juice”, majd az újra a szívhez szóló „Lyric Song”, végül a különleges ritmikájú, Oláh Péter szenzációs bőgőszólója után Soso remeklésével folytatódott, és Bágyi Balázs parádés dobszólójával záródott „Gimme Five” már a nézőtéren is energiarobbanást hozott.

A második rész is az „Easy Landing” lemezen található kompozícióval kezdődött, mégpedig a páratlan beosztású lüktetésével karibi hangulatot adó címadóval. Maradva a 2014-es évjáratnál, a repetitív motívumokból álló, Zarathusztra bölcseleteit idéző „Clarity” került sorra. A következő két darab, a „Fairy tale” és a „Decade 5” viszont új szerzemény, és szeptemberig a BBNQ további koncertjein lesz hallható. A fogadtatásuk biztatást adhat a készülő lemezhez, már menet közben is hangos ováció fogadta mindkettőt, a végén pedig a vastaps visszahozta a színpadról levonult zenekart. A ráadásban az „Április elseje” játékos témája igazi örömzenére adott lehetőséget, amellyel éltek is, a zenekar minden tagja élvezte a közös játékot. Mindenkinek sikerült saját egyéniségéből hozzáadni valamit a közös sikerhez és a szabad szárnyalás után eljött a könnyed földet érés pillanata, mindenki elégedetten inthetett búcsút.

A jubileum kapcsán illő áttekinteni az elmúlt tíz év állomásait, és a New Quartet elődjéről is szót ejteni. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola jazz tanszakán Kőszegi Imre tanítványaként 1998-ban kitüntetéses diplomát szerzett Bágyi Balázs első saját zenekarát 2004-ben alapította, a sajátos magyar ethno-jazz zenét játszó, zongora nélküli, két fúvóssal felálló kvartettjében már akkor is Oláh Péter bőgőzött, Hámori János trombitán és szárnykürtön, Tűzkő Csaba szaxofonon és tárogatón játszott. A számos fesztivált megjárt, 2011-ig létezett Bágyi Balázs Quartet zenéjét két lemez őrzi, debütáló albumuk a „Valahol máshol” után a Salamon Beátával készült „Magyar Zene” jelent meg. A 2013-ban alapított New Quartet nevű új zenekarába, a ’73-as születésű Balázs, a fiatalabb korosztály jeles képviselőit hívta meg zenélni. Ebben az elsősorban post bop elemekből építkező akusztikus kortárs jazzt játszó szaxofon-zongora-bőgő-dob felállású kvartettben Oláh Dezső (1986) zongorázik, továbbra is Oláh Péter (1979) bőgőzik, és az első években Ávéd János (1983) szaxofonozott. A kvartett már említett első, és a két évvel később, 2016-ban megjelent „Continuity Jazz Suite” című lemezén is ő játszott. Utána viszont már számos elfoglaltsága miatt nem tudta egyeztetni a további feladatokat, így barátsággal távozott.

A kvartett tovább fiatalodott, helyére a Hollandiában végzett, üstökösként feltűnt Soso Lakatos Sándor (1988) került, és a még abban az évben megjelent „Homage to Shakespeare” lemezen, melyen vendégként Balázs évfolyamtársa, Pocsai Kriszta is énekelt, már ő szaxofonozott. A kvartett 2017-ben még egy lemezt készített Krisztával, ez estben inkább Kriszta a kvartettel, a „Tribute to Ella” üde színfolt a zenekar történetében, Bánkon is bemutatták, és a fesztiválon fellépő amerikai énekesnők elismerését is kivívta.

A következő lemezük is vendégszólistával készült, de trombitással és kínaival. Li Xinochuan budapesti koncerten élőben is bizonyította, van jazzélet a Nagyfalon túl, amiről jószerivel eddig csak a kínai turnékról hazatérő kvartett élménybeszámolóiban hallottunk. A pandémia alatt jelentkeztek újra, az ezen a koncerten is játszott „2020” című albummal, melyet először a BJC zártkapus Raktárplusz koncertjén mutattak be, és végül 2021-ben jelent meg az eddigi utolsó, a „Satie in Jazz”, a különös francia zeneszerző művei ihlette zene.  

A jubileumi évben van mire visszatekinteni, lesz mit ünnepelni a következő koncerteken. A BBNQ az egyik legtermékenyebb hazai formáció, és mivel a lemezeiken megjelent kompozíciókat szinte kivétel nélkül Bágyi Balázs írta, így ő is a legnagyobb saját repertoárral rendelkező szerzőink közé sorolható. Várjuk az őszt, az új lemezt, a nagykoncertet, de addig is sok sikert a jubileumi hétköznapokhoz!

Budapest Jazz Club, 2023. február 2.
Fotó: Somogyvári Péter