Varga Bendegúz 2015-ben alapított, kvintettként indult első zenekarában Ávéd Jánoson és Bögöthy Ádámon kívül Czirják Csaba és Fenyvesi Márton gitározott. A két gitárossal felállt ötös a 2018-ban megjelent „Goldmund” című albumon, és az azt követő lemezbemutató koncerteken Mester Dániellel két szaxofonossal felálló szextetté bővült, majd Czirják és Mester távoztával Bendegúz immár kvartetté szűkült zenekarával kezdte új terveit megvalósítani. Négyüket a közös zenei múlton kívül, mai napig szoros baráti szálak kötik össze. Jazzéletünk egyik legsokoldalúbb szaxofonosát, Ávéd Jánost, még a mai Bartók Konzervatórium jazztanszakának jogelődjében, a Postás zeneiskolában ismerte meg, Bögöthy Ádámmal pedig immár közel egy évtizede alkotja felesége, Karosi Júlia kvartettjének ritmusszekcióját. Fenyvesi Marci Bendegúz évfolyamtársa volt az LFZE Jazz Tanszakán, ahol az őt váltó Komjáti Áron egy évvel később kezdte tanulmányait. A 80-as években született társai között az 1976-ban született Bendegúz korelnökségének egyszerű magyarázata van, szülői elvárásoknak engedelmeskedve szorult egy időre háttérbe életében a zene. Az ELTE Természettudományi Karán a tisztes polgári foglakozásra jogosító terület- és településfejlesztő geográfus diploma megszerzése után kezdte komolyabb zenei tanulmányait, és került egy évfolyamra a zenében kitérők nélkül haladó, fiatalabb korosztállyal.

Bendegúz bevezetőjében elmondta, a repertoárba választott első két kompozícióját szvitszerűen, egyben játsszák majd a vendég nélkül színpadra vonult kvartettel. Beszélt a magánkiadásban megjelent debütáló lemeze után felmerült kétségeiről, választott útjában való hit elbizonytalanodásáról a Tom-Tom Records gondozásában végül megjelent második lemezükig eltelt hosszú öt év alatt, mikor a koncertnaptárában aligha találhatott üres lapokat, azonban saját zenekarával kevés lehetőséget kapott, és a „Fable” írása közben felvetődött benne. A szaxofon és a dob közös játékával indult kompozíció az intró után bekapcsolódott gitárral és bőgővel egyből bemutatta azt a Szakcsi Lakatos Béla által ideálisnak tartott, nagyközönségnek is befogadható, de a szakma elismerését is kiváltó zenét, amely az egész koncertet jellemezte. Gimnazistaként Bendegúzra is nagy hatással volt korosztálya, a legutolsó rock forradalomként jellemezhető 90-es évek punk, hard rock és indie rock alapokat ötvöző zenéje. Ő maga is osztálytársaival alakított rock együttesben ült először a dobokhoz, a jazz felé jóval később kezdett érdeklődni. A korszak emblematikus zenekara, az amerikai Soundgarden zenéje továbbra is benne él, énekesük, a tragikus sorsú Chris Cornell „Spoonman” című szerzeményét a „Goldmund” lemezén is feldolgozta. A szvit a legutóbbi, második lemezre került Cornell szám, a „The Day I Tried to Live” jazzre hangszerelt változatával fejeződött be.

Megérkezett Tzumo, egykori tanárának, a Berklee professzorának írt szerzeményével folytatódott a koncert. A virtuóz harsonás, Hal Crook maga is a bostoni campuson szerzett diplomát, majd a jazz-improvizáció egyik vezető tanáraként Tzumon kívül többek között Esperanza Spalding, Antonio Sanchez, Lionel Loueke és Chris Cheek tartozott tanítványai közé. A „Blues for Crook” munkássága előtt tisztelgett. A „Seed” Varga Bendegúz élete első kompozíciója a „Goldmund” lemezen lett elvetve, és bő termést hozott. Abból a vetőmagból sarjadt később a második részt nyitó „Credo” is, amely talán a legerősebben kötődik első albumhoz, tovább víve annak gondolatiságát, hangzásvilágát.

Bendegúzt régi baráti viszony fűzi Tálas Áronhoz. Ebből adódva kérte fel, hogy szerezzen egy dalt az akkor még készülő lemezre, amit Áron készséggel teljesített. Ahogy a koncerten is tapasztalhattuk, az „Elastico” tökéletesen passzolt a többi beválogatott kompozíció változatos, de egységes összképébe. Végül a címadó „Chasing Your Dreams” dallamaival búcsúztak volna, azonban a közönség is tovább kergette álmait, melyek a ráadásban valósággá váltak. A „Without a Song”, Vincent Youmans 1929-ben eredetileg filmhez írt, majd Amerika szerte slágerré vált dala a zenészeknek is ajándék volt remek szólókra, egy jó ízű, felszabadult örömzenélésre.

A javarészt a „Chasing Your Dreams” kompozícióira épült koncert maradandó élményt adott. Akik ismerték Bendegúz első lemezét, többnyire annak folytatását, továbbgondolást vélték felfedezni a tavaly megjelent albumban, beszámolómban is többször utaltam a Goldmundra, így a koncert kapcsán sem árt felidézni, kiről is volt sok esetben szó, emellett segít a zenében megfogalmazottak hátterének jobb megértésében.

Bár kolostorba nem küldték, Bendegúz története sok ponton egyezett az irodalmi Nobel-díjat kapott német-svájci író, költő és festő Hermann Karl Hesse (1877-1962) 1930-ban megjelent Nárcisz és Goldmund (Narziß und Goldmund) című regénye egyik főhősének történetével. A középkorban játszódó elbeszélésben a keresztény misszionárius családban született Hesse önéletrajzi elemekből merített. Szülei egy kolostor evangélikus-teológiai szemináriumába küldték, Hesse viszont nem tudta elviselni az iskola szigorú légkörét és 1892 márciusában megszökött a tanintézetből, depressziós fázisba került. Elbeszélésének hőse, Goldmund serdülőként szintén egy kolostorba kerül, mivel apja mindenáron szerzetesi, szellemi életet szán neki. A kolostor legifjabb és legbölcsebb tanítómestere, Narziss, az ész és a szellem embereként felismeri, hogy a zárt, csak a vallásnak és tudományoknak élő szerzetesi világ helyett Goldmund sorsa az érzelmek és szenvedélyek megélésére és kifejezésére rendeltetett. Narziss bíztatására Goldmund elhagyja a kolostort, hosszú vándorútja során kielégíti szabadságvágyát. Megtanul becsületesen és tisztességgel dolgozni, de ha mindent tökéletesnek lát, akkor is képes továbbállni. Kitanulja az alkotás művészetét, szobrász, fafaragó és festő lesz, hogy aztán élete vége felé újra találkozzon az őt tökéletesen megértő Narziss-szal, aki segítő kezet nyújt a mennyet és a poklot is megjárt, bajba jutott vándornak. A szellem és a test, egymás ellentétei ők, akik ketten közösen adják ki azt a harmóniát, amit minden ember keres a saját életében. Önállóan egyikük sem képes igazán teljes életet élni, amikor azonban végül Goldmund szobraiban gyönyörködnek a kolostor kertjében, hirtelen mindketten rádöbbennek, hogy megszületett a tökéletes harmónia: a művészet magában egyesíti mindazt, ami szellemi és testi, hogy létrehozza a csodát. Hesse szavait idézve: „Mindenkinek csak egyetlen igazi megbízatása van: hogy önmagára találjon. Végezheti, mint költő, mint őrült, mint próféta, vagy mint bűnöző. Ez nem a mi dolgunk, sőt végső soron jelentősége sincs. Nem az a dolgunk, hogy kitaláljunk magunknak egy sorsot, hanem az, hogy megtaláljuk saját magunkat, s azt teljességgel és töretlenül éljük végig."

Zárásként idézem Juhász Gábor a „Chasing Your Dreams” lemezről honlapunkon megjelent sorait:

„Mindannyian kergetjük az álmainkat. Szerintem az egyik legfontosabb erény az, ha az ember nem adja fel a kergetést. Bendegúzék ezzel a lemezzel utolérték az álmaikat és ehhez szívből gratulálok!”

Harmónia Jazzműhely / Budapest Jazz Club, 2024. október 12. 

 Fotó: Somogyvári Péter