Ha valaki kamaszként a színpadon is kipróbálja a gitárt és a dobot, de hangszereivel később csak üzletel, mert belátja, hogy mások fényévnyivel tehetségesebbek, az önkritikus. Nos, ez vagyok én. Tizenévesen, 1975-78 között volt szerencsém hallgatni Kiss Ernő kiváló debreceni dzsesszzongoristát, ahogy otthon örömzenél, és ezután már a fiával folytatott ádáz gombfocimeccsek mellett a zenéért is jártam hozzájuk. Majd a Debreceni Jazz Napok rendszeres vendége lettem: hallottam élőben Pegét, Csíkot, Babost, Namyslowski pedig akkora hatással volt rám, hogy 17 évesen Varsóig vonatoztam a Jamboree-ra. Ötven felett újra koncertekre kezdtem járni. A klasszikusok mellett a fiatalok produkciói érdekelnek: ők a műfaj megújításának kulcsemberei, ezért megérdemlik a kitüntetett figyelmet. Önöktől is, kedves olvasók!
Fordulatokkal teli út vezetett odáig, hogy napjaink két legjobb magyar jazzhegedűse egy színpadra álljon. A jazz, a népzene és a világzene határterületén mozgó Lantos Zoltán és Kézdy Luca május 25-én szombaton telt házas koncertet adott a Nyitott Műhelyben. A saját pályát bejáró, de hasonló zenei attitűddel építkező két zenész bepillantást engedett az előzményekbe. A magyarjazz.hu munkatársa első kézből kapott információt arról is, amikor egy váratlan és véletlen baleset miatt csaknem meghiúsult a hosszú évek óta tervezett fellépés.
Két arcát is megmutatta Snétberger Ferenc 2019 tavaszán Budapesten. Előbb április elején szólókoncertet adott a MÜPÁ-ban, majd április végén a tanítványaival játszott a Vigadóban. Mindkét produkciójával újra bizonyította, hogy kivételes talentum, kivételes mentor, kivételes ember.
Két nappal a jazz-rock úttörőjeként is emlegetett John McLaughlin gitárpápa húsvéti budapesti koncertje előtt egy fiatal magyar gitáros, Gotthárd Mihály is megmutatta kvalitásait és azt, hogy a fúziós műfajnak lehet még jövője Magyarországon.