A kantin ajtaja halk szisszenéssel jelezte, hogy valaki belépett rajta. Marlon csak egy lemondó sóhajtást tudott kipréselni magából, amolyan konstatálás gyanánt; meglepődött volna, ha ezegyszer nyugalomban meg tudja inni a napi immunizáló koktélját.
- Kapitány úr, szabad egy percre?
- Ezt úgy kérdezi, mintha lenne választásom.
Az ironikus reakció szemmel láthatóan összezavarta a tudóst, Marlon kénytelen volt megkegyelmezni neki.
- Ki vele, Lorens, mi a baj?
- Nos, a számítógép újabb anomáliát jelzett, ezúttal a hanganyagok analizálása során.
- Ez miért olyan meglepő az ön számára? Tegnap kezdtük el a fennmaradt hangzóanyagok rendszerezését, éppen ideje, hogy valami történjék, nemdebár? Egyébként miféle anomáliára lehet bukkanni abban a gyűjteményben, amit a földiek populáris zenének hívtak?
- Ó, a popzenével három óra alatt végzett a mesterséges intelligencia… Most már a jazznél tartunk.
- Vagy úgy. Lenne szíves specifikálni mondandóját?
- A jazz egy olyan, a Terrán többé-kevésbé kedvelt zenei stílus, illetve kompozíciógyűjtemény, melyre a muzikális önkifejezés és a rögtönzés igen jellemző. Ennek köszönhetően rendkívül széles az ide sorolható zenei felvételek skálája, de még ebben a kavalkádban is lehet találni különleges darabokat.
- Ezzel én is tisztában vagyok. De hogyan manifesztálódik az anomália az ön anyagában?
- A hanganyag a huszonegyedik század első felében, 2020-ban keletkezett, ha lehet hinni a kvantumanalízisnek. Egy olyan csoport rögzítette, melyet Jazz Friends-nek hívtak. Akkoriban körülbelül egy tucatnyi dalt tudtak hanglemezre rögzíteni jó minőségben, ezt a dalcsokrot pedig albumnak nevezték. Ennek az albumnak a címe First. Ez egybeesik az adatbázisban található információval, valóban az első lemezük lehetett.
- Mi olyan különleges ebben a-a-a… lemezben, hogy a számítógép fennakadt rajta?
- Több dolog is felmerül. Először is – noha az anyag egyértelműen a jazz-zenében gyökerezik – egyáltalán nem standard nyelvezetet hallunk rajta. A dalok nagyrésze a fiatal zenészek szerzeménye, csupán egy feldolgozást tartalmaz, mely igazából egy feldolgozás feldolgozása.
- Melyik az?
- Az Easily című dal. A dob bevezetőt egy Robert Glasper előadás ihlette. A zenészek valószínűleg tiszteletüket akarták kifejezni Glasper zenekara iránt.
- Hmm, nagyon kellemes. Jó választás ezzel kezdeni egy albumot. Azonnal létrehozza az atmoszférát és igazán finom, ritmikai vonatkozásban érdekes kezdést ad az anyagnak.
- Igen, de van még más is!
A kapitány biccentett, hogy folytassa.
- A jazz-zenészek zöme nagyon képzett muzsikus volt. Ennek azonban árnyoldalai is voltak, sokan abba a hibába estek, hogy az összes, általuk akkoriban ismert hangot és harmóniát egyszerre akarták lejátszani az önexpresszió jegyében, s ezzel sokszor azt érték el, hogy az este végére többen voltak a színpadon, mint a nézőtéren.
- Na, Lorens, az ilyen dalokat ne mutassa meg.
- Nem is tudnám, Kapitány úr, ezen a lemezen nincs ilyen. A kompozíciók levegősek, a szólisztikus részek hossza és dinamikai fejlődése ízlésesen el lett találva, gyakoriak a meghangszerelt átvezetések is.
- Azt mondta, a lemezen fiatal zenészeket hallhatunk.
- Igen, ennek ellenére valamennyiük hangszeres játékát mértékletesség, alázat és az egymással való kommunikáció jellemzi. Hallgassa például Kiss Tamás dobolását. Nagyrészt neki köszönhető az album kitűnő felvezetője. Kísérete szépen követi a szólók íveit, pergőhangjai jó érzékkel és a jó helyeken szólalnak meg. Játéka polifon, de mindenkor alkalmazkodik a helyzethez. A tányérokon való beütések is jólesnek a fülnek, hallja?
- Egyetértek, Lorens. Kit hallunk a fúvós hangszeren?
- Raboczki Balázs szaxofonistát.
- Ő nem azt a tébolyodott foglalkozást űzte, melynek során sok férfi egy gömb alakú tárgy után rohangál?
- Nem, Kapitány úr, az egy másik személy, csak a nevük hasonlít. Igaz, rábukkantunk olyan koncertplakátra, amin helytelenül volt feltüntetve a vezetéknév. A konfúziót bizonyára az okozhatta, hogy az anyagi források rendkívül aránytalanul voltak elosztva a futball és például a kultúra között, az előbbi javára. Ha belegondolok, nem is csoda, hogy bajba jutott a civilizációjuk…
- Ne kalandozzon el, Lorens – nézett a tudósra szúrós szemmel Marlon.
- Elnézést kérek. Raboczki Balázs korának egyik legegyénibb szaxofonozását prezentálja. Szólóiban konkrét harmóniai elképzeléseket követhetünk nyomon és – noha technikai tudása lehetővé tenné – nem esik túlzásba ezeket illetően. Szaxofonhangját a budapesti Zeneakadémián dupla zárt ajtók mögül is felismerték a kollégák. Az albumon több számot jegyezhetünk a neve mellett, ilyen például a Leaving the Playground című szerzemény. Ez egy blues, mely egy saját mikroklímával rendelkező témát és hangzást kapott magának. De említhetném a Slow Fall vagy a Heroes című dalokat is.
- Tud valamit a Niki’s Song-ról is? Különös érzelmi töltetet vélek kihallani belőle.
- Ez a dal a basszusgitáros Mihalovics Dávid szerzeménye. Jól ráérzett, Kapitány Úr, Dávid párja ihlette ezt a kompozíciót. Basszusgitár-áriával kezdődik és fokozatosan emelkedő dinamikai ívet mutat. Szép arányérzékkel jelennek meg benne a fényes és mélyebb harmóniai részek, groove alapon. Információink szerint Dávid hangulatok, illetve személyes történetek nyomán komponálta dalait, bizonyára ez tűnt fel önnek is. A zenekar öt éve létezett az album kiadásának idején, sok történetük lehetett már addigra.
- A gitársávot is elemezték már? - emelte fel fejét a kapitány. Kevesen tudták az űrhajón – a kevesek egyike Lorens volt – hogy Marlon valahogy szert tett egy, még jóval a Mars előtti időkből származó, Fender márkajelzésű hangszerre, mely különös foltokkal volt tarkítva, mintha valaki felgyújtotta volna.
- Természetesen. Möntör Máté gitárkísérete organikus kiegészítése a dob- és basszus szólamoknak, voicing-jai rendszerint eltalálják a zenei kontextus töltetét. Noha az album egészét tekintve változatos hangszínekkel jelenik meg, esszenciájában mégis mindig önazonos. Szólisztikus nyelvezetére ritmikai gazdagság jellemző, a harmóniákat tisztán kifejezi, emellett a kellő pillanatokban líraiságot mutat. Magabiztosan hozza az időnként kifejezetten agyafúrt arranzsokat is, engem személy szerint azonban az igazi gitárhang ragadott meg. Azokban az időkben sok gitáros esett a túleffektezés csapdájába, az ember örül egy autentikus hangzásnak.
- Jól sejtem, hogy maga erősen szimpatizál ezzel a jazz lemezzel, Lorens?
- Igen, Kapitány úr, nem tagadom. Engedelmével felterjeszteném a szelektált adatbázisba, ahol a Terra kulturális hagyatékát tartjuk számon. - hadarta lelkesen a tudós.
- Jól van, tegye csak a dolgát. Azt pedig hagyja itt még egy kicsit. - Marlon az asztalon heverő, a zenelejátszást éppen befejező holokártya felé biccentett.
- Ö-ö-örömmel, uram. - Azzal sarkon fordult, sietős lépteinek kopogását csak a szisszenve záródó kantinajtó nyelte el.
Marlon néhány pillanatnyi révedezést követően felállt az asztaltól, elégedetten kinyújtózott, majd elindult a tiszteknek fenntartott italbár felé.
- Suzann, kérem azt az üveget, amit a Terráról hoztunk fel az expedíció során. - Legutóbbi Földön végzett küldetésük alkalmával az egyenlítői jégtakarókat vizsgálták, a kapitány pedig megmentett egy palack Single Malt Whiskey-t, amit a jégfelszín alatt 6754 méter mélyen találtak egy egykori vendéglő teraszán.
- Azonnal, Kapitány úr! - szólt egy női hang a kantinban elhelyezett hangszórókból. Suzann a hajóba integrált mesterséges intelligencia neve volt.
- És még azt mondják, hogy a Földről semmi jó nem származhat. - mormogta maga elé Marlon a pohárba potyogó jégkockák kopácsolását hallgatva.
Programajánló:
Jazz Friends koncert:
2020. június 13. 20 óra, iF Café Jazz Club
2020. június 20. 20 óra, Budapest Jazz Club
Szerzői kiadás, 2020
Tracklista:
- Easily
- Somewhere
- Leaving the Playground
- Folk Song
- Slow Fall
- Niki's Song
- Heroes
- Fellow Feeling
Zenészek:
Möntör Máté - gitár,
Raboczki Balázs – szaxofon
Mihalovics Dávid - basszusgitár,
Kiss Tamás – dob
Fotó: Facebook