A nyolcvanas években a német ECM kiadónál jelentek meg avantgarde hangütésű lemezei, és a John Zorn által fémjelzett New York-i Knitting Factory szellemi közösségéhez tartozott. Ebben az időszakban játszott a legendás bőgő nélküli trióban Paul Motian dobossal és Joe Lovano szaxofonossal. A kétezres évektől zenéjén érezhető lett több jelentős amerikai zenei stílus, a country, a blues és a gospell hatása. Norah Jones Come Away With Me című albumán szereplése a legszélesebb közönséggel is megismertette művészetét. Veterán jazz-zenészek, Elvin Jones, Ron Carter, Charles Lloyd is partnerei lettek, művészete a marginális avantgarde-ból egyre inkább a műfaj fősodrába került. Ekkorra már kialakult saját, senkivel össze nem hasonlítható kompozíciós és hangszeres eszközkészlete. Pályafutása során mindig nyitott volt a jazz hagyományaitól eltérő hangszerösszeállítások alkalmazására és együttműködésre egyéb művészeti ágakkal. Nagy hatású volt Buster Keaton némafilmjeire írt zenei előadás sorozata. A cselló, brácsa, hegedű és elektromos gitár összeállítás szokatlan és mégis koherens hatást ért el a kivetített filmekkel együtt. Budapesten is több ízben hallhattuk Bill Frisell játékát.
Ha jól veszem ki az interjúkból Frisellt is megtépázta a Covid időszak. Még halkabb, még szemlélődőbb, még kifinomultabb lett. Láttam egy lenyűgöző szóló felvételét maszkban, egy nappaliból. Örömmel láttam Norah Jones házikoncertjén Brian Blade-del, ahol a húsz éve megjelent Come Away With Me című albumról játszottak darabokat. Meglepett alázatos, visszahúzódó gitározása a lehengerlő gitárfenomén Julian Lage lemezén.
A Four című lemez gyönyörű. Itt sincs nagybőgő, mint Paul Motian egykori triójában. Gerald Clayton zongorázik finoman, betöltve a teljes hangterjedelmet, részletgazdag, klasszikus kamarazenére jellemző dinamikát adva a lemeznek. Greg Tardy szaxofon és klarinét hangja meleg, bársonyos. Tökéletes. Néha a basszus regiszterekben is mozog gondolom basszusklarinéttal. Frisell gitárhangja folyondárként tekereg a két hangszer hangjai között, sokszor a szaxofon fölötti lágéban. Johnathan Blake dobolása a történetmesélés iskolapéldája. A lemez hangterjedelmének teljes spektrumán jelen van, dinamikája, hangszínei segítik, néha továbblendítik a dallami, harmóniai szövetet.
Frisell kompozíciói felismerhetőek és mégsem idegenek. Szervesen épülnek a múltba és finoman alakítják a jövőt.
Blue Note, 2022
- Dear old friend (for Allen Woodard)
- Claude Utley
- The Pioneers
- Holiday
- Waltz For Hal Willner
- Lookout For Hope
- Monroe
- Wise Women
- Blue From Before
- Always
- Good Dog, Happy Man
- Invisible
- Dog on a Roof
Közreműködik:
Bill Frisell – gitár
Greg Tardy – szaxofon, klarinét, basszusklarinét
Gerald Clayton – zongora
Johnathan Blake - dob