A lemezeladásban (újabban letöltésekben) világcsúcsokat döntögető Kenny G, a smooth jazz ikonikus sztárja megosztja a jazzkedvelőket: a legritkábban maradnak közömbösek vele szemben, a kiátkozással  (például Pat Metheny részéről) szemben ott van a 75 millió eladott hanghordozó, a szinte utolérhetetlen népszerűség, a szüntelenül utánzott stílusteremtő sztár kultusza. Izgalmasan állítja szembe egymással a két oldal érveit a dokumentumfilm. Nagy visszhangja volt a jazztáborban, ahol nem örült mindenki neki maradéktalanul, hiszen nekik is tükröt tart, ahogy az öntetszelgéstől és önismétléstől sem mentes híres szaxofonosnak.
            A Jazztanulmányi Kutatócsoport idén folytatódó podcast sorozatának átfogó nagy témája a kanonizáció. A 2022 tavaszán rögzített felvételen a fenti kérdéskört először egy rövid elméleti és műfajtörténeti áttekintéssel kezdjük felfejteni, de csak a hatvanas évek végéig visszanézve. A dokumentumfilmben is megszólaltatott  Chris Washburne, bár nem oly hévvel, mint Pat Metheny, egyértelműen kizárta a jazz kánonból a smooth jazzt és legsikeresebb képviselőjét, ám a fenti dokumentumfilm, hasonlóan egy-két további próbálkozáshoz, mintha ennek a kizárásnak az érvénytelenítésére tennének kísérletet. Külön kitérünk arra, hogy alkalmazható-e például Kenny G zenéjére a mi jó öreg giccs-fogalmunk. Mindenesetre felvetődik a kérdés, hogy az általában a feketékhez kötődő soul gyökerei, jelentős képviselői felől hogyan értelmezzük a jazz kommercializálásának ezt a vonalát: kisajátítás vagy beemelés?
            A kerekasztal-beszélgetés résztvevői a megszólalás sorrendjében Zipernovszky Kornél, Karap Zoltán és Wagner Sára. A felvétel kb. nyolcvan perces.