Váczi Dániel nevét nem véletlenül kötjük a Glissonic vagy Glissotár szóhoz, mert amellett, hogy tevékeny részese a magyar jazz-zenei életnek, még feltaláló is.

Az interjúból majd kiderül, hogy miért nem lényegtelen, hogy Dani hegedűsként kezdte, majd tini korában váltott szaxofonra. A saját zenekarai mellett, amik a Váczi Dániel Trió, Váczi Dániel Glissonic Trió, Váczi Dániel multet, más zenekarokban is állandó tag: Szőke Szabolcs Trio Squelini triójában és az Ektár Intrumental Quintetben.

A Jazz.hu év végi szavazásain is rendre feltűnik a legjobb tíz hazai jazz-zenész között a különleges hangszeresek kategóriájában.

Milyen hangszereid vannak?

Három szaxofonom van, egy Selmer Mark VII alt, egy Selmer Mark VI szopranínó és egy Selmer 80 Super Action Serie II, és egy Glissotar.

Mióta játszol rajtuk?

10 év hegedű tanulás után, 17 évesen kezdtem szaxofonozni, ez 35 éve volt. Persze nem rögtön ezeken, első hangszerem egy leharcolt Amati alt volt. A Glissonic hangszercsaládot 2016-ban kezdtük fejleszteni Terebessy Tóbiás formatervező barátommal, a Glissotar kb. 5 éve nyerte el a mai formáját, azóta játszom rajta.

Mikor cserélsz le egy hangszert? Mikor veszel újat? Mik a legfontosabb tulajdonságai egy jó hangszernek szerinted?

Nem sokszor váltottam, és mindig csak akkor, ha alkalmam volt egy jobb hangszerhez hozzájutni. Az Amati után egy öreg Buescherem volt, ezután jött a mostani Selmer alt. Ezek mind használt hangszerek, sosem vettem újat. Egy hangszernél az a legfontosabb számomra, hogy a lehető legjobban támogasson zenélés közben, ne kelljen megküzdeni vele, hogy az szóljon, amit szeretnék. A legjobb hangszerek azok, amelyeknél azt érzi az ember, hogy szinte maguktól játszanak.

Melyik hangszereden szoktál gyakorolni?

Az utóbbi időben Glissotáron gyakorlok legtöbbet, ez egy teljesen új világ, szinte kizárólag ismeretlen területekkel. Ezeket próbálom feltérképezgetni.

Glissotar vagy Glissonic?  - Miért kezdtél el fejleszteni hangszert?

Glissonic az egész hangszercsalád neve, a Glissotar pedig ennek az első kidolgozott tagja (Glissonic tárogató). A miértre már nehezebb egyszerű választ adni. Úgy gondoltam, hogy az évszázadok alatt kialakult és aztán egyre inkább megkövesedett hangszerépítési trendeken kívül még sok olyan megoldás képzelhető el, ami hasonlóan jól működik, csak éppen nem erre haladt a fejlődés. Ennek technológiai okai is vannak, a mágnesfólia például egy kulcsfontosságú eleme a Glissonic hangszereknek, ami száz évvel ezelőtt még biztos nem volt elérhető. Az is érdekelt, hogy hogyan lehetne leegyszerűsíteni a szaxofon bonyolult mechanikáját, megpróbáltam megtalálni azt a legegyszerűbb megoldást, ami a lehető legnagyobb szabadságot adja a játékosnak. A hegedűs előéletem is biztos befolyásolta, hogy ilyen irányba induljak el. 

Milyen részei vannak ennek a hangszernek? Mi az, ami nehezebb vagy más a kezelésében, mint az egyéb fúvóshegszereknél? Mik azok a részei, amiket cserélni kell?

A Glissonic hangszerek legfőbb újdonsága, hogy hanglyukak helyett egy hosszanti rés található a hangszer testén, ami fölé egy mágneses pánt van húrszerűen kifeszítve. Bárhol lefoghatjuk a pántot, az zárja a rést onnantól fölfelé, ezzel meghatározva a rezgő légoszlop hosszát, és így a hangmagasságot. A Glissotar teste egy Amaranth nevű dél-amerikai trópusi fából készül, melynek lilás színe van (angol neve Purpleheart). Rövid réz nyakára hagyományos szopránszaxofon fúvóka illeszthető. Kónikus (kúpos) furata van, mint a tárogatónak vagy a szaxofonnak. Hangterjedelme 2,5 oktáv, a második regisztert két oktávváltó billentyű segítségével lehet elérni. Egyedi réz alkatrészekkel állítható a pánt feszessége, illetve magassága. A pántot néhány évente érdemes lecserélni, elsősorban a feszítő gumi megnyúlása miatt.

Milyen fejlődésen ment keresztül a hangszer a kilenc év alatt?

Az első kísérletek egy egyszerű bambuszcsővel indultak, melyre egy altszaxofon fúvókát erősítettünk. Miután kiderült, hogy milyen jól működik az elv, több hangszerészt is bevontunk a fejlesztésbe, Pásztor Endre készítette az első furulyákat, Gábos Barna a fa fuvolákat, és Tóth Józseffel indult útjára a tárogató. Ma már Kemény Zsombor és Székely Balázs hegedűkészítők, valamint Botlik Tibor és Annus Péter rézfúvós hangszerészek dolgoznak a hangszerek elkészítésén. Fokozatosan szeretnénk bővíteni a hangszercsaládot, a következő hangszerünk egy kisméretű furulya lesz, amellyel főként a zeneiskolákat és zenei intézményeket célozzuk majd meg, de intenzíven dolgozunk a fuvola-, klarinét-, oboa-szerű változatok fejlesztésén is.

Több helyen díjazták már ezt a hangszert. Legutóbb egy amerikai műszaki versenyen (https://jazz.hu/hirarchivum/1507) kapta meg a fődíjat, sőt a közönségdíjat is. Mi kellene ahhoz, hogy elégedett legyél az ismertségével? Ahogy látom, már kapható kétféle modell - bár csak előrendeléssel. Mennyire sokszorosítható a Glissotar?

A Guthman Musical Instrument Competition egy egyedülálló hangszerfejlesztői verseny, melyre a világ minden tájáról érkeznek pályázók. Nagyon sokat lendített a Glissotar ismertségén az ott elért sikerünk. Ősszel Amerikában 6 felsőoktatási intézményben is bemutattuk a Glissotart (Eastman School of Music, Boston Berklee College of Music, New York University, San José State University, Stanford University, San Francisco Conservatory), illetve találkoztunk Chris Potterrel és Joe Lovanoval is, utóbbinál hagytunk is egy hangszert kipróbálásra. Nagy dolog volna, ha egy ilyen jazzlegenda is használná egyszer koncerten vagy lemezfelvételen…
A fentebb említett hangszerészekkel és más alvállalkozókkal (CNC üzem, 3D nyomtató, ékszerész stb.) már elég gördülékenyen halad a gyártás, de mindez alapvetően manufakturális alapon működik. Szerencsére elég nagy az érdeklődés, amit csak várólistával tudunk követni egyelőre. Minden erőnkkel a folyamat felgyorsításán dolgozunk, hogy egy kisebb raktárkészlet is rendelkezésünkre álljon a jövőben. Már két nagy külföldi partnerünknél is kapható, illetve kipróbálható a Glissotar, az egyik a London Sax Shop, a másik pedig a New York-i Roberto's Winds.

Fotó: Sztraka Ferenc, Irk Réka, glissotar.com (helyszín: BMC, Bem utca jazzklub)