Zana Zoltán több versenygyőzelmet is aratott, és 2001-ben végzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jazzszaxofon szakán. Játékára a nyugodt, visszafogott improvizáció és a stabil, megbízható kíséret jellemző. Játszik különböző szaxofonon, EWI-n, klarinéton. Több zenekarban is szerepel rendszeresen, mint a Balázs József Quintet vagy a Balázs Elemér Group bővített zenekara, a Budapest Jazz Orchestrában pedig állandó tag.

Zana Zoltán rendszeresen szerepel az legjobbak között a szerkesztőségi és közönségszavazáson. Ezúttal kifejezetten csak az EWI-ről kérdeztem.

- Milyen márkájú hangszereid vannak?

Van egy EWI4000S és egy EWI5000 hangszerem. Az AKAI cég termékei.

- Mióta játszol rajtuk, mikor vetted őket?

2007 óta játszom EWI-n, az elsőt, a 4000S-t igazából kaptam, nem vettem, és rövidesen beleszerettem.

- Mi számodra a legfontosabb egy hangszer megvásárlásánál? És mikor döntesz úgy, hogy lecseréled?

Sok szempont alapján dönthetünk egy hangszer kiválasztásánál. Egy szaxofon esetében ilyen például a hangszer ergonómiája: mennyire komfortos a billentyűzet, mennyire szól könnyen a hangszer, milyen az ellenállása, hogyan hasznosul a befektetett energia, amikor fújunk. Az, hogy mennyire kényelmes egy hangszer, nagyon fontos, hiszen egy kényelmetlen hangszeren, amivel küzdeni kell, egy csomó rossz beidegződésre és gátlásra tehet szert az ember.  Egy akusztikus fúvós hangszer esetében szempont még természetesen a jó hangzás (ami persze mindenkinek mást és mást jelent). Erre persze törekszik az ember bármilyen hangszeren, de végső soron a hangszer vagy akadályoz a céljaim elérésében, vagy inkább segít és inspirál. A szaxofonok körében, azon belül márkától függően kisebb-nagyobb “szórás” van, nem mindegyik példány egyforma még az azonos típusúak között sem, vagyis ha van rá lehetőség, érdemes kipróbálni többet is. A gyakorlatban azonban sokszor úgy is eshet a dolog, hogy az ember összekerül egy  hangszerrel, amivel aztán együtt marad, és egyszerűen megszokja.
Az EWI esetében - mivel digitális hangszerről van szó - elvileg minden példány tökéletesen ugyanolyan. Olyan beállítási lehetőségek vannak rajta, amivel saját magunkhoz igazíthatjuk, hogyan reagáljon a hangszer például arra, ahogy megfújjuk.
A hangzás pedig inkább a szintetizátoroktól függ, amiket használunk, és azok programozásától. Az ezekkel készített hangszíneket is személyére szabhatja az ember a saját játékmódja és ízlése szerint.
Más gyártók is fejlesztenek elektronikus fúvós hangszereket, és mindannyian más - más megoldásokat alkalmaznak. Az EWI-ben nagyon tetszik, hogy nincsenek rajta mechanikus billentyűk, hanem érintésre érzékeny, fém “gombok” vannak helyettük, amit egy ilyen hangszer esetében nagyon jó megoldásnak tartok, annak ellenére, hogy megvannak a maga hátrányai is.
Az 5000-es és a 4000S EWI között is van különbség, mert bár megjelenésükben hasonlóak, a belső működésük miatt mégsem ugyanolyan rajtuk játszani, és tapasztalatom szerint nem is lehet őket pontosan ugyanolyan érzetűre állítani. Számos más dologban is különböznek, ami alapján előnyben részesíthetjük egyiket a másikkal szemben. Például az EWI4000S beépített szintetizátora jobban tetszik, mint az 5000-é, viszont az EWI5000 számomra pontosabban beállítható, kalibrálható. Az EWI5000 így kitűnően működik más szintetizátorokkal használva. Az EWI4000S-t egyébként már nem gyártják, gyakorlatilag csak használtan lehet hozzájutni. 

Hacsak valami nem megy tönkre, akkor nem cserélek gyakran hangszereket. Ha valami beválik, illetve képes vagyok megszokni, akkor nem szívesen kísérletezek tovább. Ha persze találkozok valamivel, ami jobban tetszik, akkor néha rászánom magam a váltásra.

- Kevesen használnak EWI-t, azaz Electronic Wind Instrument-et, ami fúvós hangszer, de közben billentyűs is, egyfajta szintetizátor. Nem is olyan régi a hangszer, az 1970-es években jelent meg. Hogy működik? Miért kell programozni? Mikor szoktad ezt a hangszert használni? Miben különbözik egy fúvós hangszertől? Hol lehet tanulni?

Az EWI eredeti tervezője Nyle Steiner, aki többféle elektronikus fúvós hangszert is készített már a hetvenes években. Az ő prototípusa alapján kezdte gyártani az AKAI az EWI-t a nyolcvanas években.
Az EWI valójában egy szintetizátor, ugyanúgy, mint a zongorához hasonlító társai, de a kezelés módjában különbözik tőlük.
Bizonyos szempontból ez is úgy működik, mint bármelyik szintetizátor: van egy kezelőszerv, vagyis amin játszunk, és van maga a szintetizátor, amit működtetünk vele, és ami ténylegesen előállítja a hangokat. 
Az EWI-n billentyűk helyett érintést érzékelő gombok és oktávváltó görgők vannak, illetve egy, a fújást érzékelő “breath sensor”. Ezekben jelentősen különbözik egy hagyományos szintetizátortól. Megjelenésében pedig inkább egy klarinétra vagy szoprán szaxofonra emlékeztet.

Az EWI4000S és az EWI5000 is rendelkezik egy beépített szintetizátorral, tehát nem szükséges hozzá semmilyen más eszköz, ami hangot állít elő. A 4000S volt az első olyan EWI, amelyben beépített szintetizátor található. Itt fontos megjegyezni, hogy ennek magyar vonatkozása is van: Szalay András tervezte az AKAI cég számára. 
A hangszerben található szintetizátort számítógéppel összekötve lehet manipulálni, változtatni a hangszíneken, vagy épp újakat kreálni.

Az EWI-t vezérlőként használva más szoftveres vagy hardveres hangmodulokat is meg lehet szólaltatni, de nem teljesen ugyanúgy, mint a billentyűs hangszerekkel. Az EWI egy fontos dologban eltér a billentyűsöktől: míg azoknál elsősorban a billentyűk lenyomásával küldünk hangonként néhány jelet a szintetizátornak, aminek hatására működésbe lép, az EWI esetében a hangszerbe fújt levegő nyomását alakítja át jelekké egy úgynevezett “breath sensor”.
Ez azt jelenti, hogy a fújásunk hatására egy szakadatlan jelfolyam érkezik a szintetizátorba, ezért azt úgy kell programozni, hogy erre reagáljon.
Egy billentyűs hangszerhez készült hangszínen ezért többnyire nem igazán lehet jól játszani az EWI-vel némi átalakítás nélkül (és fordítva).

Az EWI - digitális mivoltának köszönhetően - egy számítógéppel párosítva további lehetőségeket nyújt. Egyrészt sokféle szoftveres szintetizátorral használhatjuk így,  másrészt - bizonyos szoftverek segítségével - a hangszert új képességekkel lehet felruházni. Ehhez azonban már jobban el kell merülni a programozásban, ami a zenéléshez persze nem feltétlenül áll közel.

Az EWI-t jelenleg nem használom túl sokat élőben. Időnként akadnak olyan számok, zenék, amiket különböző zenekarokkal játszom, amelyek esetében az EWI-vel jobban, vagy máshogyan lehet megoldani dolgokat, mint egy szaxofonnal, és ebben a néhány esetben kerül csak elő ez a hangszer.
Otthoni körülmények között többet használom, és amióta megvan, nagyon inspirál, hogy zenét írjak rá. Egy olyan lemezt, amin az EWI a főszereplő, és az erre a hangszerre írt hangszereléseket tartalmazza, már készítettem, és azon vagyok, hogy legyen folytatása. 

Az EWI sokak számára váltóhangszer, és a már egyébként is valamilyen fúvós hangszeren, például szaxofonon játszani tudók többnyire maguktól tanulnak meg rajta játszani. A hangszer annyira közel áll a szaxofonhoz, hogy egy szaxofonosnak az EWI-t -néhány dolog kivételével - inkább csak megszoknia kell, mintsem teljesen elölről kezdenie rajta a tanulást. Az oktávváltáshoz használandó, a hangszer alsó részén található oktávváltó görgők okozzák kezdetben a legnagyobb fejtörést, valamint az, hogy az érintőgombok miatt másfajta precizitásra van szükség a játékhoz, mint például egy szaxofon esetében.
Furcsa lehet még az is először, hogy egy ilyen hangszer nem tud annyi levegőt befogadni, mint egy akusztikus fúvós, így ajánlatos a fúvóka mellett kiereszteni a felesleget, miközben fújunk. 
Azt viszont nem nehéz megszokni, hogy természeténél fogva - egy igazi fúvóssal szemben - mindig ugyanúgy szól és ugyanúgy működik. Itt nem kell vesződnünk szaxofonnádakkal és elállítódott mechanikával, és addig, amíg a hangszer rendeltetésszerűen működik, szinte semmilyen karbantartást nem igényel. Egy olyan akusztikus hangszer, mint a szaxofon, persze nem váltható ki egy szintetizátorral, de mind a két hangszernek megvan a maga helye és szerepe.

Fotó: Sztraka Ferenc, Irk Réka, AkaiPro