Hétfőn Jazz Csillagvizsgáló, kedden Lakatos „Ablakos” Dezső ösztöndíjasok, pénteken az év fiatal jazz-zenésze 2020-as győztesének a fellépését, majd szombaton a 2021-es Év fiatal jazz-zenésze választást közvetítik online a BJC-ből.

A Modern Art Orchestra roppant kreatív megalkotója és vezetője, Fekete-Kovács Kornél nagy álmodozó, aki abban különbözik az álmodozók átlagától, hogy álmait rendszerint valóra is váltja.

Ismertebb nevén Sammy Nestico az Egyesült Államok Pennsylvania államában született 1924-ben, s alig pár napja, január 17-én vonult végső nyugalomba. Munkásságának jelentős részét valamennyi jazzmuzsikus ismeri és a zenekedvelők tudatában is jelen van Nestico, mint afféle ősatya, akinek nevét a “hangszerelte:” felirat mellett meglátva biztosak lehetünk benne, hogy a következő percekben swingelni fog körülöttünk a levegő. Robosztus mennyiségű, ugyanakkor akadémiai színvonalú életműve azonban jelentősebb, mint sokan gondolnánk. Vessünk néhány pillantást a muzsikuslegenda életútjára.

Párniczky András által alakított klez-jazz formáció 2001 óta a hazai jazzélet kiemelkedő formációja. Különleges zenéjük, mely a klezmer és jazz zene hatásait ötvözi, elismert egész Európában. Az eredetisége megkérdőjelezhetetlen, a kelet-európai zsidó tradíciókból érkező impressziók átadását tűzték ki célul a jazz nyelvezetén keresztül.

Ilyen filmet csinálna Banksy, a street art fenegyereke, ha érdekelné a mozi. A tavaly májusban debütáló sorozat üzenete egyértelmű a jazz kedvelőinek: ne izguljatok, a jazz nem hal meg, és nem költözik be végleg a panoptikumba sem. Köszöni, jól van, máshol és máshogy, de él és virul tovább.

Három évvel ezelőtt az a szerencse ért, hogy írhattam Gyárfás Attila Hollandiában megjelent Cloud Factory című albumáról, mely üdítően eredeti utakon járt, miközben minimalista formákkal folytatott izgalmas zenei kísérleteket.

Aligha kell bizonygatnom, hogy mennyire kiéheztünk már az élő zenére. Rám aztán biztosan érvényes ez, hiszen aki olvassa az írásaimat, szinte már unhatja a befejező szlogenemet, mely szerint „az élő zenét semmi sem helyettesíti”. Nos, kedden estére meghívást kaptam a Háló klubestjére, ami persze live stream adás okán zártkörű rendezvény volt, de örömmel rohantam, mert utoljára október 25-én a Hajdu Klára Quartet koncertjén volt részem élő jazz élményben!

Bacsó Kristóf január elején ideiglenes vezetője lett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazz Tanszékének. Pallai Péter kérdezi az ezzel járó kihívásokról.

December végén jelent meg a Magyar Jazz Szövetség kiadványa a 30. évforduló alkalmából.

A 2015-ben alapított Jazztanulmányi Kutatócsoport (Jatakucs) idén online folytatja klasszikus önképzőkörre emlékeztető műhelyfoglalkozásait. Az első alkalom január 14-én, csütörtök este hattól fél nyolcig tart. Témája a kanonizáció, amiről kiváló összefoglalás olvasható Máté J. György: Készíts salátát (Jazz, történet, kritika) című könyvében (Gramofon könyvek, 2020), közelebbről a Kánonok, jazztörténetek, mítoszok című esszében. Legutóbb néhány példány még kapható volt az Írók boltjában, vagy megrendelhető a kiadóban, a Gramofon Könyveknél.

Az idei Grammy jelöltek türelmét kérve a Grammy-díj vezetősége úgy döntött, hogy elhalasztják a január 31-ére tervezett Grammy kiosztót.

Az Erasmus programról általában akkor hallunk, ha körülöttünk valaki megnyeri az ösztöndíjat, de azzal már kevésbé törődünk, akik hazánkba nyernek ösztöndíjat.  Magyarországon tölthetnek el fél vagy akár egy évet, hazai egyetemen. Filip Dinev Macedóniából került a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemre e programnak köszönhetően, amiből egy lemez született.

Lakatos Ablakos Dezső jazz előadóművészeti ösztöndíjra várják ebben az évben is fiatal előadóművészek jelentkezését. Az ösztöndíjat 2005-ben alapították, melynek célja, hogy segítse a 30 év alatti jazz előadóművészek pályakezdését, művészi fejlődését. Jelentkezési határidő: január vége.

Ezt az interjút még áprilisban szerettem volna elkészíteni, rögtön az első Harmónia karanténkoncert után, de a feledés homályába merült. Azóta viszont annyi minden történt Áronnal, hogy nem is baj, ha egy év végi összegzést készítünk.

Alighanem egyetért velem akár a világ jazztársadalma is, hogy a félévszázada, pontosan 1971. január 1-én, Chicagóban született ikonikus jazzmuzsikus a tenorszaxofon legnagyobb művelőinek igen szűk elitjébe tartozik. Mi több még a nádfúvós hangszerek közül olyan további instrumentumok mestere is, mint a szopránszaxofon vagy a basszusklarinét.