Dean Brown először 1994-ben, a Brecker Brothers-szel járt Budapesten. Aztán a következő évtizedekben már saját nevén jegyzett formációkkal egyre gyakrabban láthattuk, melyek közül eddig a Sziget fesztiválon Csepregi Gyulával és Vasvári Pállal 2010 augusztusában adott koncertje volt az egyik legemlékezetesebb. A veterán fúziós gitáros fellépett többek között a Budapest Jazz Clubban, és természetesen a GetCloser szervezte MOMkult koncerteken is, ahová szerdán „Groove Warriors” néven indult tavaszi európai turnéja során sokadszorra tért vissza.

Jómagam igazán gyakori látogatója vagyok a főváros impozáns jazzkínálatának. Ezért aztán nem könnyű felidézni később egy-egy – mégoly’ emlékezetesnek minősülő – koncert élményét sem. Emiatt aztán nagyon hasznosak saját vagy mások beszámolói… Nos, az Ari Hoenig triónak április 3-án a BJC-ben adott fellépését felidézni nem lesz szükség emlékeztetőre, mert tényleg felejthetetlennek tűnik.

Sosem szűkölködött a magyar jazz nagyszerű zongoristákban. És nem is fog, mert a fiatal, feltörekvő zenészgeneráció is bővelkedik nagyszerű pianistákban. Talán Liszt szelleme lebeg a hazai zongoristák szcénája felett? Mert a lengyel jazz zongoristák körében fontos referenciatétel, hogy tud-e, sőt, szokott-e Chopin-t játszani az illető. Akinek nincs Chopin feldolgozásokat tartalmazó lemeze, az nem is számít. Andrzej Jagodinski még magasabbra emelte a tétet, hiszen ő 1999-es dupla Chopin CD-jén a klasszikus zenész, és híres Chopin-specialista Janusz Olejniczakkal is játszik néhány darabot a nagy zeneszerzőtől.

Binder Károly első saját lemeze 1983-ban jelent meg, amelyen, John Tchicai dán szaxofonművész volt a vendég, aki számos jazztörténeti óriással muzsikált együtt, többek között John Coltrane-nel, és aki nagyon sokáig az avantgárd jazz meghatározó és megkerülhetetlen alakja volt. Azóta több mint 80 lemezt adott ki, lemezen működött közre és több mint háromszáz kompozíciója született. Muzsikája, zenei stílusa a kortárstól a mainstreamig, a jazz-folktól a free jazzig sokféle irányzatot magába foglalt az évek alatt, bár szerinte a muzsika egy egész, nem léteznek szeletek. A koncertek, a komponálás mellett fő hivatása az improvizációs technikák, a jazz-zeneszerzés és jazz elmélet ismeretének átadása. 20 éven át vezette a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazz Tanszakát, majd Jazz Tanszékét.

Keveset beszélünk a női zenészek, jazz-zenészek, hangszeres jazz-zenészek helyzetéről Magyarországon. Máté J. György ’Készíts salátát’ című könyve jó kezdetnek és alapnak bizonyult, hogy körbenézzünk a hazai pályán is. Ha a hangszeres jazz-zenészekre gondolunk, igazán kevesen jutnak eszünkbe, de nem azért, mert rosszabbak lennének, mint férfi társaik, hanem mert olyan kevesen játszanak, lépnek fel a mindennapokban rendszeresen. A külföldi interjúk után, megpróbáljuk hazánkban is megkeresni az okokat, vajon miért mellőzöttek a nők ebben a kreatív szakmában, és van-e remény, hogy ez megváltozzon.

Úgy tűnik, hogy a neves énekes nem tartozik a babonás amerikaiak közé. Korábbi úti beszámolókban olvashattuk, hogy Amerikában voltak olyan hotelek, amelyekben a babonás vendégek miatt nem volt 13-ik emelet… Nem tudom, hogy’ állnak ilyen vonatkozásban manapság az óceánon túl, de Curtis Stigers nem sorolta át tizenharmadik stúdióalbumát, hanem büszkén vállalja a lemez kísérő füzetében, amelyet ő maga írt tavaly ősszel.

A Budapest Jazz Club volt az utolsó állomása a debreceni Android, a nagyváradi A.G. Weinberger és a budapesti Djabe zenekar a múlt hónapban indult közös mini turnéjának. Sportnyelven szólva, mindegyikük játszhatott hazai pályán, először Nagyváradtól mindössze egy órányi autóútnyira, Aradon léptek fel március 19-én, majd 25-én Debrecen következett, végül a turné 30-án, a fővárosban fejeződött be. A különleges, fesztiválszerűen megrendezett három estén mindössze a rövid átállási szünetek közbeiktatásával, a három városban a három zenekar fejenként körülbelül 50 perces koncertet adott.

A négynapos ünnepen az első két nap a fiataloké lesz a főszerep, az utolsó nap pedig a női jazz-zenészeké.

Bangó Adrienne még csak a Bartók konziba jár ének- és hegedűszakra, de már kétszer is közönségdíjas lett, méghozzá ’Az év fiatal jazz-zenésze’ versenyen 2021-ben, majd a Müpa tehetségkutatóján, idén februárban. Mindkét esetében az éneklését díjazták.

Szombaton a Bartók Tavasz rendezvényeként Branford Marsalis professzor előadása csábította Pestre a kortárs jazz kedvelőit. Tartott is a szerkesztőségünk egy kihelyezett megbeszélést az első emeleti páholyban, mert a beígért mínuszok és a hó természetesen nem tarthat távol egy vérbeli szakírót. Világpremierekre járunk mostanában a Müpába, hiszen a megrendelt, de a járvány miatt be nem mutatott művek kottái végre életre kelhetnek. Legutóbb Chick Corea kompozíciója, a Concerto for Trio posztumusz előadását élvezhettük itt. Elvégre a kotta mégsem olyan, mint egy színdarab könyv változata, amit akkor is értőn tudunk „olvasni”, ha színpadon nem játsszák el nekünk.

Szabó Dániel crossover és a Rezervátum Orchestra free jazz-zenéjére is ezen a héten kerül sor.

November 22-én hirdették ki a Grammy-díjra jelöltek névsorát. A Grammy-díj átadást 2022. január 31-éről elhalsztották április 3-ra. Természetesen Jon Batiste több kategóriában is nyert, de Chick Corea is két kategóriában lett nyertes. Két jazzfilm is győzött, melyekről írtunk tavaly.

Idén is sor kerül a Big Band napra a Marczibányi Téri Művházban április 9-én. Kollmann Gábor a szervezője a több mint másfél évtizedes eseménynek.

Van Kafkának 1917-ből egy örökbecsű reflexiója arról, hogy leopárdok törnek be egy szentélybe, és az utolsó cseppig kiisszák a vizet az áldozati korsókból. A hívők (nyilván) elképednek vagy felháborodnak. Az eset még jó néhányszor megismétlődik, míg végül elfogadottá válik, majd része lesz a szentélyben szokásos ceremóniának.

Binder Károly első saját lemeze 1983-ban jelent meg, amelyen John Tchicai dán szaxofonművész volt a vendég, aki számos jazztörténeti óriással muzsikált együtt, többek között John Coltrane-nel, és aki nagyon sokáig az avantgárd jazz meghatározó és megkerülhetetlen alakja volt. Azóta több mint 80 lemezt adott ki, lemezen működött közre és több mint háromszáz kompozíciója született. Muzsikája, zenei stílusa a kortárstól a mainstreamig, a jazz-folktól a free jazzig sokféle irányzatot magába foglalt az évek alatt, bár szerinte a muzsika egy egész, nem léteznek szeletek. A koncertek, a komponálás mellett fő hivatása az improvizációs technikák, a jazz-zeneszerzés és jazz elmélet ismeretének átadása. 20 éven át vezette a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazz Tanszakát, majd Jazz Tanszékét.