Pallai Péter interjú-sorozata a magyar jazzvilág meghatározó zenészeivel.

Binder Károly a Zeneakadémia tanszékvezetőjének, zongoratanárának és Borbély Mihály az Zeneakadémia  szaxofon tanárának előadását hallgathatják meg középiskolások, konzisok és pedagógusok Budapesten, Szegeden, Nagykanizsán, Pomázon, Győrben, Miskolcon, Pécsen.

Számtalanszor elmondtam és leírtam, hogy számomra a jazz klasszikus stílusirányzata, egyben a leginkább időtállóbb változata, a hardbop. Találóan konferálta fel a Harmónia Jazzműhely jól bevált péntek esti rendezvényeinek „házigazdája”, Pallai Péter a Pataj György nevével fémjelzett kvintett koncertjét  nagyon szellemesen: „...ez a modern jazznek az az irányzata, ahol az improvizációnak még hallhatóan van köze a témához…”

Nagykanizsa a mai napig a hazai jazz-élet egyik fontos központja, ahol a múlt század húszas évei óta jelen van a jazz. A műfaj igazi kiteljesedését a '70-es évekre tehetjük, amikor az erős klubéletre alapozva nemzetközi jazz-hétvégéket rendeztek a dél-zalai városban. Az itteni legendás fesztiválokra ma is sokan nosztalgiával emlékeznek, zenészek és a jazz kedvelői. A rendszerváltást követően más formában ugyan, de másodvirágzását élte a helyi jazz-korszak. Mi több, a Cserfői Jazzland révén csaknem 10 évig két jazzfesztivál volt a városban. Mára már egy sincs, noha vidéki viszonylatban is számottevő koncertet tartanak itt. A jazzfesztiválok helyett évente megrendezik a Jazz világnapját és a Jazzkanizsa nevet viselő rendezvényt. Ez utóbbinak 2016 óta a Medgyaszay-ház ad otthont.

Vannak a jazz történetének olyan kiemelkedő és meghatározó muzsikus-személyiségei, akik munkássága hosszú időre meghatározza mind a jazz, mind egy-egy hangszer fejlődésének irányát. A most bemutatásra kerülő lemez főszereplője a tenorszaxofon-játék egyik legnagyobb egyénisége, aki hangszerén olyan határozott és karakteres stílust alakított ki, melynek eredményeképpen jelentősen megváltozott a szaxofonjáték. Olyan iskolát teremtett, melynek a későbbi korok legnagyobbjai közül is igen sokan a követőivé váltak. Ebben a részben Lester Young CD-re gyűjtött válogatása kerül bemutatásra, amely „The Kansas City Sessions” címmel jelent meg és az 1938 és ’44 között készített felvételeket tartalmazza új kiadásban.

A HARMÓNIA JAZZMŰHELY a Budapest Jazz Clubban november 8-án, pénteken 20 órai kezdettel bemutatja: Pataj György Jazz Quintet

A Harmónia Jazzműhely Jazz-Csillagvizsgáló sorozatában idén már harmadszorra van lehetőségük egyetemistáknak vagy konzisoknak bemutatni tudásukat. Az énekes és a szaxofonos tehetségek után, a gitárosok következtek októberben.

A díjjal egyfelől azokat az előadókat jutalmazza az Artisjus, akik kortárs magyar szerzők műveit veszik műsorukra és viszik sikerre. Így kívánják a szerzők meghálálni zeneműveik megszólaltatását. A zenetanárok munkája nélkül pedig aligha születhetnének és szólalhatnának meg az új zeneművek, a szerzők ezzel a díjjal ismerik el és köszönik meg a munkájukat.

A Múzsadíj azért jött létre Miskolcon, hogy azokat az embereket díjazza, akik tettek valamit Miskolc művészeti életéért. Idén a Miskolci Bartók Béla Zene- és Táncművészeti Szakgimnázium jazz tanszaka veheti át ezt az elismerést.

A tavaszi Organism Trio és Brian Charette nagysikerű koncertje után, ősszel is külföldi vendéggel lép fel a trió a BJC-ben november 7-én, melynek érdekessége a Hammond orgona-gitár-dob felállás.

Szerdán, november 6-án Oláh Szabolcs zenekara a legújabb lemezét mutatja be a K11 Művészeti és Kulturális Központ újjáélesztett jazz klubjában.

A gitárművész, zeneszerző, hangszerelő Oláh Szabolcs egyedi hangja egyszerre emelkedik ki és simul bele a modern mainstream jazz világába.

Egy kicsit azért pontosítsunk a címen. A koncert kora este kezdődött a győri Rómer Ház klubjában, és Mozart G-dúr szerenádja el sem hangzott. Bár a fellépők simán el tudták volna játszani. A főszereplő valójában egy Perzsiából származó hangszer volt, ami arab közvetítéssel érkezett Európába, s gyorsan népszerű lett a Földközi-tenger partjain. Többféle változatát használták, míg egy spanyol hangszerkészítő mester meg nem alkotta a mai klasszikus gitár prototípusát. A spanyol-portugál muzsikusok hamar elterjesztették Dél-Amerikában, majd a komolyzene komponistái is felfedezték, a jazz megszületésekor pedig rögtön evidens volt a használata, hiszen sokszínűsége egyedülálló. Egyik pillanatban szólóhangszer, majd helyettesíteni tud egy zenekart, és a ritmusjátékban is kiváló. Ha úgy tetszik, két szakértő termékbemutatójának részesei lehettünk.

A Liszt- és Kossuth-díjas zeneszerző és zongoraművész, gondolkodó neve kapcsán olyan kifejezésekre asszociálunk, mint a free, improvizatív kortárs zene, Adyton, Kassák Klub, Fonó, Szabad Zene Nyilvánossága, MAKUZ, Nagymaros.

Kedden este a Müpában telt ház várta, hogy részese lehessen a japánok egyik különleges szokásának. Október környékén még javában zajlik a momiji, az őszi levélnézés. A szertartást színes kimonóra hajazó ruhában egy ifjú hölgy vezette az alkalomhoz illő excentrikus, leginkább a szélfútta fa koronájára emlékeztető frizurával. A legjobb magyar hangversenyteremben koncertezett Hiromi Uehara. Tíz napja Manhattanben lépett fel a 64. utcában található Sony Hallban, egy saroknyira a Times Square-től. November 2-án pedig már a southwarki katedrális közönsége láthatja és hallhatja, ha elsétál a Temze déli partjára a Globe-on túl, szemben a City ultramodern felhőkarcolóival. „Autumn leaves” a jazz egyik népszerű sztenderdje, de most nem ez adta az apropót. Sokkal izgalmasabb előadás volt.