Február elején zajlott a Müpa Jazz Showcase, mely a fiatalok tehetségkutatója már 15 éve. Ez az év különleges volt, mert igazán erős verseny alakult ki, nagyon tehetséges fellépők érkeztek, és azért sem volt mindennapi, mert mind a 6 zenekar díjazottként került ki a versenyből.
Tegnap adták át az Artisjus-díjakat. Nemcsak zenészeket, hanem írókat, szövegírókat, nótaszerzőt, fiatal alkotókat is díjazott az Artisjus.
A következő koncert a Háló Jazz Klubban június 14-én lesz 19 órakor: Borbély Műhely
Film és jazz összefüggései mára olyan adatbőséggel szolgáló témává terebélyesedtek, hogy méretes szakkönyvet lehetne írni róluk. Egy rövid recenzióban azonban csupán néhány történeti csomópontot érinthetünk e százéves történetben. Ezen, főleg amerikai előzmények említése nélkül az a jelenség se lenne érthető, amely a tárgyalandó lemezünk apropóját adta: hogy a jazz hogyan vált rendszeres zenei illusztrációvá az olasz film nagy évtizedében (1959-1969).
Június 12-én, azaz ma este 7 órakor a Magyar Zene Házában lép fel Isfar Sarabski kvartettjében hazánk fia, Németh Ferenc, akit 2021-ben az év jazzdobosának választottak a MagyarJazz szakmai portálon.
Május elején elindult a Jazz tv, melyen a nap 24 órájában mennek jazzkoncertek vagy tematikában közel álló műsorok.
A Harmónia Jazzműhely két évtizednyi működése során általában dokumentálta műsorajánlóit, de ennek az egyedülálló koncertnek az esetében nyoma sincs az írásbeliségnek. Szerencsére azonban a felvétel megmaradt. Ez volt az egyetlen alkalom, amikor a jazz-zongora egyik legnagyobb magyar virtuózát, a néhai Pleszkán Frigyest sikerült elcsábítani a Harmónia Jazzműhelynek, akkor még a Nyitott Műhelyben tartott Jazz Péntekére.
A fővároshoz közeli Pilisborosjenőn idén is megrendezik az egynapos jazzfesztivált.
A HARMÓNIA JAZZMŰHELY a Budapest Jazz Clubban június 10-én, pénteken 20:30 kezdettel bemutatja: Szakcsi Jr Quartet
Fesztiválok sora jelzi, hogy itt a jazznyár a Balaton körül: a július eleji VeszprémFest, Művészetek Völgye és Balatonboglár után augusztus elején következik 10. Paloznaki Jazzpiknik, melynek fellépőit nemrég jelentették be. Az ő nyári specialitásuk kezdetektől a jazz, funk, soul szentháromsága változatos popos öntettel szervírozva. Idén a „Nagy találkozások” jegyében minőségi a jazzkínálat.
A jelek szerint jazzszvitek korát éljük: egyre-másra kerülnek elénk fiatal vagy már érettebb korú művészek friss lemezei, melyek tudatosan vetik el a „dalgyűjtemény” hagyományos eszméjét, jelentsen bármit is e fogalom, és helyette konceptalbumokkal jelentkeznek, melyek egészét általában egy nagyobb szvitforma foglalja el. Efféle megoldással élt az elmúlt hónapokban többek között Hiromi és Immanuel Wilkins.
Olykor-olykor előfordul, hogy „reissue” lemezt kapunk a forgalmazóktól, azaz újra kiadott „anyagot”. A közelmúltban a Natalie Cole és a Nina Simone album volt ilyen, de hogy a jazztörténet szempontjából még fontosabbat is említsek: Ornette Coleman két debütáló lemeze is ezek közé tartozott. Most napjaink vezető férfi énekesének pályaindító lemezét adta ki a Blue Note, ami eredetileg 2010-ben jelent meg.
Amikor a fenti címet merő véletlenségből leírtam, viccesnek találtam, mert a magyar szöveggel csak arra akartam célozni, hogy a tenorkirállyal már többször sikerült „hazai pályán” is találkozni, az angol szöveg pedig a lemez címe. Összeolvasva viszont olyan, mintha a régi ismerős a csillagokról tért volna vissza…
A Nagy Elődök c. sorozatban Pallai Péter remélhetően közérthető szövegekkel és youtube illusztrációkkal mutatja be a jazztörténet stílusformáló szólistáit a különböző hangszereken (zongorával kezdve) a kezdetektől egészen a 70-es évekig. Olyanok is szerepelnek az összeállításokban akiket elkerült a világhír, noha megérdemelték volna. A zenei illusztrációkat a youtube-ról válogattam, hogy a legszélesebb körben hozzáférhetőek legyenek. Általában ezek a darabok a Spotify-on is fellelhetők, ha csak nem jelzem az ellenkezőjét.
The Genesis and Structure of the Hungarian Jazz Diaspora címmel, május végén a legnagyobb globális tudományos kiadónak tartott brit Routledge gondozásában jelent meg angol nyelven Havas Ádám, a szociológia szakirodalom szempontjai alapján, a jazzen keresztül izgalmas kulturális, társadalmi kérdéseket taglaló könyve.