

Első írásaim a Magyar Ifjúságban és a kanadai Coda c. jazzfolyóiratban jelentek meg. 1977-ben megnyertem a Nemzetközi Jazz Föderáció Jazz Forum c. folyóiratának pályázatát. Állandó munkatársa voltam a MaJazz c. folyóiratnak, jelenleg pedig a Gramofonnak, a Demokratának és a Hegyvidék c. lapnak. Publikáltam még az EMI Hangjegyzet c. periodikájában és az Universal jazzújdonságokat bemutató lapjában is. Jazzadások készítésében közreműködtem a Petőfi-, a Bartók-, a Klub-, a Civil- és a Fiksz-rádióban. A Jazzma.hu internetes honlapon több száz koncerttudósítás és egyéb jazzvonatkozású írás jelent meg tőlem. Hivatásos jazzrajongó címmel jelent meg cikkeim válogatása, és társzerzője voltam Deseő Csaba Kettősfogás c. memoár kötetének. 2017-ben megkaptam a Magyar Jazz Szövetség Pernye András életműdíját.
Március 8-án lenne 90 éves a legismertebb, leghíresebb magyar jazz-zenész, Szabó Gábor. A jazzlegendák sorozatban készült megemlékezéssel készülünk erre az alkalomra, amit Márton Attila írt. A jövő héten két emlékkoncertre is sor kerül. (-a szerk.)
Elemért időtlen idők óta ismerem és követem sokoldalú munkásságát. Meg sem kísérelném azoknak a zenei gyöngyszemeknek felsorolását, főleg pedig elemzését, amelyekkel megajándékozott minket az év(tized)ek során a Trio Midnighttól a BEG-ig. Szerintem alig van olyan hazai jazzbarát, aki ne ismerné, de ha akad, annak ajánlom figyelmébe barátom és kollégám, Somogyvári Péter „Balázs Elemér Group 15 – Örök szerelem” c. kötetét.
Ha van valami fix pont számomra a főváros gazdag jazzkínálatában, az a MAO „Legendás albumok” sorozata. Ahogyan Fekete-Kovács Kornél ezúttal is jogos büszkeséggel konferálta fel az estet: a 9 éve „futó” sorozatban a jazztörténet legfontosabb lemezalbumait mutatják be. S miközben a hiteles „rekonstrukcióra” törekszenek, nem szolgai másolással teszik ezt, hanem a műfaj iránti elkötelezettséggel, de mai hangvételben. Egy biztos: ezek a „klubestek” minden hónapban garantáltan élvezetes – mindenki által „emészthető” – vérbeli jazzélményt jelentenek.
Imre zenei értékelését, emberi nagyságát, fantasztikus humorát sokan értékelik a szomorú esemény kapcsán. Részemről egy éppen 10 éve Vele készített interjúmat szeretném megosztani az olvasókkal, amely sok érdekes információt tartalmaz. A beszélgetés az Újlipótvárosban, egy márkás építészek által tervezett és kivitelezett társasházban, Imre ízlésesen berendezett modern lakásában készült. Imre még olyan dobverő-párral is megajándékozott, amelyeken gyárilag szerepel Imre neve, és mivel egy neves nyugati cég magyarországi „endorsere” ő volt, így egyéb feliratok is. Igazán megható emléktárgy.
Örvendetes, hogy a főváros gazdag jazzkínálata miatt számos alkalommal van egy napon, olykor egy időben több vonzó jazzrendezvény is, így aztán nem könnyű eldönteni, hogy melyiket is válassza a magamfajta „hivatásos jazzrajongó”. Az időközben altszaxofonnal „megerősített” Péch Lóránt trió koncertjét viszont ki nem hagytam volna.
A MAO „Legendás albumok” sorozatának januári választása ismét egy korai Blue Note lemezre esett, mégpedig az éppen a tinédzser éveit (1951-ben) elhagyó 20 éves amerikai zongorista, Wynton Kelly triójának „New Faces, New Sounds” c. korongjára.
Ha a gyanútlan jazzbarát kézbe veszi az ECM egyik új lemezét, amelyen a John Taylor trió játszik, joggal feltételezi, hogy a felvételek egy-két éven belül (esetleg a Covid előtt vagy alatt) készültek. Csak a kísérő lapocska gondosabb áttanulmányozása során derül ki, hogy ebben az esetben egy éppen 24 (!) évvel ezelőtti angliai koncertfelvételt publikált a márkás kiadó.
Az Amerikában élő osztrák gitáros már hosszú ideje a müncheni ECM művésze. Manfred Eicher a világ vezető gitárművészeit „gyűjtötte be”: Muthspiel mellett John Scofield, Bill Frisell és Dominic Miller, korábban pedig John Abercrombie is nála szerepelt. Nem kis öröm és büszkeség, hogy két magyar is helyet kapott a „válogatottban”: Snétberger Ferenc és Boros Zsófia...
A MAO kamaraegyüttesének interpretálásában szeptembertől korai Blue Note albumok kerültek sorra. Thelonious Monk, Sal Salvador és Bud Powell után decemberben Miles Davis "Young Man with a Horn" c. jazztörténeti fontosságú albuma következett. Ez a koncert egyben megelőlegezte Davis születésének jövő évi centenáriumát, amelyet - joggal feltételezhetően - számos formában fognak megünnepelni világszerte, így nálunk is. Az idei Érdi Jazz Fesztiválon már volt is egy szenzációs "Miles Davis 100" koncert öt(!) trombitással.
Ahogyan ezt már számos alkalommal megállapítottuk, a világ egyik vezető lemezkiadója, a német ECM Records sikerrel „gyűjtötte be” a legnagyobb gitárművészeket John Scofield-től Wolfgang Muthspiel-ig, de még a Berlinben élő Snétberger Ferenc is az ő „stábjukat” erősíti.
Ezúttal egy csodás duó lemezt jelentetett meg a müncheni cég két világhírű jazz sztárral, akik vitathatatlanul külön-külön is a műfaj legszűkebb elitjébe tartoznak.
| H | K | Sze | Cs | P | Szo | V |
|---|---|---|---|---|---|---|
|
1
| ||||||
|
15
| ||||||
|
21
Dátum :
2026. márc. 21.
|
22
| |||||
|
23
|
29
Dátum :
2026. márc. 29.
| |||||