A 2021. augusztus 28-án tartott rendezvényen a házigazda-együttes nyitott. A RAMBLER a tavaly bemutatkozott új felállásában (Dr. Kispál Gyula – gitár, Bagi László – gitár, Nagy Dénes – nagybőgő, Nagy Csaba – dobok), és régi ütőhangszeresük vendégjátékával (Dr. Virág György – kongák) 5 számot játszott az Amerikában befutott, világhírű magyar gitáros, Szabó Gábor műsorából, szerzeményeiből (Gypsy queen, People, Los matadoros, Devided city, Baby rattle snake). A stílusában latin-rock, crossover jazz és funkys számok kitűnően szóltak, jó alaphangulatot teremtve. (a képen: az előtér a Rambler-együttessel)

A rövid átszerelést követően – még mindig a frissen felújított előtérben! – a PÁZSIT néven – itt trióként! - meghirdetett zenekar szerepelt. Ők is a helyi erőket képviselték; nagyon agyas, a fúziószene, az avantgárd rock és a populárisabb gitárzene keverékében, annak stílusai közötti átfedésekkel játszottak saját számokat. A hangszereléseik eredetileg billentyűs-hangszeres közreműködésével készültek, de Márkosi József augusztus közepétől már nem szerepelt velük. Ők a 7. találkozón is felléptek, de akkor közönség nélküli fellépésük volt. Most a (helyi) közönség előtt is kipróbálhatták műsorukat. Szabó Vincent (gitár), Szabó Kristóf (basszusgitár – lásd a képmellékleten) és Varga Szabolcs (dobok) műsorába csak 4 „dal” fért bele. Köztük nekem Az új költészet bukott testamentuma tetszett legjobban. Nagyon biztató, finom – olykor elektromosan is megbolondított! – zenéjük tényleg különleges élmény volt.

Az előtéri programok végeztével a nagyterem vette át a főszerepet, először egy akusztikus etnoprodukcióval (Kobza Vajk triója). A rögtönző kamarazenében Kobza Vajk (ud), Heidrich Roland (8-húros gitár), Major Balázs (ütőhangszerek). A nagyon finom hangzásokat, hangulatokat nyújtó előadásuk elsősorban a zenei elmélyülést, a lelki béke megtalálását szolgálta. Hogy mindez jazz volt-e? Szerintem: nem. Improvizatív kamarazenét hallottunk, ami ugyan nem idegen a jazz műfajától, de ritmusrészlegében – ami a jazzben szerintem a műfaj azonosítását (is) szolgálja! – nem tette egyértelművé a kötődést. Érdekesség, hogy e jazztalálkozón 4 olyan zenész közreműködött, akik az Szabó Sándor fémjelezte improvizatív kamarazene, - a jazz egyik határterülete is - alkotója. Hiszen e trió minden tagja aktív Szabó mellett is: mindkét pengetős több lemezen játszott Szabóval! Major pedig a legrégebbi partnere: ő 1985-óta máig hangszeres társa a gitárosnak, és tagja volt a 6 évig működő SZAMABA-együttesnek is (ő volt a mozaikszóban a MA). S ha már SZAMABA: akkor a RAMBLER gitárosa, Bagi László volt a mozaikszóban a BA (és csöppet sem mellékesem: ő egyben Szabó-tanítvány is)! (a képen a teljes zenekar látható)

Kevésbé tudok zenetörténelmet idézni Spischak Dávid újjászervezett zenekaránál. Ők már „igazi” jazzt játszottak (hiszen többek szerint már az elektromosan erősített, fúziós vagy crossover stb. stílusnévvel illetett zenék nem tartoznak a jazzhez, hanem inkább populáris elhajlások!), de még sem együtt, sem a dobos kivételével! – külön sem hallottam őket. Pedig – játékuk alapján! -minimum, hogy ismernem kellett volna... A zenekarban Spischak Dávid (basszusgitár), Raboczki Balázs (szaxofonok), Kovács Tamás (gitár), Nagy Csaba (dobok). Ők a jazz-főáram [mainstream jazz], illetve hard bop és cool stílusok között egyensúlyoztak rövid – ötszámos – programjukban. Dexter Gordon, Thelonious Monk szerzemények mellett saját darabjaik is figyelmünkre méltóak voltak. Ezen túl Rabocki – ő Budapest Jazz Club zenei versenyén Az év fiatal jazz-zenésze 2017 Közönség-díjasa volt – leheletfinom játéka számomra tényleg élmény volt.

A záró programban Neumann Balázs (zongora - ő 2006-ban a Jazz zeneszerző és hangszerelő versenyen kapott 1. díjat), Máthé László (nagybőgő) ezúton helyettesítő dobossal (Szegő Dávid - 1 próbával!) csinált örömzenét. 80- percesre kerekedett műsorukban elsősorban a Faith [Hit] lemezük anyagát játszották, de elhangzott néhány örökzöld is (Monk: Tisztán, kísérő nélkül…). Stílusban pedig olyan zene, amit mindenki jazznek tartana (modern mainstream, new age jazz stb). Neumann billentése, hangszerelése rendkívül finom, tiszta, témái összetettek. Balladajátéka csodálatos! Partnerei kreatív társai voltak; Szegő dobolása pedig az est egyik csúcsteljesítménye lett. (róluk nem találtam aktuális képet).

Ez a rendezvény az elmúlt sorozat egyik legerősebb, legjobb találkozója volt. Köszönjük a szervezést, a felvezetéseket – és a Szabó-program eljátszását, hangszereléseit - Dr. Kispál Gyulának. Evvel igazi zenei élményeket szerzett annak a pár embernek, akik nézőként megjelentek; a kevés helybelinek és a Pestről és Szolnokról érkezőknek, akik mindösszesen talán 25-en voltak. Nézettségben alulmúlva az eddigi eseményeket.

Talán Tiszakécskén alapvetően nem szeretik a jazzt? Mert egy hét múlva, a Tisza túlpartján lévő, és hasonló lakosságszámú Tiszafüreden mintegy 200- 250 néző tekintette meg az ottani bor- és jazzfesztivált! Vajon a bor volt a húzóerő? Vagy a kenyérlángos, kürtőskalács? Mert ezen büféáruk ott sokkal drágábbak voltak, mint a becsületkasszás, korrekt kécskei felhozatal!?

Fotó: Arany János Művelődési ház honlapja  

Szolnok, 2021. augusztus 28.