Pozsár Eszter pályáját több mint két évtizede követem, nagyra értékelem különleges művészetét, változatos „projektjeit” és formációit a CoolActive-tól a Transformation-ön át a Contempo-ig, újabban pedig a Tzumo Gypsy Dreams együttesben való szerepléséig. Mindig örömmel számolok be koncertjeiről és ajánlom lemezeit különféle fórumokon. Elég, ha ezek közül mindössze két olyan – egymástól meglehetősen távol eső zenei világot képviselő – albumot említek, mint az „Üzenet a hangárból” a Transformation-nal és a Lélekzet (Soulaspiration) Nagy János Yanchával. Így aztán nagy örömömre szolgált, hogy a Háló első meghívottja az új évben éppen az Eszter által alapított Contempo trió lett. Eszter (fuvola, szopránszaxofon, indiai bambuszfuvola) társai Csurkulya József (cimbalom) és Horányi Sándor (gitár) voltak.

Elöljáróban most is elmondható, hogy Eszter – mint mindig – vette a fáradságot, hogy néhány kedves, olykor szellemes mondattal ismertesse a soron következő darabot, amelyre akár a közönség soraiból is reagálhattunk. Ez az előnye egy ilyen családias jellegű klubnak, ahol még megemelt pódium vagy „dobogó” sincs. Úgy érezhettük magunkat, mintha csak egy otthoni „party” meghívottjai lennénk… Elmondta, hogy végig saját (a hármójuk által szerzett) kompozíciókat adnak elő. Eszter mindig a saját útját járta, művészetének összetevői a klasszikusok, a jazz és a népzene. Társai is szívesen komponálnak, így négy Pozsár szerzemény mellett, négy Csurkulya és két Horányi szerzeményt hallhattunk.

Aztán elkezdődött a „varázslat”. Igazi intim, akusztikus zene szólt minimális erősítéssel. Mindkét félidőt egy-egy Horányi szerzemény vezetett be. Az Autocash –ben már mind a három muzsikus megmutatta oroszlánkörmét: Eszter erőteljes szopránszaxofon-, Csurkulya Józsi virtuóz cimbalom- és persze a szerző csodás akusztikus gitár-játéka sejteni engedte, hogy nagy zenei élményre számíthatunk. Eszter a neves argentin művész, Astor Piazzola hatására komponálta a „Tango Contempo” c. remek melódiát, amely egyben az első – a trió számra írt – szerzeménye volt. Itt már megcsodálhattuk lebilincselő fuvolajátékát.

Ezután az Eszter mellett ugyancsak kompozíciós vénával megáldott Csurkulya József három szerzeménye következett. A rejtélyes című, a balkáni népzenei ihletésű darab, a Gerappa (jelentése: életérzés) fantasztikus cimbalom introval indult, majd Eszter szopránszaxofonon mutatta be a témát, ami varázslatos cimbalom improvizációkkal folytatódott, a gitár szenzitív kíséretével. Ezt követően az est egyik fénypontja következett, magyar népdalfeldolgozás, amely leginkább a „Lovamat kötöttem” néven ismert. Eszter, aki vonzódik az indiai zenéhez (fél évet tölthetett Indiában ösztöndíjasként), az onnan hozott egzotikus hangú bambuszfuvolán játszott egy csodás intro-t, majd szopránra váltott és így adták elő a mindenki által ismert és kedvelt melódiát, persze az Eszter által kortárs jazzfantáziaként aposztrofált egyedi stílusban. Az első félidőt Csurkulya Józsi Swing Your Step c. fergeteges, táncra ingerlő száma zárta, amely a Django Reinhardt által „kitalált” gypsy-jazz swingelő ritmusának jegyében született. 

A szünet után a hagyományokhoz híven a beszélgetés következett. A klubvezető Schön György jól felépített interjút készített Eszterrel.  Szó esett minden fontos kérdésről: zenei képzéséről, műfaj választásáról, kedvenc fuvolistáiról, mi több – a hivatásszerűen űzött idegenvezetésről is.

Ahogyan az első félidő, úgy a második is egy Horányi szerzeménnyel indult, ez volt a „Lazy Jack”. Eszter fuvolán játszott, a szerző pedig terjedelmes szólóval, remek improvizációkkal tette emlékezetessé saját kompozícióját.  Ahogyan az első félidőben volt egy három tételes „Csurkulya-blokk”, most Eszter három remek kompozíciójával folytatódott a második szett. Az „Eső után” c. szerzeményt egy festmény ihlette. A remek, ¾-edes melódiát fuvolán adta elő a szerző. Játékát meseszép akusztikus gitár-, majd cimbalomszóló követte. A következő szám story-ja az volt, hogy Eszter táncosként szereplő lánya egy olyan rendezvényre invitálta mamáját, amelynek attitűdje és hangereje sem igen találkozott Eszter ízlésével. Kimenekülve az élmény hatására keletkezett a „Hip Hop” c. darab a minden stílusirányzatra nyitott Eszter jóvoltából. A témát gitárkísérettel szopránon mutatta be, majd fergeteges előadás bizonyította, hogy három hangszerrel is lehet táncra ingerlő produkciót létrehozni! Végül a harmadik opusz felkonferálásában Eszter büszkén mondta el, hogy egy – a kortárs magyar irodalomról szóló – portugál rádióadásban a most soron következő „Hungarian Blues” c. kompozícióját játszották le. Szopránszaxofon intro-val indult, majd a téma bemutatása is ezen az instrumentumon hangzott el. Ezt most is virtuóz gitár- és cimbalomszólók követték…

A lelkes közönség vastapsára a fáradt, de a sikert értékelő három muzsikus még egy újabb tangót adott elő: Csurkulya Józsi „Budapest Tango”-ját. Hát így zárult a Háló januári klubestje. Nagy élmény volt a szemünk láttára született művészi produkció, amellyel kapcsolatban nem győzöm hangsúlyozni, hogy az élő zenét semmi sem pótolja. 

Még annyit, hogy mint megtudtuk, a 15 éves Hálóban korábban mindössze két alkalommal szerepelt Eszter. Csak biztatni tudom a rendezőket, hogy a jövőben gyakrabban hívják meg a hazai jazzszcénában unikálisnak mondható művész bármely formációját!

I. félidő

• Autocash  (Horányi Sándor)
• Tango Contempo  (Pozsár Eszter)
• Gerappa  (Csurkulya József)
• Gyere bé… /Lovamat kötöttem/   (Csurkulya József)
• Swing Your Step  (Csurkulya József)

II. félidő

• Lazy Jack  (Horányi Sándor)
• Eső után  (Pozsár Eszter)
• Hip-Hop  (Pozsár Eszter)
• Hungarian Blues (Pozsár Eszter)

ráadás:  Budapest Tango  (Csurkulya József)

Közreműködtek:

Pozsár Eszter   fuvola,  szopránszaxofon, indiai bambuszfuvola (bansuri)
Csurkulya József    cimbalom
Horányi Sándor    akusztikus gitár

Háló Jazz Klub, 2024. január 16. 

Fotó: Siklós Péter (köszönet a szuper fotókért!)