Egy számvetés soha nem egyszerű feladat. Különösen akkor, ha húsz évről kell egy palackpostányi híradást közzétenni. Mindenesetre ilyenkor kötelező a mérföldköveket, a releváns információkat megosztani, ha már erre vállalkoztam.

Vámos Béla, a Kanizsa Big Band vezetője

A Kanizsa Big Band a Farkas Ferenc Művészeti Iskola tanárainak kezdeményezésére alakult 2005 januárjában. Céljuk az volt, hogy növendékeikkel megismertessék és megszerettessék a big band zenét, valamint a helyi jazzéletet is színesítsék. Az első mérföldkő mindjárt az alakulásuk évében volt, amikor a nagy múltú nagykanizsai nemzetközi jazzfesztiválon színpadra álltak. Ezt követően egymást érték a különböző rendezvények. Hazai és nemzetközi fesztiválok, big band találkozók, minősítő hangversenyek, számtalan céges rendezvény és térzenei fellépések. A második mérföldkő a „Vendégségben a Kanizsa Big Band-nél” sorozat beindítása volt, ahol a hazai jazz-kiválóságok mellett nemzetközi szólisták is felléptek. A fontosabb események közé tartozik a Magyar Jazz Ünnepe és a Nemzetközi Jazznap alkalmából adott koncertek. Ez a sorozat azóta is tart csakúgy, mint a 2008-ban elindított Karácsonyi koncertek. A zenekar története ~80 fellépőt rögzít, amelyben a jelenlegi és a régi tagok is szerepelnek. Miért fontos ez? Talán azért, mert vidéki nagyzenekarként számos ismert jazz és klasszikus zenész megfordult hosszabb-rövidebb időre a Kanizsa Big Bandben. Ha most csak a jazz-zenét játszó helyi kötődésű muzsikusokra gondolunk, íme néhányan a teljesség igénye nélkül: Cseke Dániel (szaxofon), Gayer Mátyás (zongora), Kém Sándor (bőgő, basszusgitár), Kőfalvi Csaba (dob), Varga Dániel (szaxofon) és Simon Balázs (szaxofon). Persze voltak és vannak „pályaelhagyók”, de az biztos, hogy a Kanizsa Big Bandben eltöltött időszak mindannyiukban kellemes emlékeket idéznek. A bevezető zárásaként essen szó a Kanizsa Big Band elismeréseiről, díjairól is. Szakmai szempontból mindenképpen kiemelkedőek a Big Band „A” és „B” kategóriákban elért arany minősítései. A társadalmi megbecsülést két díj is jelzi: a 2022-ben elnyert Zala megyei Príma-díj a zeneművészeti és közönségdíjban, valamint a Nagykanizsai Civil Kerekasztal „Az év Civil szervezete” díj.

A kissé hosszúra nyúlt bevezető után lássuk mi is történt ezen a jeles napon. Vámos Béla, a zenekar vezetője röviden bemutatta a koncerten fellépő Elek István szaxofonművészt a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanárát.

A programban húsz szerzemény bemutatása szerepelt, de ezekre mind terjedelmi okokból kifolyólag nem térek ki. Inkább csak szemezgetek az általam érdekesnek tűnő produkciók közül. Kezdésként Cole Porter örökzöldjét a Begin The Beugine-t adta elő a Kanizsa Big Band. Szimbolikus volt a választás, hiszen ezzel a dallal debütált a zenekar 2005 januárjában. Az Artie Shaw által sikerre vitt klarinétszólót most Elek Istvántól hallhattuk. A műfaji változatosságot követve a Sir Duke és a The Chicken hangzott el. Ez utóbbiban Varga Dániel szaxofonszólójának tapsolhatott a közönség.

A zenekar régi tagjai időnként cserélődtek az est során, és ezeket a szüneteket felhasználva Vámos Béla pár szóban bemutatta a régi tagokat és a zenekari szekciók tagjait. Az együttesnek a 20 év alatt csak egyetlen énekes tagja volt. Ő pedig Vámos Janka, aki a L.O.V.E., a Route 66 és az I Wish számban is remekelt.

Érdekes volt hangszínének változása. Hangja érettebbé vált az idő múltával, de szemének csillogása, bájos előadásmódja a régi szép időket idézte. A jazzünnepen több Duke Ellington szerzemény is elhangzott, így a zenekarvezető egyik kedvence a Limbo Jazz. Nagyon szívhez szóló volt Benny Golson I Remember Clifford darabjának tolmácsolása Cseke Dániel szaxofonjátékával.

Engem nagyon megfogott Herbie Hancock Chameleon című szerzeményének előadása, különösen Dér Dávid elektromos zongora és Varga Dániel szaxofonszólója. Remek választás volt a továbbiakban Pat Metheny Last Train Home, Joe Zawinul Mercy, Mercy, Mercy és Joey Calderazzo Midnight Voyage szerzeményeinek műsorra tűzése. Nagyon profin hangzott a ritmusszekcióban Murka László bőgő és Kém Sándor basszusgitár előadása.

Vámos Béla röviden bemutatta a másik vendégfellépőt a dobos Berdisz Tamást, aki Elek Istvánhoz hasonlóan több számban is fellépett. Humorral fűszerezett előadásmódja méltán nyerte el a közönség tetszését.

A szólisták közül Salamon György (harsona), Buzsics László (gitár) Billege Barnabás és Sifter Dániel szaxofonosok szólói is kiválóak voltak.

A több mint kétórás koncert ráadásszáma is telitalálat volt, a Mambo Jumbo, ami tipikusan nagyzenekari előadással igazán hatásos. Óriási köszönet illeti Vámos Bélát az elmúlt két évtized élményszámba menő koncertjeiért, ami zenekarban a folyamatos tagcserék ellenére is mindig magas színvonalon működött. Köszönet a zenekar tagjainak, valamennyi támogatónak és a lelkes közönségnek. Igazán kivételes dolog, hogy egy vidéki big band ilyen hosszú távon és ilyen jó színvonalon működjön! Taps és függöny a következő előadásig.

 Nagykanizsa, Hevesi Sándor Művelődési Központ , 2025. március 22.

 Fotó: Halász Gyula