Oroszlánrésze volt az akusztikus zongoratrió rangja, kiemelkedő művészi értéke visszaállításában, de olykor neki is tovább kell lépnie, mint tette ezt öt évvel ezelőtt a Mark Guiliana dobossal készített rendhagyó duólemez, a Mehliana – Taming the Dragon esetében.

Mostani albuma is efféle kuriózum, ha úgy tetszik, a „Taming the Dragon” folytatásaként is felfoghatjuk. Különlegessége egyrészt abban rejlik, hogy egész billentyűs arzenált használ: Fender Rhodes, Moog Little Phatty-szintetizátor, mellotron, Hammond-orgona, Yamaha-pianínó és természetesen a jól bevált Steinway-hangversenyzongora, sőt még xilofon és dob is szerepel a listán.

Mindezek egyidejű megszólalását természetesen a mai csúcstechnika tette lehetővé. Másfelől a szólójátéktól a szeptettig a legváltozatosabb formációk adják elő a tíz darabot, amelyben pop-, jazz-rock- és klasszikus elemeket is felfedezhetünk. Hősünk éppen a címadó darabot szólóban játssza az említett hangszerkészlet segítségével, de még énekhanggal és tapssal is közreműködik. A felvételek másfél éven át készültek egy brooklyni stúdióban. Csak néhány név a legismertebb vendégművészek közül: a sztárénekes Kurt Elling, a trombitás Ambrose Akinmusire, és persze a korábbi partner, a dobos Mark Guiliana. Néhány számban hegedű, brácsa és cselló is közreműködik, másokban fuvola, basszusklarinét és szaxofonok. Több darabban két énekest is hallhatunk: Becca Stevens és Gabriel Kahane személyében, Kurt Elling pedig két alkalommal szerepel.

A zenefolyam Mehldau spiritualitását kifejező, bibliai tárgyú saját szerzeményeinek fűzére, mély istenhitének bizonyítéka. Az általa írott szöveg a kísérőfüzetben minden számra vonatkozóan tartalmaz egy-egy ószövetségi idézetet.

A lemezen hallható egész zenei anyag fényesen bizonyítja, egyáltalán nincs igazuk azoknak, akik vitatják a jazz létjogosultságát, megkérdőjelezik jövőjét. Mehldau megmutatja, hogy létezik egy újfajta megközelítése az egyetemes zenének, akár elfogadja ezt az intézményesített zenei közvélemény, akár nem. A progresszív törekvéseket mindig is támogató Nonesuch kiadó új Mehldau-lemeze ennek irányába mutató, rendkívül figyelemreméltó alkotás.

Nonesuch – Magneoton, 2019

1. The Garden
2. Born to Trouble
3. Striving After Wind
4. O Ephraim
5. St. Mark Is Howling in the City of Night
6. The Prophet Is a Fool
7. Make It All Go Away
8. Deep Water
9. Proverb of Ashes
10. Finding Gabriel

Közreműködnek:

Becca Stevens: ének
Gabriel Kahane: ének
Ambrose Akinmusire: trombita
Michael Thomas: fuvola, szaxofon
Charles Pillow: szaxofon, basszusklarinét
Joel Frahm: szaxofon
Chris Cheek: szaxofon
Brad Mehldau: Fender Rhodes, Moog Little Phatty-szintetizátor, mellotron, Hammond-orgona, Yamaha-pianínó, Steinway-hangversenyzongora
Mark Guiliana: dob

Gramofon másodközlés

Grammy-díj jelölést kapott az album 2019. november 20-án, mint Best Jazz Instrumental Album: https://magyarjazz.hu/hirarchivum/317-grammy-jelolesek-2020-jazz